Répertoire des administrateurs & commissaires de société, des banques, banquiers et agents de change de France et de Belgique

A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1751319059

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-129553

Document type:: Monograph

Title:: Répertoire des administrateurs & commissaires de société, des banques, banquiers et agents de change de France et de Belgique

Place of publication:: Paris [u.a.]

Year of publication:: [1926]

Scope:: 1316 S.

Digitisation:: 2021

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Liste des agents de change, banquiers et délégués près de la Bourse de Bruxelles

Collection:: Economics Books

90* iparos segédeknek ez a gyakori helyváltoztatása visszahat a kerületi betegsegélyző pénztárak taglétszámának hullámzására is, mert az ország igen aránytalanul és egyenetlenül lévén ipartestületi pénz tárakkal behálózva, az ipartestületi pénztárból kivált iparossegéd igen gyakran új munkahelyén a kerületi pénztár tagjává lesz s viszont megfordítva is, a kerületi pénztárból kilépve az ipartestületi pénztárak taglétszámát gyarapíthatja. Az ipartestületi pénztáraknál tapasztalható magas fokú hullám zást magyarázza különben az is, hogy az időszakhoz kötött iparágak nagyrészben az ipartestületekhez tartozván, ezeknek munkáseleme is az ipartestületi pénztárak kötelékében él, illetőleg e pénztárakba lép be tömegesen a munka idején s ezektől válik meg ugyancsak tömegesen a munka befejeztével. Átlagon felüli a kerületi pénztárak taghullámzása is; 1898-ban a kerületi pénztárak minden 1000 tagjára 1425 főnyi belépés és 1346 kilépés j ütött. Ehhez hasonlóan erős, sőt a belépések számát tekintve még erősebb fluktuáczió mutatkozik az 1895. év tagsági forgalmánál is; az 1896. és 1897. évek kisebb mozgalmat tüntetnek fel. Bár mint említők, a kerületi pénztáraknál a taghullámzás átlagon felüli, mégis az itt mutatkozó arányokat tekinthetjük az ipari munká sok, illetőleg a betegsegélyző pénztári tagok mozgalmára vonatkozó lag a legtipikusabb adatoknak, nemcsak azért, mert a kerületi pénz tárak foglalják magukban a pénztári tagok zömét s nemcsak azért, mert az ipari munkások minden faját és a foglalkozások minden ágát e pénztárak egyesitik magukban, úgy, hogy az eltérések ezen keretek közt simulnak ki és olvadnak össze leginkább, hanem azért is, mert a kerületi pénztáraknak a tagsági hullámzásra vonatkozó adatszolgálta tása kétségtelenül a legmegbízhatóbb, mig egyéb pénztáraknál a szük séges nyilvántartások hiánya, az adminisztráczió kevésbbé szigorú volta mellett ezek az adatok gyakran csak hozzávetőleges értékűek. A gyári pénztáraknál például szembetűnő az aránylag alacsony taghullámzás. A gyári és vállalati pénztárak 1000 tagjára 1898-ban csak 597 főnyi belépés és 503 kilépés jutott s kisebb eltérésektől eltekintve körülbelül ugyanezek az arányok mutatkoznak a meg előző három év adatainál is. Éppen azoknál a nagyobb vállalatoknál ugyan, a melyek saját betegsegélyző pénztárral is bírnak, képződ hetett az idők folyamán bizonyos állandó munkás törzskar, a mely az évközti taghullámzást nem gyarapítja; igy például a magyar királyi államvasutaknak közel 90.000 főnyi tagot számláló munkás pénztára a tagok alkalmaztatásának nagyobb állandósága követ keztében csakugyan nincs kitéve oly erős fluktuácziónak: más részről azonban a gyári és vállalati pénztárak között nagy számmal van nak olyanok is (különösen az erdőipari