43+ 
testületek serkenthetők-e és mennyiben, nagyobb munkásságra az ipar- 
fejlesztés terén, — a kérdőívek csak felületes tájékoztatást nyújtanak. Évi 
bevételeiket sem részletekben, sem egész összegben ki nem mutatják, meg 
elégedvén a bevételi forrásoknak csak egyszerű megnevezésével. Kiadásaikat 
— nem ugyan a kellő részletezéssel, a mennyiben valóságos kiadások 
átmeneti és tőkeképző kiadásokkal gyakran egy összegben szerepelnek — 
kitüntetik, de az 1895. évre vonatkozólag, holott a kérdőív összes egyéb 
kérdései igy a vagyon és teher kimutatására vonatkozók is — az 1896. 
évi állapotra vonatkoznak. 
Az összeírás annak a megismerésére sem nyújt biztos alapot, hogy 
az ipartestületek ez idő szerint, mily mértékben és mily eredménynyel felel 
nek meg azon törvényszabta feladatuknak (az ipartörvény 126. §-a), hogy 
szövetkezetek létesítése által mozdítsák elő tagjaik anyagi érdekét és has 
sanak közre az ipar fejlesztése érdekében. 
Az ezen kérdésekre adott válasz legtöbbször oly szűkszavú, a csatol 
mányok annyira semmitmondók, hogy azokból egy-egy szövetkezetnek, rak 
tárnak vagy más ily iparfejlesztő, önsegítő intézménynek legfeljebb csak 
létezését konstatálhatjuk, esetleg még alakulásának évét s egyéb ily külső 
ségekre vonatkozó adatot; működésének eredményes vagy sikertelen vol 
táról, továbbá arról, hogy milyen arányban veszik igénybe a testületi tagok 
az intézményt, semmi tájékoztatást nem nyerünk. 
Pedig éppen e részben a bővebb és szabatosabb feleletek igen értékes 
adalékot nyújtanának az idézett nagybecsű rendeletben kifejezett czélok 
előkészítéséhez s elég biztossággal jelölhetnék meg a módot s az arányt, 
a ,! nely , SZerint az állam iparfejlesztő tevékenysége az ipartestületek közre 
működését czélszerűen igénybe vehetné. 
Bizonyos általános — bár hézagos — tájékoztatást természetesen az 
összeírás jelen anyaga is nyújt, s azon esetre, ha Nagyméltóságod nem 
méUoztatnék különösebb súlyt fektetni arra, hogy az ipartestületek anyagi 
erejéről tüzetesebb felvilágosítások szereztessenek, az ipar fejlesztése érdeké 
ben létrehozott intézményeik pedig eredményeikben minden tanulságukkal 
megvilagittassanak, a feldolgozás •—• ugyan nem minden hiányosság nélkül, — 
de már a most begyült anyag alapján is eszközölhető lesz. 
Ez esetben a feldolgozás —• egyszerű táblázatokba foglalva — kitün 
tethetné az ipartestületek számát, tagjainak számát és foglalkozások szerint 
való megoszlását, a vagyonnak és tehernek, továbbá a kiadásoknak kimu 
tatását (amazokat az 1896., ezt az 1895. évre vonatkozólag) és felsorol 
hatná az iparfejlesztés érdekében létesített intézményeket. Elesnék azonban 
a legtöbb érdekes és tanulságos kombináczió, mert a vagyoni viszonyokra 
vonatkozó adatok mostani alakjukban nem nyújtván elég megbízható képet 
a testületek valódi anyagi erejéről, nem is lehetne következtetésekbe bocsát 
kozni azon irányban, hogy mennyiben és hol utalhatók az iparfej 
lesztési feladatok továbbra is az egyes ipartcstületek tevékenységi körébe, 
mennyiben és hol nélkülözhetetlen az állam segítsége. Ugyanígy minden 
következtetésre való alap nélkül kellene a feldolgozásnak odaállítania a 
puszta tényt is, hogy ez vagy amaz ipartestület anyagbeszerző, hitel stb. 
szövetkezetei állított fel, a nélkül, hogy meg lehetne felelni azokra a szük 
ségszerűen felvetődő kérdésekre, eredményes-e ezen szövetkezetek műkö 
dése, nem volt-e czéltévesztett a felállítása, kielégiti-e a hozzá csatlakozott 
iparosok érdekeit ? 
Miután azonban a jelzett keretek között nemcsak a törzskönyv készi- 
^ nCm '°* na célravezető, hanem a Nagyméltóságod által az országgyűlés 
- erjesztendő jelentés számára sem lehetne az ipartestületekről megfelelő 
smertetest készíteni, arra vonatkozólag pedig, hogy az állam iparfejlesztő 
e enysége mennyiben támaszkodhatik az ipartestületek tevékenységére, 
gya tálán semmi megbízható felvilágosítást nem lehetne szerezni: tisztelettel 
gyök bátor javasolni Nagyméltóságodnak, kegyeskedjék a tisztelettel alulirt 
tvatalt felhatalmazni arra, hogy az említett hiányok pótlására az összes 
pai testületekhez újabb kérdőíveket bocsáthasson ki, s az igy helyesbített 
kibővített anyagot nagyobb költség ráfordítással — a fent idézett 
gy ecsu rendelet kívánalmainak teljesen megfelelőleg dolgozhassa fel. 
zon reményben, hogy Nagyméltóságod ezen tiszteletteljes javas- 
ornat cl o 0 adni kegyeskedik, a feldolgozás tervére és a szükségessé váló 
ovabbi intézkedésekre vonatkozólag a következőket van szerencsém tisz 
telettel előterjeszteni : 
A feldolgozási munkálatok alapjául az ipartestületekről mindenekelőtt 
egy székhely és törvényhatóságok szerint való kimutatás készíttetnék, fel 
tüntetésével egyúttal az ipartestületekhez tartozó mesterek, segédek és 
tanonezok számának is. 
A testületekben képviselt mesterségekről két nagyobb táblázat készí 
tésé mutatkozik kívánatosnak. Az egyik a kérdőívekben felsorolt összes 
mesterségek szerint részletezve tüntetné ki külön a mesterek, segédek s 
tanonezok létszámát s a háromféle munkaerőt együtt. A másik táblázat 
különös tekintettel az összeírásnak gyakorlati czéljára, csoportosan fog- 
Faktor bei Beurtheilung dessen, ob und inwiefern die Gewerbekorporatio- 
nen zu grösserer Thátigkeit auf dem Gebiete dér Gewerbeentwicklung an- 
gespornt werden können — bieten die Fragebogen nur eine oberfláchliche 
Orientirung. Sie weisen die Jahreseinnahmen weder spezifizirt, noch in 
Gesammtbetrágen aus und begnügen sich mit dér einfachen Benennung 
dér Einnahmsquellen. Die Ausgaben werden zwar ausgewiesen, doch nicht 
mit dér gehörigen Spezifizirung, da oft wirkliche Ausgaben mit Über- 
gangs- und kapitalbildenden Auslagen in einer Summe angegeben sind, 
und auf das Jahr 1895 bezüglich, wáhrend sich doch allé übrigen Fragen 
des Fragebogens — so auch die den Vermögens- und Lastenausweis 
betreffenden — auf den Stand des Jahres 1896 beziehen. 
Die Konskription bietet auch keine sichere Grundlage zűr Erkennung 
dessen, in welchem Maasse und mit welchem Erfolge die Géwérbe- 
korporationen derzeit dér im Gesetze vorgeschriebenen Aufgabe (§ 126 des 
Gewerbegesetzes) entsprechen, mittelst Errichtung von Verbánden die 
materiellen Interessen ihrer Mitglieder zu fördern und im Interessé dér 
Entwickelung des Gewerbes mitzuwirken. 
Die auf diese Fragen ertheilte Antwort ist zumeist so wortkarg, die 
Beilagen sind so nichtssagend, dass mán aus denselben höchstens die 
Existenz eines Verbandes, eines Magazins oder einer anderen solchen 
gewerbefördernden Selbsthilfe-Institution konstatiren kann, eventuell noch 
das Jahr dér Errichtung und andere, auf solché Áusserlichkeiten bezüg- 
lichen Daten; über den Erfolg oder die Erfolglosigkeit dér Thátigkeit und 
darüber, in welchem Maasse die Mitglieder die Institution in Anspruch 
nehmen, erhalten wir keinerlei Aufklárung. 
Und doch würden gerade in dieser Hinsicht die ausführlicheren und 
práziseren Antworten einen sehr wertvollen Beitrag zűr Vorbereitung dér 
in dér zitirten hochgeschátzten Verordnung zum Ausdruck gebrachten Ziele 
bieten und könnten mit genügender Sicherheit den Modus und den Maass- 
stab bezeichnen, nach welchem die gewerbefördernde Aktion des Staates. 
die Mitwirkung dér Gewerbekorporationen zweckentsprechend in Anspruch 
nehmen könnte. 
Eine gewisse allgemeine, wenn auch lückenhafte Orientirung bietet 
natürlich auch das gegenwártige Matéria! dér Konskription, und falls Ew. 
Exzellenz kein besonderes Gewicht darauf zu légén geruhen, dass genauere 
Aufklárüngen über die materiellen Kráfte dér Gewerbekorporationen be- 
schafft werden, ihre im Interessé dér Gewerbeförderung errichteten Insti- 
tutionen aber in ihren Erfolgen sammt den daraus sich ergebenden Folge- 
rungen behandelt werden, so kann die Aufarbeitung, wenn auch nicht ohne 
Mángel, so doch bereits auf Grundlage des gegenwártig eingelangten Mate 
rials bewerkstelligt werden. 
In anderem Falle könnte die Aufarbeitung — in einfache Tabellen 
gefasst — die Zahl dér Gewerbekorporationen, die AnzahI ihrer Mitglieder 
und ihre Vertheilung nach Beschaftigungen, den Ausweis des Vermögens 
und dér Lasten, ferner dér Ausgaben (jene mit Bezug auf das Jahr 1896, 
diese für das Jahr 1895) darlegen und die im Interessé dér Gewerbe 
förderung geschaffenen Institutionen aufzáhlen. Doch würden die meisten 
interessanten und instruktiven Kombinationen entfallen, und da die auf die 
Vermögensverháltnisse bezüglichen Daten in ihrer jetzigen Gestalt kein 
genügend verlássliches Bild von den thatsachlichen materiellen Kraften dér 
Korporationen gébén, könnte mán sich auch nicht in Kombinationen in 
dér Richtung einlassen, inwiefern und wo die gewerbefördernden Aufgaben 
auch künftighin in den Wirkungskreis dér einzelnen Gewerbekorpora- 
tionen gewiesen werden könnten, inwiefern und wo hinwieder die Hilfe 
des Staates unentbehrlich ist. So müsste die Aufarbeitung auch ohne allé 
Grundlage zu weiteren Folgerungen die blosse Thatsache hinstellen, dass 
diese oder jene Gewerbekorporation einen Materialbeschaffungs-, Kredit 
und dgl. Verband errichtet, ohne dass mán auf die sich nothwendiger. 
Weise aufwerfenden Fragen antworten könnte, ob die Thátigkeit dieser 
Verbánde von Erfolg war, ob ihre Errichtung nicht ihren Zweck verfehlt 
hat, ob sie den Interessen dér sich ihr anschliessenden Gewerbsleute Genüge 
leistet ? 
Da aber im angedeuteten Rahmen nicht nur die Anfertigung des 
Stamrnbuches nicht zum Ziele führen würde, sondern auch für den seitens 
Ew. Exzellenz dem Reichstage vorzulegenden Bericht keine gehörige Orien 
tirung über die Gewerbekorporationen geboten werden könnte, darüber 
aber, inwiefern sich die gewerbefördernde Aktion des Staates auf die 
Wirksamkeit dér Gewerbekorporationen stützen kann, überhaupt keine 
verlássliche Aufklárung zu erhalten wáre : bin ich so frei, Ew. Éxzellenz 
den ergebensten Vorschlag zu machen, geruhen das ergebenst gefertigte 
Amt zu bevollmáchtigen, dass es zum Zweck dér Ergánzung dér erwáhnten 
Mángel an allé Gewerbebehörden neuere Fragebogen ergehen lasse und 
dass es das solcher Weise berichtigte und erweiterte Matéria! — mit einem 
grösseren Kostenaufwand — den Poslulaten dér oben zitirten hochgeschatz- 
ten Verordnung völlig entsprechend aufarbeite. 
In dér Anhoffung dessen, dass Ew. Exzellenz geruhen werden, dicsen 
meinen ergebensten Vorschlag anzunehmen, beehre ich mich hinsichtlich 
des Entwurfes dér Aufarbeitung und dér weiteren sich nothwendig erwei- 
senden Verfügungen Folgendes zu unterbreiten : 
AIs Grundlage für das Aufarbeitungs-Elaborat würde vor Allém ein 
Ausweis über die Gewerbekorporationen nach Sitz und Munizipien angefer- 
tigt, mit gleichzeitiger Angabe dér Zahl dér zu den Gewerbekorporationen 
gehörenden Meister, Gehilfen und Lehrlinge. 
Es erscheint erforderlich, dass über die in den Korporationen ver- 
tretenen Handwerke zwei grössere Tabellen angefertigt werden. Die eine 
würde nach den gesammten, in den Fragebogen angeführten Handwerken 
spezifizirt die AnzahI dér Meister, Gehilfen und Lehrlinge abgesondert und 
diese dreierlei Arbeitskráfte auch zusammengefasst ausweisen. Die andere 
Tabelle könnte mit besonderer Rücksicht auf die praktischen Zwecke dér 
Konskription, gruppenweise diejenigen Gewerbszweige zusammenfassen,