43+

testületek  serkenthetők-e  és  mennyiben,  nagyobb  munkásságra  az  iparfejlesztés
  terén,  —  a  kérdőívek  csak  felületes  tájékoztatást  nyújtanak.  Évi
bevételeiket  sem  részletekben,  sem  egész  összegben  ki  nem  mutatják,  megelégedvén ­
  a  bevételi  forrásoknak  csak  egyszerű  megnevezésével.  Kiadásaikat
—  nem  ugyan  a  kellő  részletezéssel,  a  mennyiben  valóságos  kiadások
átmeneti  és  tőkeképző  kiadásokkal  gyakran  egy  összegben  szerepelnek  —
kitüntetik,  de  az  1895.  évre  vonatkozólag,  holott  a  kérdőív  összes  egyéb
kérdései  igy  a  vagyon  és  teher  kimutatására  vonatkozók  is  —  az  1896.
évi  állapotra  vonatkoznak.
Az  összeírás  annak  a  megismerésére  sem  nyújt  biztos  alapot,  hogy
az  ipartestületek  ez  idő  szerint,  mily  mértékben  és  mily  eredménynyel  felelnek ­
  meg  azon  törvényszabta  feladatuknak  (az  ipartörvény  126.  §-a),  hogy
szövetkezetek  létesítése  által  mozdítsák  elő  tagjaik  anyagi  érdekét  és  hassanak ­
  közre  az  ipar  fejlesztése  érdekében.
Az  ezen  kérdésekre  adott  válasz  legtöbbször  oly  szűkszavú,  a  csatolmányok ­
  annyira  semmitmondók,  hogy  azokból  egy-egy  szövetkezetnek,  raktárnak ­
  vagy  más  ily  iparfejlesztő,  önsegítő  intézménynek  legfeljebb  csak
létezését  konstatálhatjuk,  esetleg  még  alakulásának  évét  s  egyéb  ily  külsőségekre ­
  vonatkozó  adatot;  működésének  eredményes  vagy  sikertelen  voltáról, ­
  továbbá  arról,  hogy  milyen  arányban  veszik  igénybe  a  testületi  tagok
az  intézményt,  semmi  tájékoztatást  nem  nyerünk.
Pedig  éppen  e  részben  a  bővebb  és  szabatosabb  feleletek  igen  értékes
adalékot  nyújtanának  az  idézett  nagybecsű  rendeletben  kifejezett  czélok
előkészítéséhez  s  elég  biztossággal  jelölhetnék  meg  a  módot  s  az  arányt,
a  ,! nely ,  SZerint  az  állam  iparfejlesztő  tevékenysége  az  ipartestületek  közreműködését ­
  czélszerűen  igénybe  vehetné.
Bizonyos  általános  —  bár  hézagos  —  tájékoztatást  természetesen  az
összeírás  jelen  anyaga  is  nyújt,  s  azon  esetre,  ha  Nagyméltóságod  nem
méUoztatnék  különösebb  súlyt  fektetni  arra,  hogy  az  ipartestületek  anyagi
erejéről  tüzetesebb  felvilágosítások  szereztessenek,  az  ipar  fejlesztése  érdekében ­
  létrehozott  intézményeik  pedig  eredményeikben  minden  tanulságukkal
megvilagittassanak,  a  feldolgozás  •—•  ugyan  nem  minden  hiányosság  nélkül,  —
de  már  a  most  begyült  anyag  alapján  is  eszközölhető  lesz.
Ez  esetben  a  feldolgozás  —•  egyszerű  táblázatokba  foglalva  —  kitüntethetné ­
  az  ipartestületek  számát,  tagjainak  számát  és  foglalkozások  szerint
való  megoszlását,  a  vagyonnak  és  tehernek,  továbbá  a  kiadásoknak  kimutatását ­
  (amazokat  az  1896.,  ezt  az  1895.  évre  vonatkozólag)  és  felsorolhatná ­
  az  iparfejlesztés  érdekében  létesített  intézményeket.  Elesnék  azonban
a  legtöbb  érdekes  és  tanulságos  kombináczió,  mert  a  vagyoni  viszonyokra
vonatkozó  adatok  mostani  alakjukban  nem  nyújtván  elég  megbízható  képet
a  testületek  valódi  anyagi  erejéről,  nem  is  lehetne  következtetésekbe  bocsátkozni ­
  azon  irányban,  hogy  mennyiben  és  hol  utalhatók  az  iparfejlesztési ­
  feladatok  továbbra  is  az  egyes  ipartcstületek  tevékenységi  körébe,
mennyiben  és  hol  nélkülözhetetlen  az  állam  segítsége.  Ugyanígy  minden
következtetésre  való  alap  nélkül  kellene  a  feldolgozásnak  odaállítania  a
puszta  tényt  is,  hogy  ez  vagy  amaz  ipartestület  anyagbeszerző,  hitel  stb.
szövetkezetei  állított  fel,  a  nélkül,  hogy  meg  lehetne  felelni  azokra  a  szükségszerűen ­
  felvetődő  kérdésekre,  eredményes-e  ezen  szövetkezetek  működése, ­
  nem  volt-e  czéltévesztett  a  felállítása,  kielégiti-e  a  hozzá  csatlakozott
iparosok  érdekeit  ?
Miután  azonban  a  jelzett  keretek  között  nemcsak  a  törzskönyv  készi-^
  nCm  '°* na  célravezető,  hanem  a  Nagyméltóságod  által  az  országgyűlés
-  erjesztendő  jelentés  számára  sem  lehetne  az  ipartestületekről  megfelelő
smertetest  készíteni,  arra  vonatkozólag  pedig,  hogy  az  állam  iparfejlesztő
e  enysége  mennyiben  támaszkodhatik  az  ipartestületek  tevékenységére,
gya  tálán  semmi  megbízható  felvilágosítást  nem  lehetne  szerezni:  tisztelettel
gyök  bátor  javasolni  Nagyméltóságodnak,  kegyeskedjék  a  tisztelettel  alulirt
tvatalt  felhatalmazni  arra,  hogy  az  említett  hiányok  pótlására  az  összes
pai  testületekhez  újabb  kérdőíveket  bocsáthasson  ki,  s  az  igy  helyesbített
kibővített  anyagot  nagyobb  költség  ráfordítással  —  a  fent  idézett
gy  ecsu  rendelet  kívánalmainak  teljesen  megfelelőleg  dolgozhassa  fel.
zon  reményben,  hogy  Nagyméltóságod  ezen  tiszteletteljes  javasornat
  cl  o 0 adni  kegyeskedik,  a  feldolgozás  tervére  és  a  szükségessé  váló
ovabbi  intézkedésekre  vonatkozólag  a  következőket  van  szerencsém  tisztelettel ­
  előterjeszteni  :
A  feldolgozási  munkálatok  alapjául  az  ipartestületekről  mindenekelőtt
egy  székhely  és  törvényhatóságok  szerint  való  kimutatás  készíttetnék,  feltüntetésével ­
  egyúttal  az  ipartestületekhez  tartozó  mesterek,  segédek  és
tanonezok  számának  is.
A  testületekben  képviselt  mesterségekről  két  nagyobb  táblázat  készítésé ­
  mutatkozik  kívánatosnak.  Az  egyik  a  kérdőívekben  felsorolt  összes
mesterségek  szerint  részletezve  tüntetné  ki  külön  a  mesterek,  segédek  s
tanonezok  létszámát  s  a  háromféle  munkaerőt  együtt.  A  másik  táblázat
különös  tekintettel  az  összeírásnak  gyakorlati  czéljára,  csoportosan  fog-Faktor

  bei  Beurtheilung  dessen,  ob  und  inwiefern  die  Gewerbekorporationen
  zu  grösserer  Thátigkeit  auf  dem  Gebiete  dér  Gewerbeentwicklung  angespornt
  werden  können  —  bieten  die  Fragebogen  nur  eine  oberfláchliche
Orientirung.  Sie  weisen  die  Jahreseinnahmen  weder  spezifizirt,  noch  in
Gesammtbetrágen  aus  und  begnügen  sich  mit  dér  einfachen  Benennung
dér  Einnahmsquellen.  Die  Ausgaben  werden  zwar  ausgewiesen,  doch  nicht
mit  dér  gehörigen  Spezifizirung,  da  oft  wirkliche  Ausgaben  mit  Übergangs-
  und  kapitalbildenden  Auslagen  in  einer  Summe  angegeben  sind,
und  auf  das  Jahr  1895  bezüglich,  wáhrend  sich  doch  allé  übrigen  Fragen
des  Fragebogens  —  so  auch  die  den  Vermögens-  und  Lastenausweis
betreffenden  —  auf  den  Stand  des  Jahres  1896  beziehen.
Die  Konskription  bietet  auch  keine  sichere  Grundlage  zűr  Erkennung
dessen,  in  welchem  Maasse  und  mit  welchem  Erfolge  die  Géwérbekorporationen
  derzeit  dér  im  Gesetze  vorgeschriebenen  Aufgabe  (§  126  des
Gewerbegesetzes)  entsprechen,  mittelst  Errichtung  von  Verbánden  die
materiellen  Interessen  ihrer  Mitglieder  zu  fördern  und  im  Interessé  dér
Entwickelung  des  Gewerbes  mitzuwirken.
Die  auf  diese  Fragen  ertheilte  Antwort  ist  zumeist  so  wortkarg,  die
Beilagen  sind  so  nichtssagend,  dass  mán  aus  denselben  höchstens  die
Existenz  eines  Verbandes,  eines  Magazins  oder  einer  anderen  solchen
gewerbefördernden  Selbsthilfe-Institution  konstatiren  kann,  eventuell  noch
das  Jahr  dér  Errichtung  und  andere,  auf  solché  Áusserlichkeiten  bezüglichen
  Daten;  über  den  Erfolg  oder  die  Erfolglosigkeit  dér  Thátigkeit  und
darüber,  in  welchem  Maasse  die  Mitglieder  die  Institution  in  Anspruch
nehmen,  erhalten  wir  keinerlei  Aufklárung.
Und  doch  würden  gerade  in  dieser  Hinsicht  die  ausführlicheren  und
práziseren  Antworten  einen  sehr  wertvollen  Beitrag  zűr  Vorbereitung  dér
in  dér  zitirten  hochgeschátzten  Verordnung  zum  Ausdruck  gebrachten  Ziele
bieten  und  könnten  mit  genügender  Sicherheit  den  Modus  und  den  Maassstab
  bezeichnen,  nach  welchem  die  gewerbefördernde  Aktion  des  Staates.
die  Mitwirkung  dér  Gewerbekorporationen  zweckentsprechend  in  Anspruch

nehmen  könnte.
Eine  gewisse  allgemeine,  wenn  auch  lückenhafte  Orientirung  bietet
natürlich  auch  das  gegenwártige  Matéria!  dér  Konskription,  und  falls  Ew.
Exzellenz  kein  besonderes  Gewicht  darauf  zu  légén  geruhen,  dass  genauere
Aufklárüngen  über  die  materiellen  Kráfte  dér  Gewerbekorporationen  beschafft
  werden,  ihre  im  Interessé  dér  Gewerbeförderung  errichteten  Institutionen
  aber  in  ihren  Erfolgen  sammt  den  daraus  sich  ergebenden  Folgerungen
  behandelt  werden,  so  kann  die  Aufarbeitung,  wenn  auch  nicht  ohne
Mángel,  so  doch  bereits  auf  Grundlage  des  gegenwártig  eingelangten  Materials ­
  bewerkstelligt  werden.
In  anderem  Falle  könnte  die  Aufarbeitung  —  in  einfache  Tabellen
gefasst  —  die  Zahl  dér  Gewerbekorporationen,  die  AnzahI  ihrer  Mitglieder
und  ihre  Vertheilung  nach  Beschaftigungen,  den  Ausweis  des  Vermögens
und  dér  Lasten,  ferner  dér  Ausgaben  (jene  mit  Bezug  auf  das  Jahr  1896,
diese  für  das  Jahr  1895)  darlegen  und  die  im  Interessé  dér  Gewerbeförderung ­
  geschaffenen  Institutionen  aufzáhlen.  Doch  würden  die  meisten
interessanten  und  instruktiven  Kombinationen  entfallen,  und  da  die  auf  die
Vermögensverháltnisse  bezüglichen  Daten  in  ihrer  jetzigen  Gestalt  kein
genügend  verlássliches  Bild  von  den  thatsachlichen  materiellen  Kraften  dér
Korporationen  gébén,  könnte  mán  sich  auch  nicht  in  Kombinationen  in
dér  Richtung  einlassen,  inwiefern  und  wo  die  gewerbefördernden  Aufgaben
auch  künftighin  in  den  Wirkungskreis  dér  einzelnen  Gewerbekorporationen
  gewiesen  werden  könnten,  inwiefern  und  wo  hinwieder  die  Hilfe
des  Staates  unentbehrlich  ist.  So  müsste  die  Aufarbeitung  auch  ohne  allé
Grundlage  zu  weiteren  Folgerungen  die  blosse  Thatsache  hinstellen,  dass
diese  oder  jene  Gewerbekorporation  einen  Materialbeschaffungs-,  Kreditund ­
  dgl.  Verband  errichtet,  ohne  dass  mán  auf  die  sich  nothwendiger.
Weise  aufwerfenden  Fragen  antworten  könnte,  ob  die  Thátigkeit  dieser
Verbánde  von  Erfolg  war,  ob  ihre  Errichtung  nicht  ihren  Zweck  verfehlt
hat,  ob  sie  den  Interessen  dér  sich  ihr  anschliessenden  Gewerbsleute  Genüge
leistet  ?
Da  aber  im  angedeuteten  Rahmen  nicht  nur  die  Anfertigung  des
Stamrnbuches  nicht  zum  Ziele  führen  würde,  sondern  auch  für  den  seitens
Ew.  Exzellenz  dem  Reichstage  vorzulegenden  Bericht  keine  gehörige  Orientirung ­
  über  die  Gewerbekorporationen  geboten  werden  könnte,  darüber
aber,  inwiefern  sich  die  gewerbefördernde  Aktion  des  Staates  auf  die
Wirksamkeit  dér  Gewerbekorporationen  stützen  kann,  überhaupt  keine
verlássliche  Aufklárung  zu  erhalten  wáre  :  bin  ich  so  frei,  Ew.  Éxzellenz
den  ergebensten  Vorschlag  zu  machen,  geruhen  das  ergebenst  gefertigte
Amt  zu  bevollmáchtigen,  dass  es  zum  Zweck  dér  Ergánzung  dér  erwáhnten
Mángel  an  allé  Gewerbebehörden  neuere  Fragebogen  ergehen  lasse  und
dass  es  das  solcher  Weise  berichtigte  und  erweiterte  Matéria!  —  mit  einem
grösseren  Kostenaufwand  —  den  Poslulaten  dér  oben  zitirten  hochgeschatzten
  Verordnung  völlig  entsprechend  aufarbeite.
In  dér  Anhoffung  dessen,  dass  Ew.  Exzellenz  geruhen  werden,  dicsen
meinen  ergebensten  Vorschlag  anzunehmen,  beehre  ich  mich  hinsichtlich
des  Entwurfes  dér  Aufarbeitung  und  dér  weiteren  sich  nothwendig  erweisenden
  Verfügungen  Folgendes  zu  unterbreiten  :
AIs  Grundlage  für  das  Aufarbeitungs-Elaborat  würde  vor  Allém  ein
Ausweis  über  die  Gewerbekorporationen  nach  Sitz  und  Munizipien  angefertigt,
  mit  gleichzeitiger  Angabe  dér  Zahl  dér  zu  den  Gewerbekorporationen
gehörenden  Meister,  Gehilfen  und  Lehrlinge.
Es  erscheint  erforderlich,  dass  über  die  in  den  Korporationen  vertretenen
  Handwerke  zwei  grössere  Tabellen  angefertigt  werden.  Die  eine
würde  nach  den  gesammten,  in  den  Fragebogen  angeführten  Handwerken
spezifizirt  die  AnzahI  dér  Meister,  Gehilfen  und  Lehrlinge  abgesondert  und
diese  dreierlei  Arbeitskráfte  auch  zusammengefasst  ausweisen.  Die  andere
Tabelle  könnte  mit  besonderer  Rücksicht  auf  die  praktischen  Zwecke  dér
Konskription,  gruppenweise  diejenigen  Gewerbszweige  zusammenfassen,