21*

A  hivatási  balesetek  statisztikájának  harmadik,  ez  idő  szerint
azonban  még  tárgyalás  alatt  álló  ága  gyanánt  jelentkezik  a  bányászati ­
  és  kohászati  halesetek  statisztikája.
A  bányászati  és  kohászati  üzemben  előforduló  balesetekről
eddig  a  munkaadók  terjesztették  be  jelentéseiket  a  bányahatóságokhoz. ­
  Ez  a  kötelezettség  fentartandó  lesz  továbbra  is;  változtatni ­
  kell  azonban  azon  az  eddigi  rendszeren,  hogy  e  jelentések
előirt  formula  hiányában  a  munkaadó  tetszéséhez  képest  néha
néhány  sorban,  néha  bonyodalmas  jegyzőkönyv  alakjában  történnek, ­
  a  bányahatósági  felügyelet  czéljaira  is  csak  keveset,  statisztikai
hasznavehetőségre  éppen  semmit  se  nyújtván.
A  tervezett  bejelentő  formula  csak  kevéssel  tér  el  a  nagyipari
balesetek  bejelentésére  szolgáló  űrlap  szövegezésétől;  a  sérültek
személyi  viszonyait  illetőleg  egy  és  ugyanazon  körülmények  érdekelnek ­
  bármelyik  gazdasági  ágnál;  a  különböző  üzemek  jellege
leginkább  a  balesetet  előidéző  okban  s  a  baleset  módjában  nyer
kifejezést,  a  melyről  mindkét  formula  részletes  leírást  kíván.  Ennél
a  részletes  leírásnál  oly  körülmények  megemlítése  is  kívántatik,
a  melyek  kizárólag  a  felügyelet  és  ellenőrzés  czéljaira  szolgálnak, ­
  nem  pedig  statisztikai  kihasználásra  tervezvék.  (Egyedül  vagy
többedmagával  végezte-e  a  sérült  a  munkát;  ki  részesítette  az  első
segélyben,  stb.)
A  baleseti  jelentéseket,  mint  eddig,  ezután  is  a  bányahatóságokhoz ­
  kell  küldeniük  a  munkaadóknak,  hogy  ott  azok  az  esetleg
szükséges  vizsgálat  alapját  képezzék.  A  jelentések  statisztikai  feldolgozása ­
  alól  azonban  a  bányahatóságok  már  fölmentendők  volnának ­
  ;  ezt  a  szerepet  a  statisztikai  hivatal  venné  át,  melyhez  a
bányakapitányok  havonkint  egyszer  átküldenék  a  náluk  összegyűlt
baleseti  jelentéseket.
A  munkaadók  bejelentései  mellett  azonban  szükséges  a  társpénztárakat ­
  is  felhívni  az  adatszolgáltatásra,  részben  ellenőrzésül,
részben  a  munkaadók  jelentéseinek  kiegészítésére.  Csak  félrendszabály ­
  marad  ugyan  ez  is,  mert  a  nagyobb  bánya-  és  kohóművek
minden  munkása  társpénztári  kötelékben  áll  ugyan,  de  már  az  egy
család  tulajdonában  álló  s  gyakran  csak  maguk  a  családtagok  által
mívelt  kisebb  magánbányák  munkástulajdonosai  nem  tartoznak
szükségképen  valamely  társpénztárhoz  s  a  bányájukban  előfordult
baleset  bejelentésének  kimaradását  a  társpénztár  jelentésével  sem
lehet  ellenőrizni.  A  társpénztárak  balesetjelentése  szintén  két  részletben ­
  történnék,  mint  a  mezőgazdasági  baleseti  statisztikánál  az
orvosok  jelentése.  Az  első  szelvény  azonban  itt  kevesebb  adatot  tartalmazna, ­
  mert  ennek  első  sorban  csak  ellenőrző  hivatása  volna;  a
sérülés  körülményei  részletesen  megtudhatók  a  munkaadónak  vagy
már  beküldött  vagy  éppen  a  társpénztári  szelvény  alapján  besürgetendő ­
  jelentéséből.  A  második  szelvény  a  sérülés  gyógyulásakor,
illetve  a  sérült  halálakor  küldetnék  be,  s  tartalmazza  a  kór  lefolyására ­
  vonatkozó  azon  adatokat,  a  melyekről  a  mezőgazdasági
baleseti  statisztikában  az  orvos  második  jelentéséből  értesülünk,
azzal  a  különbséggel,  hogy  a  sérültet  egész  felgyógyulásáig  mindig ­
  egy  és  ugyanazon  társpénztár  istápolván,  az  első  szelvényt
mindig  csak  egy  második  jelentés  követné.  Becses  adatokat  várhatnánk ­
  azonban  —  ugyancsak  a  második  jelentésen  —  azon
segélyezés  mérvéről,  a  melyben  a  társpénztár  a  sérültet  vagy  családját ­
  részesítette  és  pedig  ügy  a  kórpénzről,  mint  az  esetleges
temetkezési  segélyről  vagy  kielégítésről,  illetve  nyugbérről.  Ilynemű
adatok  országosan  összegyűjtve  és  közzétéve  eddig  nem  voltak
(csupán  egy  összegben  a  társpénztár  vagy  betegsegélyző  pénztár
által  kifizetett  segélyekről,  a  segélyek  nagyság-kategória  szerint
való  részletességének  mellőzésével);  holott  ez  adatokból  remélhetünk ­
  tájékoztatást  az  iránt,  hogy  a  baleset  által  sújtottak
mily  fokú  kárpótlásban  részesülnek  az  egyes  segélyző  szervezetek
által  már  ma,  s  az  esetleges  biztosításnak  minek  a  pótlására
kell  kiterjednie.  Ez  a  tervezett  'reform  ez  idő  szerint  még  tárgyalás ­
  alatt  van,  s  az  1901.  év  elején  életbeléptethető  sem  volt.
Nem  lesz  azonban  érdektelen  itt  bemutatni  a  társpénztárak  balesetjelentésének ­
  tervezetét,  főleg  a  segélyezés  mérvére  vonatkozó
kérdései  miatt.

Als  dritter,  derzeit  aber  noch  in  Verhandlung  stehender  Zweig
dér  Statistik  dér  Berufs-Unfálle  zeigt  sich  die  Statistik  dér  Bergwerk-
  und  Hütten-Unfalle.
Über  die  im  Berg-  und  Hüttenbetrieb  vorkommenden  Unfálle
hatten  bisher  die  Arbeitgeber  ihre  Meldungen  den  Montanbehörden
vorgelegt.  Diese  Verpflichtung  ist  auch  weiter  aufrecht  zu  erhalten;
eine  Anderung  muss  aber  in  dem  bisherigen  System  vorgenommen
  werden,  wonach  diese  Meldungen  in  Ermangelung  einer  vorgeschriebenen
  Formel  je  nach  Belieben  dér  Arbeitgeber  bald  in
einigen  Zeilen,  bald  in  dér  Form  von  vervvickelten  Protokollon
erfolgen,  und  so  auch  den  Zwecken  dér  montanbehördlichen  Beaufsichtigung
  nur  wenig,  für  die  statistische  Verwendbarkeit  aber  gar
nichts  bieten.
Die  projektirte  Meldeformel  weicht  nur  wenig  von  dér  Fassung
dér  zűr  Anmeldung  dér  grossindustriellen  Unfalle  dienenden  Blankette
  ab;  bezüglich  dér  persönlichen  Verhaltnisse  sind  bei  allén
Wirtschaftszweigen  ganz  dieselben  Umstánde  von  Interessé;  dér
Karakter  dér  verschiedenen  Betriebe  kommt  am  meisten  in  dér  den
Unfall  herbeiführenden  Ursache  und  in  dér  Art  und  Weise  des
Unfalles  zum  Ausdruck,  worüber  beide  Formulare  eine  eingehende
Beschreibung  verlangen.  Bei  dieser  detaillirten  Beschreibung  wird
die  Angabe  auch  solcher  Umstánde  gefordert,  welche  ausschliesslich
  dem  Zwecke  dér  Kontrolle  und  Beaufsichtigung  dienen,  und
die  nicht  zu  statistischem  Gebrauche  bestimmt  sind.  (War  dér  Verletzte
  an  dér  Arbeit  alléin  oder  mit  anderen  bescháftigt  ?  Wer  hat
ihm  die  erste  Hilfe  angedeihen  lassen?  u.  s.  w.)
Die  Arbeitgeber  habén  die  Unfallmeldungen  auch  künftighin  so
wie  bisher  an  die  Montanbehörden  zu  senden,  damit  sie  dórt  als
Grundinge  einer  eventuell  nöthigen  Untersuchung  dienen.  Von  dér
statistischen  Aufarbeitung  dér  Meldungen  aber  wáren  die  Montanbehörden ­
  fortan  zu  entheben;  diese  Agenden  würde  das  statistische
Amt  übernehmen,  an  welches  die  Berghauptmannschaften  die  bei
ihnen  eingelangten  Unfallmeldungen  monatlich,  einmal  einsenden
würden.
Neben  den  Anmeldungen  dér  Arbeitgeber  ist  es  aber  erforderlich,
  auch  die  Bruderladen  zűr  Datenlieferung  aufzufordern.  Theils
zűr  Kontrolle,  theils  zűr  Ergánzung  dér  Meldungen  dér  Arbeitgeber.
Auch  dies  bleibt  zwar  nur  eine  halbe  Maassregel,  denn  jeder  Arbeiter
dér  grösseren  Berg-  und  Hüttenwerke  steht  zwar  im  Verbande
einer  Bruderlade,  aber  die  Arbeiter-Eigenthümer  dér  im  Besitze
einer  Familie  befindlichen  und  oft  nur  durch  die  Familienmitglieder
bearbeiteten  Privatgruben  gehören  nicht  nothwendigerweise  einer
Bruderlade  an,  und  das  Ausbleiben  dér  Anmeldung  eines  in  ihrer
Grube  vorgekommenen  Unfalles  kann  durch  die  Meldung  dér
Bruderlade  nicht  kontrollirt  werden.  Die  Unfallmeldung  dér  Bruderlade ­
  hátte  ebenso  in  zwei  Theilberichten  zu  erfolgen,  wie  die  Meldung ­
  dér  Arzte  bei  dér  Statistik  dér  landwirtschaftlichen  Unfálle.
Dér  erste  Koupon  enthielte  hier  aber  weniger  Daten,  denn  er  hátte
in  erster  Reihe  nur  zűr  Kontrolle  zu  dienen;  die  Details  dér  Umstánde ­
  dér  Verletzung  könnten  aus  dér  bereits  eingeschickten  oder
aber  auf  Grund  dér  Koupons  dér  Bruderlade  einzuverlangenden
Meldung  des  Arbeitgebers  in  Erfahrung  gebracht  werden.  Dér
zweite  Koupon  wáre  bei  dér  Heilung  dér  Verletzung,  beziehungsweise
  dem  Tode  des  Verletzten  einzusenden,  und  hátte  diejenigen
auf  den  Krankheitsverlauf  bezüglichen  Daten  zu  enthalten,  die  wir
in  dér  Statistik  dér  landwirtschaftlichen  Unfálle  aus  dér  zweiten
Meldung  des  Arztes  erfahren,  mit  dem  Unterschiede,  dass,  da  dér
Verletzte  bis  zu  seiner  völligen  Genesung  von  einer  und  derselben
Bruderlade  gepflegt  wird,  auf  den  ersten  Koupon  immer  nur  eine
einzige  zweite  Meldung  folgen  würde.  Wertvolle  Daten  erhielten
wir  aber  —  ebenfalls  in  dér  zweiten  Meldung  —  über  das  Ausmaass
  dér  Unterstützung,  welcher  die  Bruderlade  den  Verletzten
oder  seine  Familie  theilhaftig  machte,  und  zwar  sowohl  über  das
Pflegegeld,  als  auch  über  die  eventuelle  Leichenbestattungs-Unterstützung
  oder  Abfertigung,  beziehungsweise  Pension.  Solche  Daten
waren  auf  das  ganze  Land  bezüglich  bisher  nicht  gesammelt  und
publizirt  (nur  in  einer  Summe  über  die  seitens  dér  Bruderlade  oder
dér  Krankenkasse  ausbezahlten  Hilfsgelder,  mit  Hinweglassung  dér
Detaillirung  dér  Unterstützungen  nach  Grössen-Kategorien);  und
doch  können  wir  aus  dicsen  Daten  Aufklárung  darüber  erwarten,
in  welchem  Maasse  die  vöm  Unfalle  Betroffenen  schon  heute  eine
Entschádigung  seitens  dér  einzelnen  Hilfs-Organisationen  erhalten,
und  wer  diesbezüglich  die  eventuelle  Versicherung  zu  ergánzen
hátte.  Diese  geplante  Reform  befindet  sich  gegenwártig  noch  im
Stádium  dér  Verhandlungen  und  konnte  am  1.  Jánner  1901  nicht
ins  Leben  treten.  Es  mag  aber  nicht  ohne  Interessé  sein,  den  Entwurf
  dér  Unfallmeldung  dér  Bruderladen  hier  vorzulegen,  vornehmlich
  wegen  seiner  auf  das  Maass  dér  Unterstützung  bezüglichen
Fragen.