65*

színi  kiküldetések  alkalmával  beszélvén  meg  a  budapesti  és  a
jelentősebb  vidéki  betegsegélyző  pénztárak  vezetőségeivel  a  reformmódozatokat, ­
  részben  írásban  kérvén  be  a  pénztárak  véleményét
a  reform  alapeszméi  felől.
A  statisztikai  hivatalnak  ezen  —  a  betegsegélyző  pénztárakhoz
intézett  —  köriratából  kiemelendőnek  tartjuk  a  következő  részleteket:
Országos  m.  kir.  statisztikai  hivatal.
360/eln.  sz.
A  kereskedelemügyi  m.  kir.  miniszter  úr  O  Nagyméltósága  a  f.  évi
február  hó  1-én  2411  /VI.  sz.  a.  az  országos  m.  kir.  statisztikai  hivatalhoz
intézett  nagybecsű  rendeletével  a  betegsegélyző  pénztári  statisztikai  adatszolgáltatás ­
  újjászervezését  és  továbbfejlesztését  határozta  el.  Az  adatszolgáltatás ­
  azon  keretben  ugyanis,  a  mely  az  1893.  évi  28.856.  sz.  a.
kibocsátott  rendeletben  megállapittatott,  számos  hézagokat  tüntet  fel,  a
melyek  miatt  a  beterjesztett  statisztikai  kimutatások,  jóllehet  azoknak  összeállítása ­
  a  nagyobb  számú  tagokkal  biró  pénztárakra  most  is  nagy  munkateherrel
  jár,  majdnem  teljesen  hasznavehetetlenek.
A  kereskedelemügyi  miniszter  úr  O  Nagyméltósága  a  betegsegélyzőpénztári
  statisztika  reformjára  vonatkozólag  az  országos  statisztikai  hivatal
által  eléterjesztett  főelveket  elfogadván,  a  hivatalt  a  részletes  tervek  és  javaslatok ­
  megtételére  utasította.  Az  új  felvételi  tervek  annak  idején  a  statisztikai ­
  hivatalban  szaktanácskozmány  megvitatása  alá  fognak  bocsáttatni,  a
melyre  a  miniszter  úr  Ő  Nagyméltóságának  kiküldöttjein  kívül  a  jelentékenyebb ­
  budapesti  és  esetleg  némely  vidéki  pénztárak  is  meg  fognak  hivatni.
A  főczél  az  lévén,  hogy  a  pénztáraknak  minél  kisebb  mérvű  megterhelésével, ­
  minél  gazdagabb  és  becsesebb  statisztikát  létesíthessünk,  a
mely  elsősorban  magának  az  ipari  betegsegélyezés  ügyének  szolgáljon
javára;  az  életbeléptetendő  adatszolgáltatási  módozatoknak  szoros  összefüggésben ­
  és  teljes  összhangban  kell  állniok  a  pénztárak  ügykezelésével  és
igazgatási  czéljaikra  létesített  mindennemű  nyilvántartásaikkal.  Ennélfogva
az  ügy  érdekében  szükségesnek  tartom,  hogy  mielőtt  az  új  adatszolgáltatási
tervekre  nézve  végleges  megállapodásra  jutnék,  a  jelentékenyebb  beteg
segélyző  pénztáraknak  szakszerű  véleményét  bírjam
Hogy  a  tervbe  vett  reformnak
megbeszélése  annak  idején  annál  eredményesebben  történhessék,  már  ez
alkalommal  van  szerencsém  a  tek.  igazgatósággal  közölni  azon  fő  szem
pontokat,  a  melyekre  a  betegsegélyző  pénztári  statisztika  továbbfejlesztésénél ­
  kiterjeszkedni  kívánunk  s  a  melyekre  nézve  a  legtöbb  pénztárnál
ielenleg  alkalmazásban  levő  ügykezelés  tekintetéből  leginkább  látszanak
nehézségek  fenforogni.
Ezen  kérdések  a  következők:
1.  Miképen  volna  a  tagsági  statisztika  olyképpen  fejleszthető,  hogy  az
évi  átlagos  taglétszám  megállapithatása  czéljából  a  taglétszámot,  esetleg  a
tagsági  forgalmat  havonkint  és  pedig  nemcsak  a  tagok  összességére  nézve,
hanem  foglalkozások  szerint  is  részletezve  kimutathassuk  ?  Az  évi  átlagos
taglétszám  ismeretére  azért  van  különösen  szükség,  mert  a  nélkül  a  betegségi ­
  statisztikának  nagy  fáradtsággal  összeállított  eredményei  úgyszólván
teljesen  értéktelenek,  hiányozván  a  megbetegedetteknek  az  összes  tagokkal
való  összehasonlítására  a  kellő  alap.
2.  Kívánatos  volna  úgy  a  tagsági,  valamint  a  betegségi  statisztikában
is  egyrészt  a  belépésre  kötelezett  tagoknak,  másrészt  az  önkénteseknek  teljesen ­
  elkülönített  kimutatása,  továbbá  a  pénztári  eredményeknél  is  úgy  a
bevételeknél,  valamint  a  tagok  javára  történő  kiadásoknál  a  kötelezett  és
önkéntes  tagoknak  megkülönböztetése.  Hogyan  volna  ez  a  kezelésnek  megfelelő ­
  átalakításával  nagyobb  nehézség  nélkül  keresztülvihető  ?  A  kötelezett
és  önkéntes  tagoknak  úgy  a  tagsági  és  betegségi  statisztikában,  valamint  a
pénztári  eredmények  kimutatásánál  is  szigorú  elkülönítése  azért  volna  szükséges, ­
  hogy  ezáltal  meglehessen  állapítani,  vájjon  az  önkéntes  belépés  a
pénztárak  tulajdonképeni  feladata  szempontjából  előnyös  vagy  hátrányos
befolyással  bir-e  ?
3.  A  betegségi  statisztikában  a  járó  és  csak  orvosi  és  gyógyszersegélyben
  részesülő  betegek  a  tápdijas  vagy  kórházi  ápolásban  részesült
betegektől  elkülönítve  mutatandók  ki.  A  családtagokat  is  a  rendes  tagokkal
nem  összefoglalva  kellene  kimutatni  a  betegségi  statisztikában.  S  úgy,
mint  a  tagsági  statisztikában,  a  férfiaknak  és  nőknek  külön  kimutatása
szükséges.
4.  A  segélyezési  statisztikában  a  foglalkozási  ágak  és  a  betegségnemek ­
  megkülönböztetése  lehetséges  volna-e  ?
5.  Volna-e  mód  található  arra  nézve,  hogy  a  betegsegélyző  pénztárak ­
  működésének  keretében  a  vezetett  nyilvántartások  alapján  a  különböző ­
  foglalkozási  ágakban  fizetett  tényleges  munkabérekről  is  pontos  statisztikai ­
  adatokat  nyerjünk  ?

dem  es  die  Modalitásén  dér  Reform  mit  den  leitenden  Faktorén  dér
Budapester  und  dér  bedeutenderen  Provinz-Krankenkassen  theils  bei
Gelegenheit  von  Exmittirungen  an  Őrt  und  Stelle  besprach,  theils
aber  das  Gutachten  dér  Kassen  über  die  Grundideen  dér  Reform
schriftlich  einverlangte.
Aus  dem  an  die  Krankenkassen  gerichteten  Zirkular  des
statistischen  Amtes  wáren  folgende  Details  hervorzuheben;
K-  u-  statistisches  Landesamt.
Praes.  Z.  360.
Se.  Excellenz  dér  Herr  k.  u.  Handelsminister  hat  mittels  seiner  am
1.  Február  1.  J.  unter  Z.  2411/VI.  an  das  kön.  ung.  statistische  Landesamt ­
  gerichteten  hohen  Verordnung  die  Neuorganisirung  und  Weiterentwicklung
  dér  Datenlieferung  dér  Krankenkassen-Statistik  beschlosscn.  Die  Datenlieferung
  wies  námlich  in  dem  Rahmen,  welcher  in  dér  im  Jahre  1893  unter
Zahl  28.856  erlassenen  Verordnung  festgestellt  war,  manche  Lücken  auf,
deretwegen  die  eingereichten  statistischen  Ausweise,  obwohl  ihre  Zusammenstellung
  bei  den  eine  grössere  Zahl  von  Mitgliedern  besitzenden  Kassen
auch  gegenwártig  mit  einer  grossen  Arbeitslast  verbunden  ist,  fást  gánzlich
unbrauchbar  sind.
Se.  Excellenz  dér  Herr  Handelsminister  hat  die  seitens  des  statistischen ­
  Landesamtes  bezüglich  dér  Reform  dér  Krankenkassen-Statistik  vorgelegten
  Grundprinzipien  genehmigt,  und  das  Amt  angewiesen,  die  detaillirten
  Entwürfe  und  Vorschláge  einzureichen.  Die  neuen  Aufnahms-Entwürfe
werden  ihrer  Zeitim  statistischen  Amte  einer  Fachberathung  zűr  Verhandlung
vorgelegt  werden;  zu  dieser  werden  nebst  den  seitens  Sr.  Excellenz  zu
Exmittirenden  auch  die  bedeutenderen  Budapester  und  eventuell  auch  einige
Provinzkassen  eingeladen  werden.
Dér  Hauptzweck  ist,  unter  möglichst  geringer  Belastung  dér  Kassen  eine
je  reichere  und  wertvollere  Statistik  zu  schaffen,  welche  in  erster  Reihe  dér
Angelegenheit  dér  gewerblichen  Krankenunterstützung  selbst  zum  Wohle
gereichen  soll;  die  einzuführenden  Datenlieferungs-Modalitáten  habén
daher  in  vollem  Einklange  mit  dér  Gescháftsgebahrung  dér  Kassen  und
allén  ihren  zu  Verwaltungszwecken  errichteten  Evidenzhaltungeq  zu  stehen.
Demzufolge  halté  ich  es  im  Interessé  dér  Sache  für  nöthig,  dass  ich,  bevor
ich  bezüglich  dér  neuen  Datenlieferungs-Entwürfe  eine  endgiltige  Meinung
fasse,  das  Gutachten  dér  bedeutenderen  Krankenkassen  kenne.
Damit  die  Besprechung  dér  beabsichtigten  Reform  ihrer  Zeit  je  erfolgreicher
  sei,  beehre  ich  mich  schon  bei  dieser  Gelegenheit  dér  lobi.  Direktion ­
  die  Hauptgesichtspunkte  mitzutheilen,  welche  wir  bei  dér  Weiterentwicklung
  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  berücksichtigen  wollen,  und  bezüglich ­
  derer  hinsichtlich  dér  gegenwártig  bei  den  meisten  Kassen  in
Verwendung  stehenden  Gescháftsgebahrung  vornehmlich  Schwierigkeiten
obzuwalten  scheinen.
Diese  Fragen  sind  die  folgenden:
1.  Auf  welche  Weise  könnte  die  Mitgliederstatistik  dergestalt  entwickelt
  werden,  dass  um  den  Jahresdurchschnitt  des  Mitgliederstandes  ausweisen
  zu  können,  dér  Mitgliederstand,  eventuell  dér  Mitgliederwechsel
monatlich,  und  zwar  nicht  nur  hinsichtlich  dér  Gesammtheit  dér  Mitglieder,
  sondern  auch  nach  Bescháftigungen  spezifizirt  ausgewiesen  werden
könne?  Es  ist  besonders  darum  nöthig,  den  Jahresdurchschnitt  des  Mitgliederstandes ­
  zu  kennen,  weil  ansonsten  die  mit  grosser  Mühewaltung  zusammengestelllen
  Ergebnisse  dér  Morbilitats-Statistik  sozusagen  ganz  wertlos
sind,  da  die  erforderliche  Grundlage  zűr  Vergleichung  dér  Erkrankten  mit
den  sammtlichen  Mitgliedern  fehlt.
2.  Es  wáre  zwar  erwünscht,  dass  sowohl  in  dér  Mitgiieder-,  als  auch
in  dér  Morbilitáts  Statistik  einerseits  die  eintrittspflichtigen,  andererseits  die
freiwillig  eintretenden  Mitgiieder  ganz  abgesondert  ausgewiesen,  ferner,  dass
auch  bei  den  Kassenergebnissen  sowohl  bei  den  Einnahmen  als  auch  bei
den  zu  Gunsten  dér  Mitgiieder  geschehenden  Ausgaben  die  eintrittspflichtigen
und  die  freiwilligen  Mitgiieder  unterschieden  werden.  Wie  könnte  dies  mit
entsprechender  Umgestaltung  dér  Manipulation  ohne  grössere  Schwierigkeit
durchgeführt  werden  ?  Es  wáre  darum  nöthig,  die  eintrittspflichtigen  und
freiwilligen  Mitgiieder  sowohl  in  dér  Mitgiieder-  und  Morbilitats-Statistik,
als  auch  beim  Ausweis  dér  Kassenergebnisse  streng  abzusondern,  damit
hiedurch  festgestellt  werden  könne,  ob  dér  freiwillige  Eintritt  vöm  Standpunkt
  dér  eigentlichen  Aufgabe  dér  Kassen  von  vortheilhaftem  oder  nachtheiligem
  Einfluss  ist  ?
3.  In  dér  Morbilitáts-Statistik  sind  die  ambulanten  Kranken,  welche
nur  arztliche  Hüfe  und  Medikamente  erhielten,  von  denen,  welche  Pílegegeld
  oder  Spitalspflege  erhielten,  abgesondert  auszuweisen.  Auch  die
Farailienglieder  wáren  mit  den  ordentlichen  Mitgliedern  in  dér  Morbilitáts-Statistik
  nicht  zusammengefasst  auszuweisen.  Und  so  wie  in  dér  Mitgliederstatistik, ­
  bedarf  es  des  abgesonderten  Ausweises  dér  Mánner  und
dér  Frauen.
4.  Wáre  es  möglich,  in  dér  Unterstützungsstatistik  die  Bescháftigungszweige
  und  die  Krankheitsgattungen  zu  unterscheiden  ?
5.  Wáre  ein  Modus  dafür  2u,  flnden,  dass  wir  im  Rahmen  dér  Ihátigkeit
  dér  Krankenkassen  auf  Grund  dér  geführten  Evidenzhaltungen  auch
über  die  in  den  verschiedenen  Bescháftigungszweigen  thatsáchlich  gezahlten
Arbeitslöhne  genaue  statistische  Daten  erhalten?
9*