55*
Utasítás.
A kérdőív 4. és 5. pontja alatt foglalt rovatokban az ipartestület
összes 19. . évi bevételeinek és kiadásainak összegét kell kitüntetni az évi
zarszamadas alapján.; azonban a zárszámadásokban szerepelni szokott »egyen-
leg« tétel sem a bevételek, sem a kiadások összegébe nem számítandó be.
A kérdőív 6. és 7. pontja alatt azon fontosabb bevételi forrásokat,
illetőleg kiadási tételeket kell névszerint felsorolni, a melyek a megelőző
evben vagy egyáltalán nem, vagy sokkal kisebb, illetőleg nagyobb összeg
gel szerepeltek, mint az 19 . . évben. Miután csakis ezen tételek sorolandók
fel, természetes, hogy a kérdő-ív 6. és 7. pontja alatt részletezett bevételi
források, illetőleg kiadási tételek összegének nem kell kiadnia a 4. és 5.
pont alatt feltüntetett bevételi, illetőleg kiadási összeget.
Általában a 6. és 7. pont alatt foglalt kérdésekre mindazon esetekben
valasz adandó, midőn a bevételek vagy kiadások összege a megelőző évhez
képest jelentékeny emelkedést vagy csökkenést mutat, tehát az esetben is
■magyarázatát kell adni a bevételek vagy kiadások feltűnő változásának, ha
* az 19 . ^ évben új tételek nem is szerepeltek, hanem a meglevők tételösz-
szege módosult jelentékenyen.
A 9. kérdésre ki kell tüntetni az ipartestület kebelében vagy annak
közreműködésével szervezett új intézményeket vagy esetleg a már meglévők
megszűntét; az egyéb változás czíme alatt az ezen intézményekben esetleg
előfordult fontosabb szervezeti változásokat kell feltüntetni, a minő lehet pél
dául egy, eddig az ipartestület kebelében levő intézménynek az ipartestülettől
való különválása stb.; ugyanezen pont alatt jegyzendő fel, ha az ipartestület
kebelében szakcsoportok alakultak.
Ha az évi zárszámadás vagy az ipartestület évi jelentése több
példányban, vagy könnyen másolható alakban van meg, czélszerű azoknak
^gy példányát a kérdőívhez csatolva szintén beküldeni, hogy az esetleg szük
ségessé válható pótlások azokból eszközölhetők legyenek.
E) A gyári műszaki alkalmazottak statisztikája.
Ezen nem állandó, hanem csak egyszeri statisztikai felvétel
a hazai iparoktatás érdekeinek szolgálatában áll s czéljaira vonat
kozólag felvilágosítást nyújt á kereskedelemügyi minister úrnak
1888. évi február hó 21-én 4591 sz. a. kelt leirata, melyben az
említett statisztikai fölvétel eszközlésére a statisztikai hivatalt a kö
vetkezőkben hívja fel:
»A hazai iparoktatás megfelelő fejlesztésének irányítása és a gyakorlat
igényeivel való összhangba hozatala érdekében pontos statisztikát kívánok
felvétetni arra nézve, hogy a hazai gyárak és iparvállalatok az üzem mű
szaki részében hány tisztviselőt foglalkoztatnak, hány azok közül a bel
földi és hány a külföldi és mily intézetekben illetőleg iskolákban szerezték
azok képesítésüket. E statisztikának magában kellene foglalnia ezen üzemek
vezetőit, illetve tulajdonosait is, ha az utóbbiak az üzem vezetésében részt
'''esznek, továbbá fel kellene tüntetni azt is, vájjon az illető tisztviselők
va §y gyári vezetők az irodában vagy a műhelyben vagy mindkettőben
''annak-e rendszerint elfoglalva. Az iskolai képzettségre vonatkozólag pedig
■csak annyit kívánok megállapítani, vájjon azon intézet, a melyben az
e o t tanulmányaikat végezték, műegyetemi vagy olyan jellegü-e, vagy pedig
valamely hazai ipariskola, vagy külföldi ipariskola, illetőleg u. n. technikum ?
A fősúlyt e tekintetben arra fektetem, hogy megállapítsam, miszerint
ha ny okleveles mérnök és hány kisebb kvaliflkácziójú egyén van ezen
üzemekben elfoglalva.
Ezen statisztika felvételével a hivatalt szándékozván megbízni, fel
hívom, hogy tegyen javaslatot annak elkészítésére. . .' .«
E felhívásra a statisztikai hivatal oly értelmű javaslatot ter
jesztett elő, hogy tekintettel főleg annak az egységes felfogást
igénylő kérdésnek — hogy mely intézet tekintendő főiskolai jellegű
nek és melyik alsófokúnak — nehezebben megmagyarázható voltára,
az adatgyűjtés sikere érdekében a felvétel ne történjék egyszerűen
ki küldendő kérdőivek segélyével, hanem az iparfelügyelők, a kik
kötelességszerűleg különben is megvizsgálják az összes hazai gyárakat
es ipartelepeket; ezen gyárvizsgálataik alkalmával a helyszínén töltsék
ki a kérdőíveket és küldjék be a statisztikai hivatalhoz feldolgozásra.
Az iparfelügyelők belevonásával biztosittatik nemcsak a föntemlitett
kérdésnek egységes felfogás szerint való megoldása, hanem ga-
ranczia nyerhető arra nézve is, hogy az összeírásból nem marad
ki téves értelmezés következtében egy műszaki tisztviselő sem s
viszont nem foglaltatik bele képzetlenebb művezető, előmunkás stb.
Instruktion.
In den unter Punkt 4 und 5 des Fragebogens enthaltenen Rubriken
ist die Summe dér gesammten Einnahmen und Ausgaben dér Gewerbe-
korporation im Jahre 19 . . auf Grund dér Schlussrechnung auszuweisen ;
doch ist dér in den Schlussfechnungen gewöhnlich angeführte Posten »Saldo«
weder in ’die Summe dér Einnahmen, noch dér Ausgaben einzureohnen.
Unter Punkt 6 und 7 des Fragebogens sind jene wichtigeren Ein-
nahmsquellen, beziehungsweise Ausgabsposten namentlich anzuführen, welche
im Vorjahre entweder gar nioht, oder aber mit cinem viel kleineren, bezie
hungsweise grösseren Betrage vertreten waren als im Jahre 19 . . Da nur
diese Posten anzuführen sind, ist es natürlich, dass die Summe dér unter
Punkt 6 und 7 des Fragebogens speziflzirten Einnahmsquellen, beziehungs
weise Ausgabsposten nicht dér unter Punkt 4 und 5 ausgewiesenen Ein-
nahms-, beziehungsweise Ausgabssumme gleichzukommen hat.
Ueberhaupt sind die unter Punkt 6 und 7 enthaltenen Fragen in all
den Fallen zu beantworten, wenn die Summe dér Einnahmen oder dér
Ausgaben dem Vorjahre gegenüber eine bedeutende Steigerung oder Ver-
minderung aufweist, alsó auch in dem Falle ist eine Erklárung dér auffal-
lenden Veranderungen in den Einnahmen oder Ausgaben zu gébén, wenn
im Jahre 19 . . auch keine neuen Posten vorgekommen sind, aber die
Postensumme dér schon vorhandenen sich betrachtlich verándert hat.
Auf die Frage 9 sind die im Schoosse dér Gewerbekorporation oder
unter ihrer Mitwirkung organisirten neuen Institutionen auszuweisen, be
ziehungsweise das Eingehen dér früher vorhandenen ; unter dem Titel dér
sonstigen Aenderungen sind die bei dicsen Institutionen eventuell vorge-
kommenen, die Organisation betreffenden wichtigen Aenderungen anzugeben ;
solche können z. B. sein : die Ausscheidung einer bisher im Schoosse dér Ge
werbekorporation bestandenen Institution aus dér Gewerbekorporation ; unter
demselben Punkt ist anzumerken, wenn sich im Schoosse dér Gewerbe
korporation Fachgruppen konstituirt habén.
Wenn die Schlussrechnung des Jahres 19 . . oder dér Jahresbericht
dér Gewerbekorporation in mehreren Exemplaren vorhanden ist, oder in
einer solchen Form, welche leicht kopirt werden kann, ist es zweckmássig
ein Exemplar derselben dem Fragebogen beigeschlossen gleichfalls einzu-
senden, damit die eventuell sich als nothwendig ergebenden Ergánzungen
daraus bewerkstelligt werden können.
E) Statistik des technischen Personals dér Fabriken.
Diese nicht standige, sondern nur einmalige statistische Auf-
nahme steht im Dienste dér Interessen des heimischen gewerb-
lichen Unterrichtes, hinsichtlich ihrer Zwecke orientirt die Ver-
ordnung des Herrn Handelsministers vöm 21. Február 1888, Zahl
4591, mittels vvelcher das statistische Amt in folgendem aufge-
fordert wird, die erwáhnte statistische Aufnahme zu bewerk-
stelligen:
»Um dér entsprechenden Entwicklung des heimischen gewerblichen
Unterrichtes eine Direktive zu gébén und dieselbe mit den Anforderungen
dér Praxis in Einklang zu faringen, wünsche ich wichtige statistische Erhe-
bungen vornehmen zu lassen, um zu eruiren, wie viele Beamte von den hei
mischen Fabriken und Industrieunternehmungen im technischen Theile des
Betriebes bescháftigt werden, wie viele derselben Inlánder und wie viele Aus-
lánder sind und in welchen Anstalten, beziehungsweise Schulen dieselben
ihre Qualiflkation verschafft habén. Diese Statistik hátte auch die Leiter,
respektive Eigenthümer dieser Betriebe zu umfassen, wenn die letztern an dér
Leitung des Betriebes theilnehmen. Ferner hátte sie auszuweisen, ob die
betreffenden Beamten oder Fabriksleiter im Bureau oder in dér Werkstátte,
oder in beiden regelmássig bescháftigt sind. Hinsichtlich dér Schulbefáhigung
aber wünschte ich nur zu konstatiren, ob die Anstalt, an welcher die Be
treffenden ihre Studien absolvirten, den Karakter einer technischen Hochschule
oder einen áhnlichen hat, oder aber eine inlándische Gewerbeschule, oder eine
auslándische Gewerbeschule, beziehungsweise ein sogenanntes Technikum ist ?
Das Hauptgewicht lege ich diesbezüglich auf die Konstatirung des-
sen, wie viel diplomádé Ingenieure und wie viel Individuen von geringerer
Qualiflkation in diesen Betrieben bescháftigt sind.
Mit dieser statistischen Aufnahme beabsichtige ich das Amt zu betraueh
und fordere es auf, hinsichtlich dér Durchführung einen Entwurf vorzulegen.«
Zufolge dieser Aufforderung hat das statistische Amt seinen
Entwurf in dem Sinne vorgelegt, dass besonders hinsichtlich dér
schwierigen Definition dér eine einheitliche Auffassung erfordernden
Frage: welche Anstalt als Hochschule und welche als niedriger
rangirte zu hetrachten ist, die Aufnahme im Interessé des Er-
folges dér Datensammlung nicht einfach mittels zu erlassender
Fragebogen zu geschehen habé, sondern dass die Gewerbeinspek-
toren, welche die gesammten heimischen Fabriken und Industrie
unternehmungen pflichtgemáss auch sonst inspiziren, die Frage
bogen bei Gelegenheit dieser Fabriksinspektionen an Őrt und Stelle
ausfüllen und behufs Aufarbeitung an das statistische Amt ein-
senden sollen. Mit dér Einbeziehung dér Gewerbeinspektoren wird
nicht nur die Lösung dér oben erwahnten Frage nach einer ein-
heitlichen Auffassung gesichert, sondern es können auch hinsicht
lich dessen Garantien erlangt werden, dass bei dér Konskrip-
tion kein einziger technischer Beamter zufolge irriger Deutung
ausbleiben, und hinwieder kein Werkführer, Vorarbeiter udgl. von
geringerer Ausbildung mit inbegriffen sein wird.
