70* 
foglalkozásoknál a balesetek sűrűségéről vagyis a koczkázatokról is nyúj 
tana képet, a mi a balesetbiztosításra nézve a legfontosabb adat. Ezt csak 
a betegsegélyző pénztárak statisztikájával kapcsolatban lehet kellő pontos 
sággal kideríteni, minthogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájában a sta 
tisztikai lapok segítségével nem csupán a baleset folytán megsérült vagy 
meghalt munkások összes számát, hanem általában az összes munkásoknak 
foglalkozások szerinti tagozatát és pedig a mi a leglényegesebb, a tényleg 
munkában levő, tehát hivatási balesetnek kitett egyéneknek évi átlagos lét 
számát is kitüntethetjük 
Budapest, 1895. évi november hó 26-án. 
Jekelfalussy s. k. 
igazgató. 
E fölterjesztésre a kereskedelemügyi minister úr elhatározá 
sát a következőkben tudatta a statisztikai hivatallal: 
Kereskedelemügyi m. kir. minister. 
82.021. ex 95. 
vTJa. "• 
Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak. 
A betegsegélyző-pénztárak statisztikájának újjászervezése ügyében 
megtartott szaktanácskozmányról 1895. évi november hó 26-án 3708. eln. 
szám alatt kelt jelentését tudomásul véve, értesítem a hivatalt, hogy elfo 
gadom abbeli javaslatát, miszerint a betegsegélyző-pénztárak, a hivatali 
elődöm által 1893. évi április hó 26-án 28.856. szám alatt kiadott rendelet 
ben megállapított statisztikai kimutatások helyett ezentúl csakis a hivatal 
által javaslatba hozott és a fölterjesztett minta szerint szerkesztett általános 
statisztikai kimutatást legyenek kötelesek évenként beszolgáltatni. 
E czélból a másolatban ide mellékelt körrendeletét intéztem vala 
mennyi magyarországi másodfokú iparhatóságokhoz s felhívom a hivatalt, 
hogy a körrendelet 3. §-ához képest a szükséges statisztikai táblákat készít 
tesse el s a betegsegélyző-pénztáraknak küldje meg. 
A mi a betegségi statisztikának a minden egyes betegsegélyző-pénztári 
tagról külön-külön kiállítandó statisztikai lapok rendszere szerint való újjá 
szervezését illeti, mielőtt e tekintetben állást foglalnék, figyelemmel a 
betegsegélyző-pénztárak által kifejezett aggályokra, részemről is szükséges 
nek tartom, hogy az erre vonatkozó javaslat gyakorlati keresztülvihetősé- 
gére, valamint a szóban levő rendszerrel járó munka és költség mérvére 
nézve tapasztalati adatok álljanak rendelkezésre s ezért nincs észrevételem 
az ellen, hogy a hivatal saját tisztviselői által az említett rendszer alapján 
néhány betegsegélyző-pénztárnál próba felvételeket eszközölhessen, továbbá, 
hogy ugyancsak ily próbafelvételek eszközölhetése czéljából a soproni 
kerületi betegsegélyző-pénztár, valamint a debreczeni iparos ifjúság beteg 
ségé lyző-pénztára részére is a kérdéses statisztikai lapokból a hivatal költ 
ségére mintegy 16.000 példányt nyomattasson ki. 
Budapesten, 1896. január hó 6-án. 
A minister helyett : 
Csörgeő s. k. 
államtitkár. 
A leiratban említett s egyidejűleg kibocsátott rendelet igy 
hangzik ; 
Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. 
Az 1891. évi XIV. t.-oz. alapján fennálló betegsegélyző pénztárak 
által szerkesztendő statisztikai kimutatások tárgyában, az idézett törvény- 
czikk 82. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, s a hivatali elődöm által 
1893. évi április hó 26-án 28.856. szám alatt kiadott rendelet hatályon 
kivül helyezése mellett, a következőket rendelem: 1. §. Az 1891. évi XIV. 
t.-cz. alapján szervezett betegsegélyző-pénztárak az 1893. évi április hó 
26-án 28.856. szám alatt kelt s ezennel hatályon kivül helyezett rendelet 
ben megállapított statisztikai kimutatások helyett az 1896. évtől fogva, 
illetve már az 1895. évre vonatkozólag is, csupán a •/. alatt mellékelt 
statisztikai kimutatást kötelesek kiállítani. — 2. §. Az 1895. évre vonatkozó 
statisztikai összeállításnál azok a pénztárak, a melyek a bevételeknek és 
kiadásoknak a statisztikai kimutatásban foglalt részletezésére nem képesek, 
az illető tételeket összefoglalva mutathatják ki. Ugyancsak az 1895. évi 
tigungskreis befindlichen Individuen zu zeigen und so auch ein Bild über 
die Háufigkeit dér Unfalle bei den verschiedenen Bescháftigungen, das ist 
über das Risiko zu gébén, was bezüglich dér Unfallversicherung am wich- 
tigsten zu wissen ist. Dies kann nur in Verbindung mit dér Statistik dér 
Krankenkassen mit gehöriger Pünktlichkeit erwiesen werden, da wir in dér 
Statistik dér Krankenkassen mittels dér statistischen Záhlkarten nicht nur 
die Gesammtzahl dér in Folge von Unfállen verletzten oder verstorbenen. 