vállalatok pénztárai), a melyek az iparág természetéhez képest a legnagyobb taghullámzásnak kell, hogy kitéve legyenek s ha adatainkban ez az erős hullámzás még sem jut kellőképen kifejezésre, ez az adatok teljes megbízhatóságát teszi kétségessé. A gyári pénztárak tagsági forgalma minden való színűség szerint változóbb arányokat tüntet fel az itt kimutatottaknál; de valószínű az is, hogy ez arányok az átlagon mégis alul maradnak s gyári pénztárainkat általában mégis a taghullámzásnak kevésbbé kitett szervezeteknek kell tartanunk. A magánegyesületi pénztárak tagsági mozgalma hasonlóan csekély; 1898-ban 1000 tagra 609 belépés és 569 kilépés jutott, a megelőző években pedig ez a hullámzás még kisebb volt. Könnyen magyarázható ez abból a már föntebb is említett tényből, hogy a magánegyesületi pénztárak tagállományát leginkább helyhez kötött elem képezi, a mely vándorbotot a legritkábban vesz kezébe. Éppen az a tény, hogy a magánegyesületi pénztárak, bár tagállományuk természetszerűleg állandóbb, mint a gyári pénztáraké és mégis vala mivel nagyobb arányú taghullámzást tüntetnek fel, mint ez utóbbiak, teszi kérdésessé a gyári pénztárak adatainak teljes megbízhatóságát. A betegsegélyző pénztári taghullámzás a magyar anyaországban általában nem oly éles, mint birodalmi összegben, különösen nem a kerületi pénztáraknál. Horvát-Szlavonországokban azonban annál erősebb — bár csökkenő — a mozgalom, éppen a kerületi pénz tárak révén. Itt ugyanis 1898-ban az összes betegsegélyző pénz táraknál 1000 főnyi év elején (illetve az előző év végén) volt taglétszámmal szemben 1561 belépés és 1449 kilépés volt s a und Eintritt 1858. Auch in 1895 und 1896 schwáchen sich díese Verháltnisse nur um weniges ab. Es scheint, dass die Migration dér im Handwerksgewerbe bescháftigten Arbeiterelemente grösser ist, als die dér grossindustriellen Arbeiter ; und diese háufige Orts- veránderung dér Handwerksgehilfen wirkt auf die Fluktuation des Mitgliederstandes dér Bezirks-Krankenkassen zurück, denn da das Netz dér Gewerbekorporations-Kassen auf das Land sehr unver- haltnismássig und ungleich vertheilt ist, wird dér aus dér Gewerbe- korporations-Kasse ausgeschiedene Handwerksgehilfe an seinem neuen Arbeitsorte sehr háufig Mitglied dér Bezirkskasse, und auch umgekehrt kann er aus dér Bezirkskasse austretend die Mitglieder- zahl dér Gewerbekorporationen vermehren. Die bei den Gewerbekorporationen zu Tagé tretende überaus grosse Fluktuation erklárt sich übrigens auch dadurch, dass die an eine Saison gebundenen Gewerbszweige grösstentheils zu den Gewerbe korporationen gehören, alsó auch das Arbeiterelement derselben im Verbande dér Gewerbekorporations-Kassen lebt, beziehungsweise zűr Arbeitszeit in diese Kassen massenhaft eintritt und aus den- selben bei dér Beendigung dér Arbeit gleichfalls massenweise austritt. Auch die Fluktuation dér Mitglieder dér Bezirkskassen über- steigt den Durchschnitt; in 1898 entfielen auf je 1000 Mitglieder dér Bezirkskassen 1425 Eintritts- und 1346 Austrittsfálle. Eine gleich starke, ja hinsichtlich dér Zahl dér Eintrittsfálle noch stárkere Fluk tuation zeigt sich auch beim Mitgliederverkehr des Jahres 1895 ; die Jahre 1896 und 1897 zeigen eine geringere Bewegung. Obwohl die Mitgliederfluktuation, wie schon erwahnt, bei den Bezirks kassen den Durchschnitt übersteigt, können dennoch die hier auf- tretenden Proportionen als die für die Bewegung dér gewerblichen Arbeiter, beziehungsweise