61*

A  tagsági  statisztika  tökéletesítése  czéljából  továbbá  még  azon  bővítést ­
  is  kívánatosnak  tartom,  melynél  fogva  a  tagok  fontosabb  csoportjai,
kötelezettek  és  önként  belépők,  a  kötelezettek  között  ismét  a  tanonczok  és
egyébb  tagok,  az  önként  belépők  között  viszont  azon  különböző  foglalkozási ­
  csoportok,  a  melyeket  a  törvény  felsorol,  megkülönböztetendők  volnának, ­
  mert  igen  nagy  fontossággal  bir  annak  a  kiderítése,  hogy  a  társadalom ­
  különböző  foglalkozási  osztályai,  a  melyeket  a  törvény  a  betegsegélyző ­
  pénztárakba  való  belépésre  ugyan  nem  kötelez,  de  a  melyeknek
a  belépést  megengedi,  a  törvény  által  nyújtott  ezen  lehetőséggel  mily  mértékben ­
  élnek.
Kisebb  jelentőségű  változtatás  lenne  végül  a  taglétszámnak  korcsoportok ­
  szerint  való  részletezésénél  a  18—30  éves  korcsoportnak,  mely  túlságos ­
  tág  és  a  melybe  különben  is  a  tagoknak  rendszerint  túlnyomó  része
tartozik,  két  csoportra  való  szétbontása,  melynél  fogva  a  18—24  és  25—30
éves  korcsoportok  volnának  képezendők.  Ugyanez  áll  a  meghaltaknak  kor
szerint  való  részletezésére  vonatkozólag  is.
3.  A  bevételek  és  kiadások,  továbbá  az  évi  zárlat  eredményei  csak
azon  esetben  lévén  statisztikailag  értékesíthetők,  ha  azok  minden  pénztár
által  egyöntetű  elvek  szerint  állíttatnak  össze,  nevezetesen,  ha  bizonyos
tételek  minden  pénztárnál  elkülönítve  mutattatnak  ki,  czélszerünek  tartom,
hogy  a  statisztikai  hivatal  a  többi  statisztikai  kimutatásokkal  együttesen  a
pénzügyi  eredményekről  is  nyerjen  kimutatásokat,  mi  mellett  önként  értetőleg
  fentartandó  volna  Nagyméltóságodnak  múlt  évi  2.123/eln.  sz.  a.  kelt
azon  rendelkezése,  melynél  fogva  a  számadási  eredmények  2  példányban
terjesztetnének  Nagyméltóságod  elé  s  az  egyik  —  esetleg  helyesbített  —
példány  a  statisztikai  hivatalhoz  beérkezett  kimutatásokkal  leendő  összehasonlitás
  végett  a  tisztelettel  alulirt  hivatalhoz  leküldendő  volna.
4.  Kívánatosnak  tartom,  hogy  a  statisztikai  adatgyűjtés  a  pénztárak
kebelében  működő  választott  bíróságok  ügyforgalmára  is  kiterjesztessék.  Az
ide  vonatkozó  adatok  összeállítása  egyébiránt  a  pénztáraknak  igen  csekély
munkát  fog  okozni.
5.  A  mi  a  betegségi  és  a  halálozási  statisztikát  illeti,  e  tekintetben
több  oly  természetű  javításokra  van  szükség,  a  melyeknek  életbeléptetése
nélkül  a  mai  betegségi  és  halálozási  statisztika  teljesen  czéltévesztett  és
•értéktelen.  így  feltétlenül  szükséges  mind  a  betegeknél,  mind  a  meghaltaknál
  a  férfiaknak  és  nőknek  külön  feltüntetése,  a  tápdijas  vagy  kórházi
ápolásban  részesült,  továbbá  a  nem  tápdíjas,  hanem  csak  ingyenes  orvosi
kezelésben  részesült  betegeknek  külön  választása,  utóbbiaknál  egyúttal  a
tagoknak  és  a  családtagoknak  is  megkülömböztetése  ;  mert  ha  a  betegségi
statisztikában  mindezen  különböző  elemek  egyszerűen  összefoglaltatnak,  a
nyert  adatok  minden  tanulságot  nélkülözni  fognak.  Egyébiránt  a  betegségi
statisztika  ily  irányú  javítása  abból  az  okból  is  szükséges,  mivel  ez  idő
szerint  a  többször  említett  1893.  évi  28.856  sz.  rendelet  tüzetes  útmutatást
nem  tartalmazván,  a  különböző  pénztárak  egészen  eltérő  elvek  szerint  állítják ­
  össze  betegségi  statisztikájukat,  némelyek  csak  a  tápdíjas  betegeket
veszik  fel,  mások  a  nem  tápdíjasokra  is  kiterjesztik  a  statisztikát,  de  az
utóbbiak  között  ismét  vannak  olyanok,  a  melyek  csak  a  tagokat,  továbbá
olyanok,  a  melyek  egyúttal  a  családtagokat  is  befoglalják  a  statisztikába.
Ezen  elvi  különbözeteknél  fogva  —•  a  melyekről  e  hivatal  több  budapesti
betegsegélyző  pénztár  statisztikájának  a  helyszínén  való  tanulmányozása
által  nyert  meggyőződést  —  a  betegségi  statisztika  országos  eredményei
azon  kimutatásokból,  a  melyeket  a  pénztárak  eddig  készítettek,  össze  sem
volnának  állíthatók.
A  betegségi  és  halálozási  statisztika  további  tökéletesítését  képezné
a  betegségek,  illetve  halálokoknak  némely  oly  betegségekkel  való  kibővítése, ­
  a  melyek  ámbár  gyakori  esetben  fordulnak  elő,  a  kibocsátott  hivatalos
jegyzékben  még  sincsenek  felvéve  ;  ilyenek  például:  az  influenza,  a  tüdőhurut, ­
  a  tüdőosúcshurut,  idegesség  stb.  Ugyancsak  indokoltnak  vélem  a
sérüléseknél  egyrészről  a  balesetek,  másrészről  pedig  az  erőszakos  cselekedetek ­
  folytán  keletkezett  sérüléseket  különválasztani,  mely  megkülönböztetés ­
  által  egyúttal  a  munkás  baleseti  statisztikának  is  alapját  fogjuk  megvethetni. ­
  Végre  a  betegségek  jegyzéke  az  által  is  változáson  menne  keresztül,
hogy  az  égyes  betegségek  nem  rokon  csoportok  szerint,  hanem  betűrendben ­
  soroltatnának  fel,  minthogy  a  betegsegélyző  pénztárak  tisztviselői  saját
állításuk  szerint  ily  sorrendben  könnyebben  tudnák  a  táblázatot  elkészíteni,
•ez  esetben  a  különböző  betegségeknek  rokon  főcsoportok  szerint  való  összeállítását ­
  maga  a  statisziikai  hivatal  eszközölné.
Tagadhatatlan,  hogy  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának  a
vázolt  módon  való  kibővítése  és  megjavítása  a  pénztárak  statisztikai  munkálatait ­
  szaporítani  fogja,  viszont  azonban  másrészről  kétségtelen  az  is,  hogy
—  mint  azt  fentebb  kifejteni  bátor  voltam  —  a  jelzett  kibővítések  és
javítások  nagyobbára  olyanok,  hogy  azok  nélkül  a  mostani  statisztika,  a
melynek  elkészítése  különben  szintén  elég  jelentékeny  munkaráfordítást
igényel,  úgyszólván  teljesen  értéktelen  s  ezért,  ha  meg  nem  javittatik,  inkább

lm  Interessé  dér  Vervollkommnung  dér  Mitgliederstatistik  erachte  ich
auch  die  Erweiterung  für  erwünsoht,  wonach  die  wichtigern  Mitgliedergruppen,
  die  zum  Einlritt  Verpflichteten  und  die  freiwillig  Eintretenden,
unter  den  Eintrittspflichtigen  wieder  die  Lehrlinge  und  die  übrigen  Mitglieder,
  unter  den  freiwillig  Eintretenden  hinwieder  die  im  Gesetze  angeführten
verschiedenen  Beschaftigungsgruppen  zu  unterscheiden  wáren;  von  sehr
grosser  Wichtigkeit  ist  námlich  dér  Nachweis  elessen,  in  welchem  Maasse
die  verschiedenen  Bescháftigungsklassen  dér  Gesellschaft,  welche  das
Gesetz  zwar  nicht  verpflichtet,  in  die  Krankenkassen  einzutreten,  denen  es
aber  den  Eintritt  gestattet,  diese  vöm  Gesetze  dargebotene  Möglichkeit  in
Anspruch  nehmen.
Eine  Aenderung  von  geringerer  Bedeutung  wáre  es  endlich,  dass  bei
dér  Speziflzirung  des  Mitgliederstandes  nach  Altersgruppen,  die  Altersgruppe
dér  18—30jáhrigen,  welche  übermássig  weit  ist,  und  zu  welcher  übrigens
gewöhnlich  die  überwiegende  Mehrheit  dér  Mitglieder  gehört,  in  zwei  Gruppén
getheilt  werde,  so  dass  die  Altersgruppen  dér  18—24  und  dér  25—SOjáhrigen
zu  bilden  wáren.  Dasselbe  gilt  für  die  Spezifizirung  dér  Verstorbenen  nach
dem  Altér.

3.  Da  die  Ergebnisse  dér  Einnahmen  und  Ausgaben,  ferner  des  Jahresabschlusses
  nur  in  dem  Falle  statistisch  verwertbar  sind,  wenn  dieselben
seitens  jederKasse  nach  einheitlichen  Grundsátzen  zusammengestellt,  namentlioh
  wenn  gewisse  Posten  bei  jeder  Kasse  abgesondert  ausgewiesen  werden,
halté  ich  es  für  zweckraássig,  dass  das  statistisché  Amt  zusaramen  mit  den
übrigen  statistischen  Ausweisen  auch  über  die  finanziellen  Ergebnisse  Ausweise
  erhalte,  wobei  selbstverstándlich  die  Verfügung  Ew.  Exzellenz  vöm
vorigen  Jahre,  Pras.-Zahl  2.123  in  Geltung  verbliebe,  wonach  die  Rechnungsergebnisse
  Ew.  Exzellenz  in  zwei  Exemplaren  zu  unterbreiten  wáren,  wovon
das  eine  —  eventuell  beriohtigte  —  Exemplar  behufs  Vergleichung  mit  den
an  das  statistisché  Amt  gelangten  Ausweisen,  an  das  ergeb'enst  gefertigte
Amt  zu  leiten  wáre.
4.  Ich  erachte  es  für  erwünsoht,  dass  die  statistisché  Datensammlung
sióh  auch  auf  den  Gescháftsverkehr  dér  im  Schoosse  dér  Krankenkassen
fungirenden  Schiedsgerichte  erstrecke.  Die  Zusamrnenstellung  dér  hierauf
bezüglichen  Daten  wird  übrigens  den  Kassen  nur  ganz  geringe  Arbeit  verursachen.

