A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1739110889

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-131976

Document type:: Monograph

Title:: Niederlande

Place of publication:: Berlin

Publisher:: Mittler

Year of publication:: 1926

Scope:: IV, 131 Seiten

Digitisation:: 2020

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Tarif

Collection:: Economics Books

4. A betegségi statisztika főbb adatai, Die Hauptdaten dér Krankheitstatistik. A betegsegélyző pénztárak áldásos hivatására leginkább a betegségi statisztika adatai vetnek világot, azoknak a szegény mun kásoknak a száma, a kik betegségükben, munkaképtelenségükben istápolást nyernek a pénztáraktól, pénzbeli segítséget az elmaradt munkabér helyett, orvosi segítséget és gyógyszereket elveszített egészségük helyreállítására. Betegsegélyző pénztári statisztikánk, sajnos, meglehetős szűk szavüan emlékezik meg a betegségi statisztika adatairól; csupán szám szerint közli — egyúttal azonban a beteg tagok neme szerinti részletezéssel is — a tápdijban vagy kórházi ellátásban részesülő beteg tagok számát, a megbetegedési esetek számát, a tápdíjas és a kórházi napok összegét. Ugyancsak a betegek, az előfordult esetek és a betegségi napok száma közöltetik a gyermekágyas női tagoknál is. Ezeken kívül csupán az ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesített, de táppénzt nem élvező betegek számát kaphatjuk meg, külön a tagokét, s külön a tagok hozzátartozóiét; azonban mind a két adat a leggyöngébb és legkevésbbé hiteles a betegségi statisztika számai közül. Szükségtelen említeni, hogy mily irányokban és mennyi rész letre kiterjedőleg volna kívánatos kiegészíteni a betegségi statiszti kának ezeket a nagyon is szűkre szabott határait. A betegségek tartamára vonatkozólag minden tájékozottságunk egy átlagszámra szorítkozik, a melyet a betegségi esetek s a betegen töltött napok összevetéséből nyerünk, de hogy a tápdíjélvezésre s a kórházi ápolásra megszabott húsz heti határidőt milyen mérvben veszik igénybe a tagok, illetőleg, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő a rövidebb tartamú s a hosszabb ideig húzódó betegségek, arról képet egy általában nem nyerhetünk. Korábban állítottak össze a pénztárak kimutatásokat beteg tagjaikról a betegségek nemei szerint is rész letezve ; e kimutatások akkor fölötte hiányosak voltak s rövid idő múlva el is maradtak. A betegségek nemei szerint részletezett betegségi és haláloki statisztika, egybevetve a beteg tagok élet korával és foglalkozásával s szembeállítva másfelől az egész tag létszámnak életkor és foglalkozások szerinti tagozódásával, kétség telenül igen gazdag és hasznavehető tanulságokkal járna nemcsak a betegsegélyző pénztárak igénybevételének megítélésére, hanem általában a munkás osztály egészségi viszonyainak alapos meg ismerésére is. Vannak ugyan egyes betegsegélyző pénztárak, a melyek — nem statisztikai kimutatásaikban, hanem évi jelentéseik ben — ma is tesznek közzé adatokat tagjaik betegedési viszonyai ról, ez adatok azonban annyira eltérő elvek szerint vannak össze- állitva, hogy összesítésre s ennek alapján tanulságok levonására nem alkalmasak. A betegségi statisztikára vonatkozólag rendelkezésünkre álló adatok szerint, mint a 138., 139. és 140. oldalon foglalt táblázatból kitűnik, a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárai nál 1898-ban tápdíjban és kórházi ellátásban 176.128 beteg tag része sült, a betegségi esetek száma 228.305 volt, az összes tápdíjas és Auf den segensreichen Beruf dér Krankenkassen werfen die Daten dér Krankheitstatistik das meiste Licht, die Zahl dér armen Arbeiter, die in ihrer Krankheit und Arbeitsunfáhigkeit von den Kassen Hilfe erhalten, Geldunterstützung an Stelle des ausge- bliebenen Arbeitslohnes, árztliche Hilfe und Medikamente zűr Wieder- herstellung ihrer verlorenen Gesundheit. Unsere Statistik dér Krankenkassen ist bei dér Erwáhnung dér Daten dér Krankheitstatistik leider ziemlich wortkarg; sie theilt nur ziffermássig, zugleich aber nach dem Geschlecht dér kranken Mitglieder spezifizirt, die Zahl dér mit Pflegegeld oder Spitalspflege betheiligten kranken Mitglieder, die Zahl dér Erkran- kungsfálle, die Summe dér Pflege- und Spitalstage mit. Audi bei den Wöchnerinnen-Mitgliedern wird die Zahl dér Kranken, dér vorge- kommenen Falle und dér Krankentage mitgetheilt. Ausser dicsen erhalten wir nur noch die Zahl dér Kranken, welche unentgelt- licher arztlicher Hilfe und Medikamente, aber keines Pflegegéldes theilhaftig werden, separat die Mitglieder und die Angehörigen dér Mitglieder; aber beide Daten sind die schwáchsten und die am wenigsten verlásslichen unter den Zahlen dér Krankheit statistik. Es braucht nicht erwáhnt zu werden, in welchen Richtungen und auf wie viele Details sich verbreitend die Erweiterung dieser sehr eng gezogenen Grenzen dér Krankheitstatistik wünschens- wert wáre. Bezüglich dér Dauer dér Krankheiten beschránkt sich unsere ganze Orientirung auf eine Durchschnittszahl, welche sich aus dér Kombination dér Krankheitsfálle mit den Krankheitstagen ergibt, aber wir können uns keine Vorstellung darüber machen, in welchem Maasse die Mitglieder den zum Pflegegeldgenuss und zűr Spitalspflege bemessenen Termin von zwanzig Wochen in Anspruch nehmen, beziehungsvveise mit welcher Háufigkeit die kürzere Zeit dauernden und die lángere Zeit sich hinziehenden Krankheiten vor- kommen. Früher habén die Kassen Ausweise über ihre kranken Mitglieder nach den Krankheitsgattungen spezifizirt zusammen- gestellt; diese Ausweise waren damals überaus mangelhaft und sind nach kurzer Zeit ganz ausgeblieben. Die nach den Krankheits gattungen spezifizirte Krankheits- und Todesursachen-Statistik, kombinirt mit dem Lebensalter und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder und andererseits dér Gliederung des gesammten Mit- gliederstandes nach Lebensalter und Bescháftigungen, würde un- zweifelhaft sehr reiche und brauchbare Hinweise nicht nur zűr Beurtheilung dér Inanspruchnahme dér Krankenkassen, sondern auch zűr gründlichen Erkenntnis des Gesundheitsverháltnisses dér Arbeiter- klasse überhaupt bieten. Es gibt zwar einzelne Krankenkassen, welche nicht in ihren statistischen Ausweisen, sondern in ihren Jahresberichten auch heute Daten über die Krankheitsverháltnisse ihrer Mitglieder veröffentlichen. Diese Daten sind aber nach so differirenden Grundzügen zusammengestellt, dass sie zűr Summirung und zu Folgerungen nicht geeignet sind. Nach den bezüglich dér Krankheitstatistik zűr Verfügung ste- henden Daten wurden, wie aus den Tabellen auf Seite 138, 139 und 140 ersichtlich, bei den gesammten Krankenkassen dér Lánder dér ungarischen Krone im Jahre 1898 176.128 kranke Mitglieder eines Pflegegeldes und dér Spitalspflege theilhaftig, die Zahl dér Krank heitsfálle betrug 228.305, die dér gesammten Pflegegeld- und 18*

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation