Full text : A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

85*

tehát  összesen  13  ipartestületi  s  a  föntemlitett  28  gyári  és  3  magánegyesületi ­
  pénztár  működik.  A  legnépesebb  nagyságkategória  a
két  és  háromszáz  közötti  taglétszámmal  bíró  betegsegélyzö  pénztáraké. ­
  Ilyen  pénztár  70  van  és  pedig  22  ipartestületi,  27  gyári
és  21  magánegyesületi.  Az  ipartestületieknél  és  a  magánegyesületi
pénztáraknál  ebbe  a  kategóriába  tartozik  a  legtöbb  pénztár;  a
gyári  pénztáraknál  legerősebben  a  101—200  taglétszámmal  biró
típus  van  képviselve.  A  következő  fokozatban,  a  301—400  főnyi
taglétszámmal  biró  pénztárak  sorában  megjelenik  már  két  kerületi
betegsegélyzö  pénztár  is,  a  legkisebbek;  kiyülök  12  ipartestületi,
15  gyári  és  9  magánegyesületi  pénztár  egészíti  ki  ennek  a  típusnak ­
  a  képviselőit  38-ra,  400-on  felüli,  de  500-nál  kevesebb  taggal ­
  biró  pénztár  20  van:  1  kerületi,  11  ipartestületi,  5  gyári  és
vállalati,  3  magánegyesületi.  501—700  taggal  működik  37  pénztárunk, ­
  ezek  közül  2  kerületi,  egyaránt  15  —15  ipartestületi  s  gyári
s  végül  5  magánegyesületi.  Ennél  nagyobb,  de  ezér  főnyi  taglétszámon ­
  még  mindig  alul  maradó  pénztár  a  kerületiek  között  8
akadt,  az  ipartestületiek  között  9,  a  gyáriak  közt  13  s  a  magánegyesületiek ­
  közt  2  volt.  Ettől  kezdve  a  kerületi  pénztárak  veszik
át  a  vezetőszerepet;  az  1001  —1500  taggal  biró  kategóriát  21  kerületi
pénztáron  kívül  5  ipartestületi,  13  gyári  és  2  magán  egyesületi  pénztár
képviseli.  A  következő  típus  a  2000  főnyi  taglétszámot  meg  nem  haladó
pénztáraké;  ezek  sorában  20  kerületi  találkozik,  3  ipartestületi,  4  gyári
és  1  magánegyesületi.  2000-en  felül,  de  2500-on  alul  számlálhatja
tagjait  11  kerületi,  3  ipartestületi,  2  gyári  és  1  magánegyesületi
pénztár;  a  háromezret  megközelíti  9  kerületi  és  3  ipartestületi
pénztárnak  a  taglétszáma,  g3mri  és  magánegyesületi  pénztár  ebben
a  kategóriában  nincsen  képviselve.  3500-on  alul  8  kerületi  pénztárnak ­
  vannak  tagjai  és  1  gyári  pénztárnak;  3500  és  4000  között
pedig  2  kerületinek  és  I  ipartestületinek.  A  4000  és  4500  közötti
fokozatot  a  pénztárak  mindegyik  jellegéből  egyaránt  2—2  pénztár
képviseli.  5000-et  megközelítő  taglétszámmal  csupán  3  kerületi
pénztár  működik;  az  5001-től  10.000-ig  terjedő  kategóriában  6  kerületi ­
  s  1—1  ipartestületi,  gyári  és  magánegyesületi  pénztár  foglaltatik. ­
  Ennél  magasabb  létszámmal  már  csak  négy  pénztár  működik: ­
  két  kerületi,  az  egyik  10  és  20  ezer  közötti,  a  másik  (a
budapesti)  50  és  60  ezer  közötti  taglétszámmal,  azután  a  már  említett ­
  budapesti  általános  munkáspénztár,  szintén  50  és  60  ezer  közötti
taglétszámmal  s  végül  az  államvasutak  betegsegélyzö  pénztára,
-meljmek  taglétszáma  közel  áll  a  kilenczvenezerhez.  Ezek  szerint  a
“kerületi  pénztárak  leggyakoribb  típusának  az  1001—2500  taglétszámot ­
  feltüntető  kategóriákat  tarthatjuk,  mig  az  ipartestületi  pénztárak ­
  legtöbbje  101  —  700  főnyi  taglétszámmal  bir,  a  gyári  és  vállalati ­
  pénztáraknál  a  400-ig  s  azután  megint  az  501-től  1500-ig
"terjedő  népesség  a  túlnyomó,  végül  a  magánegyesületi  pénztáraknak
több,  mint  egyharmada  egy  és  ugyanazon  típust,  a  201—300  főnyi
taglétszámmal  bírót  tünteti  fel.
Horvát-Szlavonországokban  legkisebb  az  ott  működő  egyetlen
;ipartestületi  pénztár,  száznál  magasabb,  de  kétszázat  meg  nem  haladó
taglétszámával.  Háromszázon  alul  marad  három  gyári  pénztár  népessége, ­
  azután  a  közbeeső  kategóriák  nincsenek  képviselve  s  csak
■  501—700  taglétszámmal  találunk  ismét  két  gyári  pénztárt.  A  hétszáz ­
  és  ezer  közötti  fokozatban  egy  kerületi  és  egy  gyári  pénztár
foglal  helyet;  ezernél  magasabb,  de  ezerötszázon  aluli  taglétszámmal
■hat  kerületi  és  egy  gyári  pénztár  bir.  A  további  kategóriákban  már
csak  kerületi  pénztárak  szerepelnek  és  pedig  egy  kétezerén  aluli,
:három  kétezerötszázig,  egy  háromezerig  terjedő  taglétszámmal,  egy,
a  melynek  tagjai  öt  és  tízezer  között,  egy  pedig  (a  zágrábi),  a
amelynek  tagjai  tiz  és  húszezer  között  vannak.
Mint  föntebb  említettük  volt,  a  betegsegélyzö  pénztárak  népességi ­
  viszonyainak  megítélésénél  és  általában  helyzetük  mérlegelésénél
különös  figyelmet  kell  fordítanunk  az  évközi  taghullámzásoknak  megfelelő ­
  kidomboritására.  A  koczkázati  számításokat  ez  nehezíti  meg
■leginkább  s  a  betegsegélyzö  pénztárak  teljesítési  képességét  ez  teszi
legerősebben  próbára:  a  pénztári  tagoknak  úgyszólván  örökös  vándorlása, ­
  a  melynek  következtében  alig  van  néhány  tag,  a  ki  az  egész
•év  folyamán  egy  és  ugyanazon  pénztárnál  teljesítené  befizetéseit  és
egy  és  ugyanazon  pénztártól  várná  a  törvényszabta  segélyezéseket.

standé  unter  dem  vöm  Gesetz  festgestellten  Minimum  bestehen
alsó  zusammen  13  Gewerbekorporations-,  und  die  oben  erwáhnten
28  Fabriks-  und  3  Privatvereinskassen.  Am  háufigsten  ist  die
Grössenkategorie  dér  Krankenkasse  mit  einem  Mitgliederstande  von
200  bis  300  Mitgliedern.  Solcher  gibt  es  70,  und  zwar  22  Gewerbekorporations-, ­
  27  Fabriks-  und  21  Privatvereinskassen.  Von  den
Gewerbekorporations-  und  den  Privatvereinskassen  gehören  die
meisten  in  diese  Kategorie;  bei  den  Fabrikskassen  ist  dér  Typus
mit  einem  Mitgliederstande  von  101—200  am  stárksten  vertreten.
lm  náchstfolgenden  Grad,  in  dér  Reihe  dér  Kassen  mit  301—400
Mitgliedern  erscheinen  auch  zwei  Bezirks-Krankenkassen,  die  kleinsten;
  ausserdem  werden  die  Vertreter  dieses  Typus  noch  durch
12  Gewerbekorporations-,  15  Fabriks-  und  9  Privatvereinskassen
auf  38  ergánzt;  Kassen  mit  mehr  als  400,  aber  weniger  als  500
Mitgliedern  gibt  es  20,  1  Bezirks-,  11  Gewerbekorporations-,  5
Fabriks-  und  Unternehmungs-  und  3  Privatvereins-Kassen.  Mit
501—700  Mitgliedern  sind  37  Kassen  thátig,  hievon  2  Bezirks-,  je
15  Gewerbekorporations-  und  Fabriks-  und  endlich  5  Privatvereins-Kassen. ­
  Mit  einem  Mitgliederstand  von  701  —  1000  gab
es  8  Bezirks-,  9  Gewerbekorporations-,  13  Fabriks-  und  2  Privatvereins-Kassen. ­
  Von  da  an  übernehmen  die  Bezirkskassen  die
Führerrolle:  in  dér  Kategorie  mit  1001  —1500  Mitgliedern  sind
ausser  21  Bezirkskassen  noch  5  Gewerbekorporations-,  13  Fabriksund
  2  Privatvereins-Kassen  vertreten.  Dér  nachste  Typus  ist  dér
dér  Kassen  mit  einem  Mitgliederstand  bis  2000  Mitglieder;  in
dér  Reihe  dieser  finden  sich  20  Bezirks-,  3  Gewerbekorporations-, ­
  4  Fabriks-  und  1  Privatvereins-Kasse.  2001—2500  Mitglieder ­
  záhlen  11  Bezirks-,  3  Gewerbekorporations-,  2  Fabriksund
  1  Privatvereins-Kasse;  nahe  an  3000  Mitglieder  habén  9
Bezirks-  und  3  Gewerbekorporationskassen,  die  Fabriks-  und  die
Privatvereinskassen  sind  in  dieser  Kategorie  nicht  vertreten.  Bis
3500  Mitglieder  habén  8  Bezirkskassen  und  1  Fabrikskasse;
3500—4000  2  Bezirkskassen  und  eine  Gewerbekorporationskasse.
In  dér  Kategorie  4000-^4500  hat  jede  Gattung  dér  Kassen  je
zwei  Reprasentanten.  Einen  Mitgliederstand  von  nahezu  5000  weisen
  nur  3  Bezirkskassen  auf;  iri  dér  Kategorie  von  5001  bis  10.000
sind  6  Bezirkskassen  und  je  eine  Gewerbekorporations-,  Fabriksund
  Privatvereinskasse  enthalten.  Mit  einem  noch  höheren  Mitgliederstande ­
  sind  nur  noch  vier  Kassen  thátig.  Zwei  Bezirkskassen,
die  eine  mit  10—20  tausend  und  eine  andere  (die  Budapester)  mit
50—60  tausend  Mitgliedern  ;  dann  die  schon  erwahnte  Budapester
allgemeine  Arbeiterkasse,  ebenfalls  mit  einem  Standé  von  50—60
tausend  Mitgliedern  und  schliesslich  die  Krankenkasse  dér  Staatsbahnen,
  dérén  Mitgliederzahl  fást  neunzigtausend  betrágt.  Demgemáss
  können  wir  die  einen  Mitgliederstand  von  1001  bis  2000
aufweisenden  Kategorien  als  den  háufigsten  Typus  dér  Bezirks-Krankenkassen
  betrachten,  wáhrend  die  meisten  Gewerbekorporations-Kassen
  101—700  Mitglieder  besitzen;  bei  den  Fabriksund
  Unternehmungs-Kassen  sind  diejenigen  mit  einem  Mitgliederstande ­
  bis  400  und  dann  wieder  von  501  bis  1500  überwiegend,
schliesslich  zeigt  mehr  als  ein  Drittel  dér  Privatvereinskassen  einen
und  denselben  Typus,  den  mit  einem  Mitgliederstande  von  201  —
300  Personen.

In  Kroatien-Slavonien  ist  die  dórt  einzige  Gewerbekorporationskasse ­
  die  kleinste,  mit  mehr  als  hundert,  aber  weniger  als
zweihundert  Mitgliedern.  Weniger  als  dreihundert  betrágt  die  Mitgliederzahl ­
  von  drei  Fabrikskassen,  die  náchstfolgenden  Kategorien
sind  nicht  vertreten,  und  nur  mit  einen  Mitgliederstand  von  501  —  700
finden  sich  wieder  zwei  Fabrikskassen,  in  dér  Kategorie  700—1000
ist  eine  Bezirks-  und  eine  Fabrikskasse  enthalten.  Mehr  als  1000,
doch  weniger  als  1500  Mitglieder  habén  6  Bezirkskassen  und  eine
Fabrikskasse.  In  den  weitern  Kategorien  kommen  nur  noch  Bezirkskassen ­
  vor,  und  zwar  eine  mit  weniger  als  2000  Mitgliedern,
drei  mit  einen  Mitgliederstande  bis  2500,  eine  mit  einem  solchen
bis  3000,  eine  mit  einem  Mitgliederstande  von  5000  —10.000,
und  eine  (die  Zágráber)  mit  einem  Standé  von  10.000—20.000
Mitgliedern.
Wie  oben  erwahnt,  ist  bei  Beurtheilung  dér  Frequenz  dér
Krankenkassen  und  im  allgemeinen  bei  dér  Erwágung  ihrer  Lage,
besonders  das  entsprechende  Hervorheben  dér  Mitgliederfluktuation
  im  Laufe  des  Jahres  zu  beachten.  Diese  erschvvert  die
Risikoberechnungen  am  meisten,  und  stellt  die  Leistungsfáhigkeit
dér  Krankenkassen  am  stárksten  auf  die  Probe;  das  sozusagen
evvige  Wandern  dér  Kassenmitglieder,  demzufolge  es  kaum  einige
Mitglieder  gibt,  die  ihre  Zahlungen  das  ganze  Jahr  hindurch  bei
einer  und  derselben  Kasse  leisten  und  von  einer  und  derselben
Kasse  die  im  Gesetze  bestimmten  Unterstützungen  erwarten.  Hinsichtlich
  dér  Mitgliederfluktuation  im  Laufe  des  Jahres  können  wir
            
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.