44* 
lalhatná össze azon iparágakat, melyek ugyanolyan nyers anyagot hasz 
nálnak vagy ugyanazon viszonyok közt viszik piaczra árúikat, s Így ter 
melési, anyagbeszerző, raktár vagy egyéb iparfejlesztő szövetkezetek 
létesítésére együtt eredményesen vállalkozhatnának. E táblázatból tetszenék 
ki első sorban, hogy mely ipartestületek kebelében és mily iparágak sorában 
lehet alapja az iparszövetkezeti utón való fejlesztésének; hogy ezen az 
alapon mennyit és mily eredménynyel tettek az ipartestületek, az az általuk 
fentartott iparfejlesztő intézmények összefoglalásából tűnnék ki. 
Az ipartestületek anyagi viszonyait feltüntető táblázatok összeállítása 
előtt múlhatatlanul ki kellene pótoltatni a kérdőíveknek e tekintetben tapasz 
talható hiányait. Az a körülmény, hogy a kiadások csak az 1895. évre 
vonatkozólag közöltetnek, nemcsak az összehasonlíthatóság szempontjából 
teszi értéktelenné ezen adatokat, hanem egyébként is rontja hasznavehető- 
ségüket, mert az összeírás eredményei a legjobb esetben is csak 1898. év 
tavaszán lévén összeállíthatók, a harmadfél év előtti időből származó ada 
tokból a jelen viszonyokra és állapotokra következtetni nem lehet. Szük 
ségessé válnék tehát pótlólag a kiadások kitüntetése az 1896. évre vonat 
kozólag, a mi annyival kevésbbé okozhat nehézségeket, mert eddig már 
kétségtelenül minden ipartestület végleg elkészítette 1896. évi zárszámadását. 
Egyúttal a kiadások több rovat szerint volnának részletezendők ; jelesük a 
dologi kiadások között szigorúan el volnának választandók a valóságos 
kiadások az átmeneti s tőkeképző kiadásoktól. A bevételek — melyeknek 
még főösszegét sem nevezi meg a mostani kérdőív — szintén kellő rész 
letezéssel lennének kitüntetendők. E nélkül a kérdőívnek azon rovata sem 
használható fel, mely a tagdíjhátralékok összegét, kérdezi; ez az összeg 
nem nyújt semmi tanulságot, ha nem lehet egybevetni a tagdíjak előirány 
zott vagy tényleg befolyt összegével. 
Legtöbb pótlást igényelnek a kérdőív 13. pontjára adott válaszok, 
melyek az ipartestület által létesített iparfejlesztő intézményekről számolnak 
be, éppen csak a jelentéktelenebb és kevesebb figyelmet érdemlő adatok 
közlésére szorítkozván. Hogy az ipartestületek ez irányú tevékenysége tel 
jesen megvilágittassék, szükséges volna ez intézmények viszonyát ismerni 
az ipartestülethez, hogy ez tartja-e fenn az intézményt, vagy csak támoga 
tásban részesíti ? Szükséges volna továbbá ez intézmények működéséről, 
azok eredményéről tüzetesebb tájékozódást szerezni; igy példának okáért 
az anyagbeszerző szövetkezetekre vonatkozólag ismerni kellene, hogy mily 
anyagok beszerzésével foglalkozik a szövetkezet, hány tagja van, minő 
szervezet alatt működik, csatlakoztak-e hozzá az iparosok közül mindazok, 
a kiknek érdekeit igyekszik előmozdítani, mennyire érezhető a hatása az 
illető iparág fellendítésében, mily anyagi eredménynyel működik. Hasonló 
szempontok szerint volna megvilágítandó a többi iparfejlesztő intézmény, a 
termelési, hitelszövetek, úgyszintén a munkaközvetítő irodák s még a telje 
sen humanitárius jellegű rokkant és temetkezési pénztárak is. 
Ki lehetne terjeszkedni a pótlólag kibocsátandó kérdőívekben az 
ipartestületek által fentartott bstegsegélyző pénztárak viszonyaira is, a 
melyekre vonatkozólag a jelenlegi kérdőív semmi felvilágosítást nem kíván. 
Alkalomszerű volna ugyanis, tiszteletteljes véleményem szerint, ezúttal meg 
vizsgálni annak a mind gyakrabban hangoztatott panasznak a jogosoltságát 
is, hogy az ipartestületek által fentartott betegsegélyző pénztárak míg ma 
guk sem boldogulnak, addig a kerületi pénztárak elől is elszívják az élet 
erőt s azoknak is a gyöngitésére válnak. Nem valószínűtlen, hogy a leg 
több ipartestületet csak ez a, tulajdonképeni feladatkörén kívül álló vállal 
kozása teszi erőtlenné valódi feladatainak teljesítésére s így ártva a kerületi 
pénztáraknak, önmagának is ártalmára van. A szükséges pótlások és fel- 
világitások e tekintetben is értékes tanulsággal szolgálhatnának. 
Azon esetben, ha Nagyméltóságod a feldolgozásnak ezen — bár költ 
ségesebb, de hasonlíthatatlanul több és becsesebb eredményekkel biztató 
módját elfogadni kegyeskedik, az egész összeírás eredményeiről tisztelet- 
teljes véleményem szerint, kétféle jelentés lenne szerkesztendő. Az egyik 
tömören, a főbb eredmények ismertetésével a Nagyméltóságod által az 
országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés számára; a másik minden rész 
letre kitérjeszkedőleg, különösen az ipartestületek iparfejlesztő működéséről 
minden számbaveendő mozzanatot kiemelve kizárólag azon gyakorlati czé- 
lokra készülne, melyeknek érdekében létesült — a fentidézett nagybecsű 
rendelet tanúsága szerint — az egész összeírás. 
Ugyané czélok folytonos szem előtt tartásával volna készítendő tisztelet- 
teljes nézetem szerint az ipartestületek törzskönyve is. Nem szorítkozhatnék 
tehát e törzskönyv pusztán az alaki jelentőségű adatokra, a minők a kelet 
kezés éve, a testület neve, székhelye, az alapszabályok bemutatási záradéká 
nak ügyszáma stb.; hanem kitorjeszkednék mindazon állandóbb jellegű 
adatokra, a melyek világot vetnek az ipartestületek működési körére. Föl 
veendők volnának tehát e törzskönyvbe az említett általános adatokon kívül 
a bevételi források, kiadási tételek megnevezése, az ingatlan vagyonnak s 
az alapítványoknak, nemkülönben a bekebelezett tehernek tőke összege, az 
welche das gleiche Rohmaterial verarbeiten, oder ihre Waren unter den- 
selben Verháltnissen zu Markte bringen und so die Errichtung von Pro- 
duktions-, Materialbeschaffungs-, Láger- und v sonstigen gewerbefördernden 
Verbánden vereint mit Erfolg unternehmen könnten. Aus dieser Tabelle 
ware in erster Reihe ersichtlich, im Kreise welcher Gewerbekorporationen 
und in dér Reihe welcher Gevverbszweige die Entwickelung im Wege von 
Gewerbeverbanden begründet ware; was die Gewerbekorporationen auf 
dieser Grundlage geleistet habén und mit welchem Erfolge, das würde 
sich aus dér Zusammenfassung dér durch sie erhaltenen gewerbefördern 
den Institutionen herausstellen. 
Vor dér Zusammenstellung dér die materiellen Verháltnisse dér 
Gewerbekorporationen ausweisenden Tabellen waren die in dieser Hin- 
sicht wahrgenommenen Mángel dér Fragebogen unerlásslich zu ergánzen. 
Dér Umstand, dass die Ausgaben nur auf das Jahr 1895 bezüglich mit- 
getheilt werden, macht diese Daten nicht nur vöm Standpunkte dér Kom- 
parabilitát wertlos, sondern beeintráchtigt auch sonst ihre Verwendbarkeit, 
denn die Ergebnisse dér Konskription können im besten Falle nur im 
Frühling des Jahres 1898 zusammengestellt werden, aus den aus einer Zeit 
vor dritthalb Jahren herrührenden Daten aber kann mán auf die gegen- 
wártigen Verháltnisse und Zustánde nicht schliessen. Es ware alsó noth- 
wendig, nachtráglich auch die Ausgaben für das Jahr 1896 auszuweisen, 
was um so weniger Schwierigkeiten verursachen kann,' da bisher zweifel- 
los jede Gewerbekorporation ihre Schlussrechnung für das Jahr 1896 end- 
giltig angefertigt hat. Zugleich waren die Ausgaben nach einer grösseren 
Zahl von Rubriken zu speziflziren; namentlich waren bei den sachlichen 
Ausgaben die wirklichen Ausgaben von den Uebergangs- und Kapital- 
bildungsausgaben streng zu sebeiden. Die Einnahmen — von denen dér 
gegenwártige Fragebogen nicht einmal die Hauptsumme angibt — waren 
gleiohfalls mit gehöriger Detaillirung auszuweisen. Derin sonst kann auch 
die Rubrik des Fragebogens nicht benützt werden, welche nach dér Summe 
dér rückstándigen Mitgliedsgebühren fragt; diese Summe bietet nichts 
Instruktives, wenn mán sie nicht mit dér práliminirten oder dér thatsách- 
lich eingezahlten Summe dér Mitgliedsgebühren vergleichen kann. 
Die meiste Erganzung erfordern die auf den Punkt 13 des Frage 
bogens ertheilten Antworten, welche über die seitens dér Gewerbekorpora 
tion errichteten gewerbefördernden Institutionen Rechenschaft ablegen und 
sich dabei eben nur auf die Mittheilung dér unbedeutenderen und weniger 
beachtenswerten Daten beschránken. Damit die diesbezügliche Thatigkeit 
dér Gewerbekorporationen gánzlich beleuchtet werde, müsste mán das 
Verháltnis dieser Institutionen zűr Gewerbekorporation kennen, ob sie 
dieselben selber erhált oder nur unterstützt? Es ware auch erforderlich, 
eine genauere Orientirung über die Thatigkeit dieser Institutionen und über 
den Erfolg derselben zu verschaffen ; so z. B. müsste mán von den Material- 
beschaffungs-Verbánden wissen, was für Materialien dér Verband beschafft, 
wie viel Mitglieder er hat, bei welcher Organisation er thatig ist, ob sich 
ihm von den Gewerbsleuten allé angeschlossen habén, dérén Interessen er 
zu fördern bestrebt ist, inwiefern sich seine Wirkung in dér Hebung des 
betreffenden Industriezweiges fühlbar macht, welchen materiellen Erfolg er 
aufzuweisen hat ? Nach áhnlichen Gesichtspunkten waren auch die übrigen 
gewerbefördernden Institutionen zu beleuchten, die Produktions- und Kredit- 
verbánde, die Arbeitsvermittlungsbureaus, ja sogar die Einrichtungen von 
völlig humanitárem Karakter, wie die Invaliden- und Leichenkassen. 
In den zu erlassenden Ergánzungs-Fragebogen könnte mán sich auch 
auf die Verháltnisse dér durch die Gewerbekorporationen erhaltenen Kran- 
kenkassen verbreiten, bezüglich welcher dér gegenwártige Fragebogen 
keinerlei Aufklárung verlangt. Es ware námlich nach meiner achtungsvollen 
Meinung opportun jetzt zu untersuchen, inwiefern die immer háuflger erho- 
bene Klage berechtigt ist, wonach die durch die Gewerbekorporationen 
erhaltenen Krankenkassen nicht nur selber nicht floriren können, sondern 
auch von den Bezirkskassen die Lebenskraft absorbiren, und zűr Schwá- 
chung dieser beitragen. Es ist nicht unwahrscheinlich, dass die meisten 
Gewerbekorporationen eben nur durch diese ausserhalb ihrer eigentlichen 
Wirkungsspháre liegende Unternehmung so geschwácht werden, dass sie 
ihre eigentlichen Aufgaben nicht erfüllen können, und dass sie solcher- 
weise die Bezirkskassen schádigend, auch sich selber Schaden zufügen. 
Die erforderlichen Nachtrage und Klarlegungen würden auch in dieser Hin- 
sicht wertvolle Belehrung bieten. 
Falls Ew. Exzellenz diesen zwar kostspieligeren, aber unvergleichlich 
grössere und. wertvollere Resultate verheissenden Modus dér Aufarbeitung 
zu genehmigen geruhen, waren über die Ergebnisse dér ganzen Konskrip 
tion nach meiner achtungsvollen Meinung zwei Berichte zu verfassen. 
Ein gedrángter, mit dér Besprechung dér Hauptergebnisse, für den seitens 
Ew. Exzellenz dem Reiohstag vorzulegenden Jahresbericht ; dér andere, sich 
auf allé Details erstreckend, besonders jedes beachtenswerte Moment dér 
gewerbefördernden Thatigkeit dér Gewerbekorporationen hervorhebend, 
würde ausschliesslich diejenigen praktischen Zwecke vor Augen haltén, in 
dérén Interessé — im Sinne dér oben zitirten hochgeschátzten Verord- 
nung — die ganze Konskription bewerkstelligt wurde. 
Dieselben Ziele fortwáhrend vor Augen gehalten, ware nach meiner 
achtungsvollen Meinung auch das Stammbuch dér Gewerbekorporationen 
anzufertigen. Dies Stammbuch dürfte sich daher nicht auf die Daten von 
bloss formaler Bedeutung beschránken, wie da sind: das Jahr dér Ent- 
stehung, Namen und Sitz dér Korporation, Gescháftszahl dér Genehmi- 
gungsklausel dér Statuten udgl., sondern es würde sich auf all jene Daten 
von stándigerem Karakter verbreiten, welche auf den Wirkungskreis dér 
Gewerbekorporationen ein Licht werfen. Ausser den erwáhnten allgemeinen 
Daten waren alsó in das Stammbuch aufzunehmen : die Benennung dér 
Einnahmsquellen und dér Ausgabeposten, die Kapitalsumme des unbeweg- 
lichen Vermögens und dér Stiftungen, sowie dér intabulirten Lasten, die