5.  Was  die  Morbilitáts-  und  Mortalitáts-Statistik  betrifft,  bedarf  es  in
dieser  Hinsicht  mehrerer  solcher  Verbesserungen,  ohne  dérén  Inslebentreten
die  heutige  Morbilitáts-  und  Mortalitáts-Statistik  ihren  Zweck  gánzlich  verfehlt
  und  wertlos  ist.  So  ist  sowohl  bei  den  Kranken,  als  auch  bei  den
Verstorbenen  dér  abgesonderíe  Ausweis  dér  Mánner  und  Frauen  unbedingt
nothwendig,  ferner  die  Scheidung  dér  Kranken,  welche  Pflegegeld  oder
Spitalspflege  erhalten  habén,  von  denjenigen,  welche  keines  Pflegegeldes,
sondern  nur  unentgeltlicher  árztlicher  Behandlung  theilhaftig  waren,  bei
letzteren  zugleich  auch  die  Unterscheidung  dér  Mitglieder  und  dér  Familienglieder;
  denn  wenn  in  dér  Krankenstatistik  all  diese  verschiedenen
Elemente  zusammengefasst  werden,  werden  die  erhaltenen  Daten  nichts
Instruktives  bieten.  Uebrigens  ist  es  auch  aus  dem  Grunde  nöthig,'  die
Krankenstatistik  in  dieser  Richtung  zu  verhessem,  da  die  mehrmals  erwáhnte
Verordnung  vöm  Jahre  1895,  Zahl  28.856  derzeit  keine  genaue  Anweisung
enthált,  daher  die  verschiedenen  Kassen  ihre  Morbilitáts-Statistik  nach  ganz
abweichenden  Grundsátzen  zusammenstellen;  einige  nehmen  nur  die  Kranken
auf,  welche  Pflegegeld  erhalten,  andere  erstrecken  die  Statistik  auch  auf  die
Kranken  ohne  Pflegegeld,  aber  unter  diesen  gibt  es  wieder  solche,  welche
nur  die  Mitglieder  in  die  Statistik  aufnehmen,  und  solche,  die  síeh  zugleich
auf  die  Familienglieder  erstrecken.  Zufolge  dieser  prinzipiellen  Differenzen
—  bezüglich  derer  sich  dies  Amt  durch  Stúdium  dér  Statistik  mehrerer
Budapester  Krankenkassen  die  Ueberzeugung  verschafft  hat  —-  könnten  die
Landesrekultate  dér  Morbilitáts-Statistik  aus  den  Ausweisen,  welche  von  den
Krankenkassen  bisher  angefertigt  worden  sind,  gar  nicht  zusammengestellt
werden.
Eine  weitere  Vervollkommnung  dér  Morbilitáts-  und  Mortalitáts-Statistik
wáre  die  Vermehrung  dér  Todesursachen  um  einige  solche  Krankheiten,
welche,  obwohl  sie  háuflg  vorkommen,  im  ausgegebenen  offiziellen  Verzeichnis
nicht  enthalten  sind;  solche  sind  z.  B.:  Influenza,  Lungenkatarrh,  Lungenspitzkatarrh,
  Nervositát  u.  dgl.  Ebenso  würde  ich  es  für  begründet  erachten,
bei  den  Verletzungen  einerseits  die  durch  Unfálle,  andererseits  die  durch
Gewaltthátigkeiten  verursachten  Verletzungen  zu  unterscheiden,  was  auch
für  die  Arbeiter-Unfallstatistik  grundlegend  wáre.  Endlich  würde  das  Verzeichnis ­
  dér  Krankheiten  auch  dadurch  eine  Aenderung  erfahren,  dass  die
einzelnen  Krankheiten  nicht  nach  Verwandtschaftsgruppen,  sondern  in
alphabetischer  Reihenfolge  angeführt  würden,  da  die  Beamten  dér  Krankenkassen ­
  die  Tabelle  in  einer  solchen  Reihenfolge  nach  ihrer  eigenen  Behauptung
leichter  anfertigen  könnten;  in  diesem  Falle  würde  das  statistisché  Amt
selber  die  Zusamrnenstellung  dér  verschiedenen  Krankheiten  nach  verwandten
Hauptgruppen  besorgen.
Es  ist  nicht  zu  leugnen,  dass  die  Erweiterung  und  Verbesserung  dér
Statistik  dér  Krankenkassen  in  dér  angedeuteten  Weise  die  statistisché
Arbeit  dér  Kassen  vermehren  würde,  unzweifelhaft  aber  ist  es  andererseits
auch,  dass  —  wie  ich  es  mir  erlaubt  habé  oben  zu  erörtern  —  die  angedeuteten ­
  Erweiterungen  und  Verbesserungen  zumeist  solche  sind,  dass  ohne
dieselben  die  gegenwártige  Statistik,  dérén  Anfertigung  übrigens  gleichfalls