für die Krankenkassen-Mitglieder typi- schesten Daten betrachtet werden, nicht nur darüm, weil die Be zirkskassen das Gros dér Kassenmitglieder in sich fassen, und nicht nur darum, weil diese Kassen allé Arten dér gewerblichen Arbeiter und allé Zweige dér Bescháftigungen in sich vereinigen, und die Unterschiedé sich .in diesem Rahmen am meisten aus- gleichen und ineinander fiiessen, sondern auch darum, weil die auf die Mitglieder-Fluktation dér Bezirkskassen bezügliche Datenlieferung unzweifelhaft die verlásslichste ist, wáhrend bei den übrigen Kassen beim Mangel dér erforderlichen Evidenzhaltungen und bei dér geringeren Strenge dér Administration diese Daten oft nur einen annáherungsweisen Wert habén. Bei den Fabrikskassen z. B. ist die verháltnismássig geringe Mitglieder-Fluktuation auffállig. Auf je 1000 Mitglieder dér Fabriks- und Unternehmungskassen entfielen im Jahre 1898 nur 597 Ein tritts- und 503 Austrittsfálle, und ungefahr dasselbe Verháltnis zeigt sich, von kleineren Abweiehungen abgesehen, auch bei den Daten dér vorhergehenden drei Jahre. Es konnte sich zwar gerade bei den grösseren Unternehmungen, welche eine eigene Kranken- kasse besitzen, im Laufe dér Zeit ein gewisser stabiler Stáb von Arbeitern bilden, welcher die Mitglieder-Fluktuation im Laufe des Jahres nicht vermehrt, so ist z. B. die Arbeiterkasse dér kön. ung. Staatsbahnen mit fást 90.000 Mitgliedern zufolge dér grösseren Bestándigkeit dér Anstellung thatsáchlich keinen grossen Fluktua- tionen ausgesetzt; andererseits aber gibt es unter den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen auch sehr viele solche, (darunter die Kassen dér Forstindustrie-Unternehmungen) welche in Gemássheit dér Natúr des Gewerbszweiges dér grössten Mitglieder-Fluktuation ausgesetzt sein müssen, und wenn in ihren Daten diese starke Fluktuation doch nicht entsprechend zum Ausdruck gelangt, so wird dadurch die völlige Zuverlásslichkeit dér Daten zweifelhaft gemacht. Dér Mitgliederverkehr dér Fabrikskassen bewegt sich aller Wahrscheinlichkeit nach in wechselvolleren Verháltnissen, als hier ausgewiesen ist; wahrscheinlich ist aber auch, dass diese Verhált nisse doch unter dem Durchschnitt bleiben und dass unsere Fabriks kassen im Allgemeinen dennoch als dér Mitglieder-Fluktuation weniger ausgesetzte Organisationen zu betrachten sind. Die Mitgliederbewegung dér Privatvereinskassen ist gleich falls gering; auf 1000 Mitglieder entfielen im Jahre 1898 609 Ein tritts- und 569 Austrittsfálle, in den vorhergehenden Jahren aber war diese Fluktuation noch geringer. Dies erklárt sich leicht aus dér bereits oben erwáhnten Thatsache, dass sich dér Mitgliederstand dér Privatvereinskassen zumeist aus an einen bestimmten Őrt gebundenen Elementen zusammensetzt, welche nur in den selten- sten Fállen zum Wanderstabe greifen. Eben dér Umstand, dass die Privatvereinskassen, obwohl ihr Mitgliederstand dér Natúr dér Sache nach stabiler ist, als dér dér Fabrikskassen, dennoch eine um etwas grössere Mitglieder-Fluktuation zeigen, als die letzteren, stellt die volle Verlásslichkeit dér Daten dér Fabrikskassen in Frage. Die Mitglieder-Fluktuation dér Krankenkassen ist im unga- rischen Mutterlande im Allgemeinen nicht so stark, wie in dér Reichssumme, besonders nicht bei den Bezirkskassen. In Kroatien- Slavonien hingegen ist die Bewegung — obwohl in Abnahme begriffen

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation