Rapport sur la journée de huit heures ou la semaine de quarante-huit heures

Die Industrie des Königreichs Württemberg

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1768047243

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-174903

Document type:: Monograph

Author:: Reibnitz, Kurt von http://d-nb.info/gnd/116394234

Title:: Amerikas internationale Kapitalwanderungen

Place of publication:: Berlin [u.a.]

Publisher:: de Gruyter

Year of publication:: 1926

Scope:: VIII, 123 S.

Digitisation:: 2022

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Erster Abschnitt. Die Kapitaleinfuhr bis zum Weltkrieg

Collection:: Economics Books

®ärglen testvérek, Ulm, dohány és burnót. 'Wechsler testvérek, Ulm, dohány. ®®ck A, Vaihingen, szivar. Bratfi Bürglenové v Ulmu, kurlavy- a shupavÿ tabák. Bratfi Wcchslerové v Ulmu, kuf- lavÿ tabák. A. Beck ve Vadiinkách, doutníky. V. Szovészet és ruha ipar. V. Pniniysl v tkaninách a odëvu. .. Wurtemberg gyapjúipara bel- ipar, részint régisége, rcszint a J*ürtembergi gyapjútermeléshez való ^satlakozása által. Ez utóbbi azonban a Würtembergi gyapjúipar szükségle- “6re nem elégséges, anyira bogy évenként J^bb mint 2 raillio kilogramm gyapjút ¿ " behozni Siléziából, Magyar-, Orosz es Angol országból. —Kártolt fonal ^eszitésre kitetszö szálú sima gyapjú- zovetekliez (Merino, Tibet, szönyegek) "gyszinte kötö és paszomány fonalra qr-^^gyobb gyár van berendezve, kôzel b.0(^ orsóval és 14(K) raunkással. Ezek letigheimban, Esslingenben és Sala- non vannak. A kártolt fonal készi- az országban 75 gyárhelyiség van ^'000 orsóval és 2200 raunkással. A ®ye.pjú és félgyapjú anyagból való szô- eszet 1861"' évben posztó készitéssel fagyobb gyárt foglalkoztatott 527 szövöszekkel, 45 szôvôgéppel s Qiunkással; flanér és félgyapjú szô- aészitéssel 22 gyárt 444 szövö székkel ,45 Szövö géppel. — A posztókészitésre ^zve legfontosabb városok: Esslingen, ezingen, Göppingen, Reutlingen, Bak ],^^S> ,Ualw, Nagold s. a. t.; flanér és euszövetre Heidenheim, Freudenstadt, T P en , Giengen, Ebhaiisen, Rohrdorf, i^egnagyobb posztótakaró gyárak vannak eidenheimban és Calwban. Prûmysl ve vlné jest ve Virtem- bersku dilem stáfím svÿm, dilem sou- vislosti svou se zemskÿm vÿtèzJcem ovci vlny prümyslem domácím. Avsak vÿtè- zek vlny nevyhovuje potrebé Virtem- borského prûmyslu, a musí se tedy du roka vice nez 2 miliony kilogramû vlny ze Slezska, z Uher, Ruska a Anglicka pfivâzeti. — Pfedenim éesanépfizu na hladké làtky vlnëné s viditelnou niti (merino, tibet, koberce) jakoz i prize k plctcni a na práce prymkáfské zaby- vaji se tri vètsi zàvody, jez 30.000 vfe- teny jsou opatfeny a asi 1400 dèluikii zaméstnàvaji. Pfadeiny tyto nacházejí se V Bietigheimu, Esslinkach a Salachiu — Pfedenim pfize mykané za- násí se v zerai 75 zàvodü s 60.000 vfeteny a 2 200 délniky. — Tkani vl- nénÿch a polovlnënÿch lâtek zaméstnà- I valo rokii 1861 74 vëtsich zàvodû na ! sukna s 527 rucnimi a 45 strojnickÿmi stàvky tkalcovskÿmi a s 826 délniky,. pak 22 zàvodû na flanely a polovlnëné làtky s 444 ruënimi a 45 strojnickÿmi stàvky. — Nejdulezitéjsi mésta na sukna. jsou: Esslinky, Mezinky, Göppinky, Reutlinky, Backnang, Calv, Nagold a j , na flanely a bobfiny : Heidenheim, Freu denstadt Aalen,Giengen, Ebhausen, Rohr dorf. Nejvétsí továray na vlnëné po- krÿvky nacházejí se v Heidenheimu a V Calvech. fpi-w Pamutgyártás, amia hele- . *ett töke nagyságát, az értékfoko- ben ^ 8 a fonásban szôvésben fehérités- ijlp..® beavatásban való munkaénlemet ’ az ország iparában az elsö helyet el. Azon fontos helyet, melyet kül - ..^^^oglal, az ötvenes években s foi4?bösen az ötvenes évek második jal ben nyerte el. — A fonódákban lyg^^®g közel 275 000 orsó létezik, me- Oszt, gyárhelyiségben vannak fel- epv a munkások száma 3850. — Ha J orsóra évenként 20 kilo fonalat Bavlnictví zanímá, co se tyóu vyse kapitálü v ném ulozenych, ceny vyrábéného zbozí a vÿdélku z pfedeni, tkaní, bélení a upravování, první misto V zemském prümyslu. Dobylot si nynéj- sího znamenitého postavení svého zviásté V rocích padesâtÿch a zejmena v druhé jich polovici. Pfádelny pracují nyní asi s 275.000 vfeteny, jez rozdélují se na 21 závodii ; délníkñ v nich zamëstnanÿch jest 3850. Poõítá-li se 20 kilogramû niti na vfeteno a rok, obnásí úhrnná vÿroba 4,900 000 kilogramû pfize. Surové làtky

Access restriction

Copyright

Object: Die Industrie des Königreichs Württemberg

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation