46*
szerint, melyeket a feldolgozás módjára vonatkozólag a múlt évi október
hó 29-én 3589 sz. a. kelt tiszteletteljes felterjesztésemben kifejteni szerencsém
volt s melyeket Nagyméltóságod hivatkozott nagybecsű elhatározásával
jóváhagyni méltóztatott.
A feldolgozás alapmunkálatait — a mennyiben azok a jelen hiányos
kérdőív alapján eszközölhetők voltak — megindítottam ; miután azonban e
munkálatok folyamán kétség merült fel az iránt, váljon az első összeirásból
nem maradtak-e ki egyes ipartestületek, megkerestem a kereske
delmi és iparkamarákat, hogy közöljék a kerületükbe tartozó összes ipar-
testületek pontos czímjegyzékét
A tisztelettel idecsatolt kérdőívek közül a I. számú az első összeírás azon
hiányainak pótlására szolgál, melyek valamennyi kérdőíven helyesbítésre
szorulnak: nevezetesen az 1896. évi bevételek és kiadások kitüntetését
kívánja a kellő részletezéssel. E kérdőív e szerint megküldetnék kivétel nélkül
valamennyi ipartestületnek; miért is — tekintettel arra, hogy az ipartestü
letek működését megvilágító adatok ez idő szerint már az 1897. évre vonat
kozólag is beszerezhetők — ugyané kérdőívre vettem fel a kétszeri felvétel
költségeinek és időveszteségének megkimélése végett mindazon 1897. évi
adatokat is, melyek az ipartestületekről szerkesztendő törzskönyv össze
állításához szükségeltetnek.
Az állandó törzskönyvi adatgyűjtés czéljaira szolgál a II. számú
kérdőív, mely a tisztelettel alulirt hivatal 1899. évi munkatervének a tör
vényhozás által leendő jóváhagyása után a jövő év első negyedében
küldetnék ki először az ipartestületeknek, már hivatkozással a statisz
tikai hivatalról szóló törvénynek az adatszolgáltatás tárgyában rendelkező
szakaszaira.
Az összeírás azon részének kipótlása, mely az ipartestületek által
fentartott vagy gyámolított iparfejlesztő intézmények számát és nemét
tudakolja, nem volna sikeresen eszközölhető egy kérdőíven. Más kérdések
merülnek fel ott, a hol az ipartestület tényleg tartott fenn vagy segélyezett
ily intézményeket, és mások, a hol ily intézmények egyáltalán nem szerepeltek.
A kérdések nagy anyagát tehát szét kellett darabolni több kérdőívre; az
első összeírás bevallásai alapján meg lehet állapítani, hogy egy-egy ipar
testülethez mely kérdőívet vagy kérdőíveket kell megküldeni.
Az ipartestületek funkcziói közül a legfontosabbak közül valónak
vélvén a munkaközvetítést s a szövetkezeti hajlandóság fejlesztését, ezekre
vonatkozólag kétféle kérdőív szerkesztését tartottam szükségesnek : külön
kéfdőmintát azon ipartestületek számára, melyek ily intézményeket tényleg
fentartanak és istápolnak és külön kérdőlapot azok számára, a melyeknél
ily intézmények nem állanak fenn, — ez utóbbi kérdőív főleg azokat az
okokat kutatván, a melyek az adott esetben a munkaközvetítő vagy szövetkezet
létesülését vagy virágzását megakadályozták.
Szükséges volt e kérdőívekre több, inkább informatív, mintsem statisz
tikai jellegű kérdést is felvenni, a melyekre adandó feleletek is kevésbbé
képezhetik statisztikai feldolgozás tárgyát, hanem remélhetőleg inkább a
készítendő jelentés számára nyújtanak érdekes anyagot. Ily kérdések azok,
melyek például a helyi szövetkezeti ügy stagnálásának az okát tudakolják
az ipartestülettől, vagy azt, hogy mily intézkedés volna szükséges a szövet
kezetek föllenditésére, mily iparág szorul rá leginkább a segítségre stb.
Ezeket, az ipar fejlődését általában érdeklő kérdéseket nagyobbára
tárgyalják ugyan a kereskedelmi és iparkamarák is, és pedig mindenesetre
magasabb szempontból és több alapossággal, mint azt az ipartestületektől
várni lehet; kiváló érdekességgel bir azonban, tiszteletteljes véleményem
szerint az is, hogy mikép gondolkoznak saját viszonyaik orvosolhatása
felől maguk az ipartestületek, a melyek a kamaráknál annyival illetékeseb
bek a nyilatkozásra, mert közvetlenül látják és érzik helyzetük jó és rossz
oldalait, s meg tudják mondani, hogy maguk mit tartanak kívánatosnak
fejlődésük érdekében. El lehet ugyan rá készülni, hogy az ilynemű kérdé
sekre beérkező válaszok egy része hasznavehetetlen és értéktelen lesz, de
épp oly bizonyos, hogy nem egy kifejlett és öntudatosan működő ipar
testület világosan Ítélvén meg helyzetét, tanulságos és értékesíthető választ
ad e kérdésekre is. Nem lehetetlen, hogy e kérdőívek kibocsátása még
hasznos ösztönzőül is szolgálhat oly ipartestületeknél, melyekben a fejlődés
egyéb feltételei meg voltak eddig is, csak éppen a készség és mozgékony
ság hiányzott azoknak a fejlődés érdekében való kihasználására.
A tisztelettel idecsatolt többi kérdőívek az ipartestületeknek huma
nitárius intézményeire vonatkoznak, a minők a rokkant-egyletek, temetkezési
egyletek, nyugdíj-egyletek stb., továbbá a szakképzés előmozdítására
irányuló tevékenységére s végül — ott a hol ily pénztár működik — a
testületi betegsegélyző pénztárra. Ez utóbbi kérdőíven a statisztikai adatok
tudakolása azért volt mellőzhető, mert a betegsegélyző pénztárak kérdőívei
ből a tisztelettel alulirt hivatal maga is megállapíthatja a tesületi beteg
segélyző pénztár működésének eredményét s össze is hasonlíthatja az ugyanott
működő egyéb pénztárak adataival.
Éhre hatte,' bezüglich des Modus dér Aufarbeitung in meiner ergebensten
Unterbreitung vöm 29. Október vorigen Jahres unter Zahl 3589 zu erörtern
und welche Ew. Exzellenz mit dér zitirten hochgeschátzten Entscheidung
gutzuheissen geruhten.
Die Fundamentalarbeiten dér Aufarbeitung habé ich — insofern sie
auf Gr«nd des gegenwártigen mangelhaften Fragebogens bewerkstelligt wer-
den konnten — in Angriff genommen ; da aber im Verlaufe dieser Arbei-
ten Zweifel auftauchten, ob aus dér ersten Konskription einzelne Gewerbe-
korporationen nicht etwa ausgeblieben sind, habé ich die Handels und
Gewerbekammern ersucht, das genaue Verzeichnis sámmtlicher zu ihrem
Bezirke gehörigen Gewerbekorporationen mitzutheilen. Von den ergebenst
beigelegten Fragebogen dient dér mit Nr. I. bezeichnete zűr Erganzung der-
jenigen Mangel dér ersten Konskription, welche auf allén Fragebogen einer
Berichtigung bedürfen ; namentlich fordert er den Ausweis dér Einnahmen
und-Ausgaben des Jahres 1896 mit gehöriger Spezifizirung. Dieser Frage
bogen würde demgemáss allén Gewerbekorporationen zugesendet werden ;
eben darum habé ich — mit Rücksicht darauf, dass die Daten, welche die
Thátigkeit dér Gewerbekorporationen beleuchten, derzeit bereits auch
auf das Jahr 1897 bezüglich beschafft werden können — zűr Vermeidung
des Verlustes an Zeit und Geld, welcher sich bei dér zweimaligen Aufnahme
ergeben würde, in demselben Fragebogen all die das Jahr 1897 betreffen-
den Fragen aufgenommen, welche bei dér Zusammenstellung des über die
Gewerbekorporationen zu verfassenden Stammbuohes benöthigt werden.
Den Zwecken dér Datensammlung für das standige Stammbuch dient
dér Fragebogen Nr. II., welcher nach Genehmigung des Arbeitsprogrammes
des ergebenst gefertigten Amtes für das Jahr 1899 zum erstenmale im ersten
Quartal des künftigen Jahres an die Gewerbekorporationen versendet wer
den würde, • bereits unter Berufung auf die in Angelegenheit dér Daten-
lieferung verfügenden Abschnitte des Gesetzes über das statistische Amt.
Die Erganzung desjenigen Theiles dér Konskription, welcher die Zahl
und Gattung dér durch die Gewerbekorporationen erhaltenen oder unterstütz-
ten gewerbefördernden Institutionen erkundet, wáre auf einem Fragebogen
mit Erfolg nicht zu bewerkstelligen. Andere Fragen tauchen dórt auf, wo
die Gewerbekorporation solche Institutionen thatsáchlich erhalten und unter-
stützt hat, und wieder andere dórt, wo solche Institution'en überhaupt nicht
vorkamen. Das grosse Matéria! dér Fragen musste daher auf mehrere
Fragebogen zerstückt werden ; auf Grund dér Fassionen dér ersten Kon
skription kann festgestellt werden, welcher oder welche Fragebogen jeder
einzelnen Gewerbekorporation zuzuschicken sind.
Da die Arbeitvermittlung und die Anregung dér Neigung zu Ver-
bánden nach meiner Meinung zu den wichtigsten Funktionen dér Gewerbe
korporationen gehören, habé ich diesbezüglich das Verfassen von zwei
Fragebogen für nöthig erachtet: ein besonderes Frageformulare für diejeni-
gen Korporationen, die.solche Institutionen thatsáchlich erhalten und unter-
stützen, und ein besonderes Frageblatt wieder für diejenigen, bei denen
keine solchen Institutionen bestehen, wobei dér letztere Fragebogen beson-
ders jene Ursachen erkundet, welche die Errichtung oder den Aufschwung
dér Arbeitvermittlung oder des Verbandes im gegebenen Falle verhin-
derten.
Es war nöthig in diese Fragebogen auch mehrere Fragen mehr infor-
mativen als statistischen Karakters aufzunehmen, auch die auf diese zu
ertheilenden Antworten werden weniger geeignet sein den Gegenstand sta-
tistischer Aufarbeitung zu bilden, sondern hoffentlich vielmehr für den zu
verfassenden Bericht interessanten Stoff zu liefern. Es sind solche Fragen,
welche von dér Gewerbekorporation z. B. die Ursache des Stagnirens des.
lokálén Verbandwesens oder das erfragen, welche Verfügungen getroffen
werden müssten, um die Verbánde in Aufschwung zu bringen, und welche
Industriezweige am meisten dér Hilfe bedürftig sind u. s. w.
Diese die Entwickelung des Gewerbes im Allgemeinen interessirenden
Fragen werden zwar auch von den Handels- und Gewerbekammern ver-
handelt, und zwar jedenfalls von höherem Standpunkte und mit grösserer
Gründlichkeit, als mán von den Gewerbekorporationen erwarten ,kann ; nach
meiner ergebensten Meinung aber ist es von besonderem Interessé zü
erfahren, wie die Gewerbekorporationen selber über die Sanirung ihrer
eigenen Verháltnisse denken, da sie ja insofern kompetenter sind, sich
hierüber zu áussern als die Kammern, weil sie die guten und schlechten
Seiten'ihrer Lage unmittelbar sehen und fühlen und sagen können, was
sie selbst im Interessé ihrer Entwickelung für wünschenswert haltén. Mán
kann zwar darauf vorbereitet sein, dass ein Theil dér auf dériéi Fragen
einlangenden Antworten unbrauchbar und wertlos sein wird, aber eben
so gewiss ist es, dass es manche entwickelte und selbstbewusst thátige
Gewerbekorporationen gibt, welche ihre Lage klar beurtheilend, auch auf
diese Fragen instruktive und verwertbare Antworten gébén wird. Es
ist nicht unmöglich, dass die Versendung dieser Fragebogen sogar zűr
erspriesslichen Anregung dienen wird bei solchen Gewerbekorporationen,
wo die Bedingungen dér Entwickelung auch bisher vorhanden waren, und
nur die Bereitwilligkeit und Agilitát fehlte, dieselben im Interessé dér Ent
wickelung auszunützen.
Die übrigen ergebenst beigeschlossenen Fragebogen beziehen sich auf
die humanitáren Institutionen dér Gewerbekorporationen, als die Invaliden-
vereine, Leichenvereine, Pensionsvereine u. dgl., ferner auf die Thátigkeit
im Interessé dér Förderung dér Fachbildung und schliesslich — wo eine
solche Kasse in Wirksamkeit ist — auf die Krankenkasse dér Korporation.
Auf dem letzteren Fragebogen konnte von dér Erkundung dér statistischen
Daten aus dem Grunde abgesehen werden, weil aus dem Fragebogen dér
Krankenkassen das ergebenst gefertigte Amt auch selber das Resultat dér
Thátigkeit dér Korporations-Krankenkasse feststellen und dasselbe mit den
Daten dér übrigen ebenda thátigen Kassen vergleichen kann.
