76*
talható. Az ország egy nagy, összefüggő, vidékén, a mely magában
foglalja a Duna jobb partját, Duna-Tisza közét, Tisza-Maros szögét
s melynek felső nyúlványa Szepes és Sáros vármegyéig elhatol,
sűrű egymásutánban találjuk az ipartestületeket s az ipartestületi
betegsegélyző pénztárakat is; a Duna bal partján, Tisza bal partján
’s Erdélyben is alig működik egy-egy ipartestületi pénztár. Nem is
említve Budapestet, melynek fejlődött és taglétszámukat tekintve
is hatalmas ipartestületei 12 betegsegélyző pénztárat tartanak fenn,
Bács-Bodrog vármegyének jórészt jelentéktelen ipartestületei közül
is 10 megalakította a betegpénztárt, a Vas vármegyeiek közül 7,
a pestmegyeiek közül 8 stb.; az egész Duna bal partján pedig csak
2 ipartestületi pénztár van, Erdélyben 3, a Tisza bal partján 8, de
ebből is 5 a kis Békés vármegyére esik, 3 Biharra, s az egész nagy
területen nincs-több ipartestületi pénztár.
Gyári és vállalati jellegű pénztár az anyaországban 176, Horvát-Szlavonországokban
pedig 7 működött az 1898. év folyamán.
Elég magas, 53 a betegsegélyezési törvény életbelépte előtt keletkezett
gyári pénztárak száma, részben a dohánygyári betegsegélyző
pénztárak révén. Az 1892. évben csak egy budapesti gyár kérte
betegsegélyző pénztárának megerősítését; 1893-ból 47, 1894-ből 37,
1895-ből 21,. 1896-ból 9, 1897-ből 10 s a következő évből 5 új
gyári betegsegélyző pénztárat ismerünk. A gyári betegsegélyző
pénztárak területi elhelyezkedése természetesen összefüggésben van
a nagy ipari vállalatok területi megoszlásával. .Városi törvényhatóságokban
ugyan — Budapestet kivéve — s általában oly helyeken,
a hol a kerületi és egyéb betegsegélyző pénztárak könnyebben
hozzáférhetők, a nagy vállalatokhoz arányitva kisebb a gyári pénztárak
száma (pl. Aradon egyetlen gyári pénztár sem működik, Nagyváradon
egy, Debreczenben szintén egy, a dohánygyáré); hasonlóképen
kevés a gyári pénztár azokon az iparos vidékeken (Zólyom,
Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad stb. vármegyék),
a hol egyúttal bányaművek is vannak s a gyári munkások is a
bányaüzemnél fennálló társpénztárakba iratvák. Innen van az, hogy
a Tisza jobb partján csak 17, a szintén eléggé iparos Tisza-Maros
szögén 11 gyári pénztár működik, miga Duna bal partján 37, a Duna
jobb partján 25, a Duna-Tisza közén pedig — a 40 budapestivel
együtt — 58 gyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat. Az iparban
szegényebb Tisza bal partján 9 gyári pénztár van, Erdélyben 17,
főleg az itt nagyobb számban működő faipari vállalatok pénztárai
révén.
Az 58 magánegyesületi betegsegélyző pénztár mind a magyar
anyaország területén fekszik (Fiúmét is ideértve); Horvát-Szlavonországokban
magánegyesületi jellegű betegsegélyző pénztárak nincsenek.
A magánegyesületi pénztáraknak közel fele, 25, még a betegsegélyezési
törvény meghozatala előtt keletkezett; 1892-ben egy ily
új pénztár alakult, 1893-ban 20, 1894-ben 8 és a következő évben
4; 1895 óta új magánegyesületi betegsegélyző pénztár nem
keletkezett. A magánegyesületi pénztárakba jobbára a kereskedő
népesség tömörül, s ehhez képest az ily jellegű pénztárak leginkább
a törvényhatósági városokban alakultak; Pécsett, Pancsován 3—3,
Pozsonyban, Debreczenben 4—4 magánegyesületi betegsegélyző
pénztár működik, s magában Budapesten 11.'
Az anyaországban Turócz, Szilágy, Nagy-Küküllő, Torda-Aranyos
és Udvarhely vármegyéknek csak egy—egy betegsegélyző
pénztáruk van; Pest vármegyében — a 64 budapestit és 2
kecskemétit is ideszámítva — 84 pénztár működik, Bácsban 20,
Temesben 15, Sopronban, Csongrádban 14, Pozsonyban, Torontálban
13, Vasban 12, Nógrád és Szepes vármegyékben pedig 11,
a vármegyék területén lévő törvényhatósági városok pénztárait is
bele számítva.
A betegsegélyző pénztárak taglétszámáról az 1895. évtől
kezdődőleg vannak megbízható adataink. Az 1895-től 1898-ig
terjedő időszakban a pénztárak taglétszámának változását — törvényhatóságok
szerinti részletezéssel — a következő táblázat
mutatja;
sich dicht nebeneinander die Gevverbekorporationen und auch die
Gewerbekorporations-Kassen, am, linken Donau-Ufer, und auch in
Siebenbürgen gibt es kaum hie und da eine Gewerbekorporations-Kasse.
Abgesehen von Budapest, dessen entwickelte und auch
hinsichtlich dér Mitgliederzahl wichtige Gevverbekorporationen 12
Krankenkassen erhalten, habén auch von den zumeist unbedeutenden
Gevverbekorporationen des Komitates Bács-Bodrog 10 die
Krankenkasse errichtet, von denen des Komitates Vas 7, von
denen des Komitates Pest 8, u. s. w.; am ganzen linken Donau-Ufer
aber gibt es nur 2 Gewerbekorporations-Kassen, in Siebenbürgen
3, am linken Theiss-Ufer 8, aber auch hievon entfallen 5
auf das kleine Komitat Békés, 3 auf Bihar, und auf dem ganzen
übrigen grossen Gebiete gibt es keine Gewerbekorporations-Kasse
mehr.
Fabriks- und Unternehmungs-Kassen bestanden im Laufe des
Jahres 1895 im Mutterlande 176, in Kroatien-Slavonien aber 6.
Die Zahl dér vor dem Inslebentreten des Krankenunterstützungs-Gesetzes
entstandenen Fabrikskassen ist genug gross, námlich 53,
zum Theil vermöge dér Tabakfabriks-Krankenkassen. Im Jahr 1892
hat nur. eine Budapester Fabrik um die Bestátigung ihrer Krankenkasse
angesucht ; aus dem Jahre, 1893 sind 47, aus 1894 37,
aus 1895 21, aus 1896 9, aus 1897 10 und aus dem folgenden
Jahre 5 neue Fabriks-Krankenkassen bekannt. Die territoriale Vertheilung
dér Fabriks-Krankenkassen hangt natürjich mit dér Dislokation
dér grossen Industrie-Unternehmungen zusammen. In den
stádtischen Munizípien ist zwar — Budapest ausgenommen — die
Zahl dér Fabrikskassen im Verháltniss zu den grossen Unternehmungen
geringer (in Arad z. B. besteht keine einzige Fabrikskasse,
in Nagyvárad eine, in Debreczen gleichfalls eine, die dér Tabakfabrik);
ebenfalls wenige Fabrikskassen fungiren in denjenigen Industrie-Gegenden
(die Komitate Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes,
Krassó-Szörény, Hunyad u. s. w.), ' wo sich zugleich Bergwerke
beflnden und auch die Fabriksarbeiter in die beim Grubenbetrieb
bestehenden Bruderladen eingeschrieben sind. Daher * kommt es,
dass am rechten Theiss-Ufer nur 14, in dem gleichfalls genug
industriösen Theiss-Maros-Becken 11 Fabrikskassen thátig sind,
wáhrend am linken Donau-Ufer 37, am rechten Donau-Ufer 25,
im Donau-Theiss-Becken aber — mit den 40 Budapestem zusammen
— 58 Fabriken eigene Krankenkassen erhalten. Am gewerbearmen
linken Theiss-Ufer gibt es 9 Fabrikskassen, in Siebenbürgen
17, besonders vermöge dér Kassen dér hier in grösserer Zahl
thátigen Holzindustrie-Unternehmungen.
Die 58 Privatvereins-Krankenkassen befinden sich allé im Gebiete
des Mutterlandes (Fiume mitinbegriffen); in Kroatien-Slavonien
gibt es keine Krankenkassen von Privatvereins-Karakter. Beinahe
die Hálfte dér Privatvereins-Kassen, 25 sind noch vor dér Schaffung
des Krankenunterstützungs-Gesetzes entstanden; im Jahre 1892
konstituirte sich eine neue solche Kasse, 1893 20, 1894 8 und im
folgenden Jahre 4; seit 1895 ist keine neue Privatvereins-Krankenkasse
entstanden. In den Privatvereins - Kassen veremig! sich
meistentheils dér Handelsstand, demgemáss wurden die Kassen
dieses Karakters zumeist in den Stádten mit Munizipalrechten
errichtet; in Pécs und Paricsova sind je 3, in Pozsony und
Debreczen je 4 Privatvereins-Krankenkassen thátig, in Budapest
alléin 11.
lm Mutterlande besitzen die Komitate Turócz, Szilágy, -Nagy-Küküllő,
Torda-Aranyos und Udvarhely nur je eine Krankenkasse;
im Komitat Pest bestehen — die 64 Budapester und 2 Kecskeméter
mitgerechnet — 84 Kassen, in Bács 30, in Temes 15, in
Sopron und Csongrád 14, in Pozsony und Torontál 13, in Vas 12,
in Nógrád und Szepes aber je 11, auch die Kassen dér auf dem
Gebiete dér Komitate befindlichen Stádte mit Munizipalrechten mitgerechnet.
Ueber den Mitgliederstand dér Krankenkassen sind vöm
Jahre 1895 angefangen verlássliche Daten vorhanden. Die Aenderungen
im Mitgliederstandé dér Kassen im Zeitabschnitte von
1895 bis 1898 zeigt, nach Munizipien spezifizirt, die folgende
Tabelle ;