Arbeiter ausweisen können, sondern auch im Atlgemeinen die Gliederung 
sámmtlicher Arbeiter nach Bescháftigungen, und zwar, was das wesent- 
lichste ist, den durchschnittlichen Jahresstand dér thatsáchlich in Arbeit 
stehenden, alsó den Berufsunfallen ausgesetzten Individuen 
Budapest, am 26. November 1895. 
Jekelfalussy m. p. 
Direktor. 
Auf diese Unterbreitung hat dér Herr Handelsminister das statis- 
tische Amt von seiner Entschliessung in Folgendem verstándigt: 
K. ung. Handelsminister. 
7 87.021. ex 93 
VI! A. 
An das kön. ung. statistische Landesamt. 
Indem ich den Bericht über die in Angelegenheit dér Reorganisirung 
dér Statistik dér Krankenkassen abgehaltene Enquete vöm 26. November 
1896 Prás.-Z. 3708 zűr Kenntnis nehme, verstándige ich das Amt, dass. 
ich den Vorschlag gutheisse, wonach die Krankenkassen statt dér in dér 
von meinem Amtsvorgánger am 26. April 1893 unter Zahl 28.856 erlasse- 
nen Verordnung festgestellten statistischen Ausweise künftighin nur den 
durch das Amt in Vorschlag gebrachten und nach dem unterbreiteten 
Formular verfassten allgemeinen statistischen Ausweis alljáhrlich abzulie- 
fern habén. 
Zu diesem Zwecke habé ich die in Abschrift beigeschlossene Zir- 
kularverordnung an allé Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn gerichtet,. 
und fordere das Amt auf, im Sinne des § 3 des Zirkulars die erforder- 
lichen statistischen Tabellen anzufertigen und an die Krankenkassen zu 
versenden. 
Was die Neugestaltung dér Krankheitstatistik nach dem System 
dér über jedes Krankenkassen-Mitglied abgesondert auszustellenden stati 
stischen Záhlkarten anbelangt, erachte ich es, bevor ich in dieser Hinsicht 
Stellung nehme, mit Rücksicht auf die seitens dér Krankenkassen zum Aus- 
druck gebrachten Bedenken, auch meinerseits für nothwendig, dass in 
Hinsicht auf die praktische Durchführbarkeit des hierauf bezüglichen 
Vorschlages, sowie auf das Maass dér mit dem in Rede stehenden System 
verbundenen Arbeit und Kosten Erfahrungsdaten zűr Verfügung stehen, 
und daher habé ich nichts dagegen einzuwenden, dass das Amt bei eini- 
gen Krankenkassen auf Grund des erwáhnten Systems durh seine eigenen 
Beamten Probeaufnahmen vornehme, ferner dass es zum Zweck dér Bewerk- 
stelligung ebensolcher Probeaufnahmen für die Soproner Bezirks-Kranken- 
kasse und für die Krankenkasse dér Debreczener jungen Gewerbsleute von 
den in Frage stehenden statistischen Záhlkarten etwa 16.000 Exemplare 
auf Kosten des Amtes drucken lasse. 
Budapest, am 6. Jánner 1896. 
Statt des Ministers: 
Csörgeő m. p. 
Staatssekretar. 
Die im Erlass erwáhnte und gleichzeitig ausgegebene Ver 
ordnung lautet: 
An allé Gewerbebehörden H. Instanz in Ungarn. 
In Angelegenheit dér durch die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 
bestehenden Krankenkassen zu verfassenden statistischen Ausweise ver- 
ordne ich kraft dér im § 82 des zitirten Gesetz-Artikels enthaltenen Er-< 
máchtigung und bei Ausserkraftsetzung dér durch meinen Amtsvorgánger 
am 26. April 1893 Z. 28.856 erlassenen Verordnung, Folgendes: § 1. Die 
auf Grund des G.-A. XIV: 1891 organisirten Krankenkassen habén statt dér 
in dér am 28. April 1893, Z. 28.856 erlassenen und hiemit ausser Krafi 
gesetzten Verordnung vorgeschriebenen statistischen Ausweise vöm Jahre; 
1896 angefangen, beziehungsweise schon bezüglich des Jahres 1895 nur 
den unter •/. beigelegten statistischen Ausweis auszuíertigen. — §. 2. Bei 
dér Zusammenstellung dér Statistik für das Jahr 1895 können diejenigen 
Kassen, welche nicht in dér Lage sind, die Einnahmen und Ausgaben im 
statistischen Ausweise zu spezifiziren, die betreffenden Posten zusammen- 
geíasst ausweisen. Ebenso kann im 1895-er Ausweise auch dér monat-