A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

144* vát-Szlavonországokban pedig 95‘es 0 /o. Mindez adatok még csak arra mutatnának, hogy a munkásegészségügy Horvát-Szlavonorszá- gokban több kívánni valót hagy hátra, mint az anyaországban, s ennélfogva az ottani betegsegélyző pénztárak a beteg tagok részéről jobban igénybe vétetnek, mint az anyaországiak. Azonban a kór házi napok száma tünteti föl a legnagyobb eltérést; száz tagra az anyaországban 72*97 kórházban töltött nap esik, Horvát-Szlavon- országokban pedig ennek közel háromszorosa; 201'72 nap, a mi már annak a bizonyítéka, hogy a horvát-szlavon betegsegélyző pénztárak ebben a tekintetben legalább nagyobb teljesítési képes séggel bírnak, s úgy maguk mint tagjaik is szívesebben fordulnak a kórházi ápoláshoz. Különösen a kerületi pénztáraknál szembeötlő az eltérés: a mig az anyaországban a kerületi pénztáraknál 1898-ban száz pénztári tagra 65*88 kórházban töltött nap jutott, addig Horvát- Szlavonországokban ennek több, mint háromszorosa, 198*oi kór házi nap. A betegségi statisztika adatait néhány fontos összehasonlításban mutatja be a 145., 146. és 147. lapokon foglalt táblázat, a teljesség és egyöntetűség kedvéért itt is nagyság-kategóriák szerint sora koztatva a betegsegélyző pénztárakat, jóllehet a betegedésekre természetszerűleg nem a pénztárak népességi viszonyai vannak befolyással, hanem a foglalkozások, az életkor, stb. egyéb olyan viszonyok, a melyekre vonatkozólag betegségi statisztikánknak nincsenek följegyzései. Előrebocsátjuk, hogy mig a korábbi táblá zatban az összehasonlításoknál az évvégi taglétszám vétetett alapul (az átlagos taglétszámra vonatkozó adatok az 1895. és 1896. évekre nem lévén megbízhatók), ezúttal már csupán az 1898. évi ered mények vizsgálatánál az átlagos taglétszám alapján végezzük vizs gálódásunkat. Az évi beteglétszám a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárainál az átlagos taglétszám 26*53 százalékát teszi, a megbetegedések száma pedig 34*89°/o-át. A tagoknak tehát több mint egy negyede megbetegszik az év folyamán, és a beteg ségi esetek több, mint egy harmadát képezik a taglétszámnak. Az anyaországban csak valamivel szelidebbek ezek az arányok, 25*63 százalékot képezvén a betegek és 33*39%-ot a megbetegedések tekintetében; Horvát-Szlavonország okban azonban jóval magasabbak: itt a betegek száma az átlagos taglétszámnak 42*63 százalékát, a megbetegedések pedig 50*39 százalékát teszik. Ez arányok módosulása a pénztárak különböző jellege szerint körülbelül ugyanaz, mint a hogy fentebb előadtuk. A férfiak és nők részesedése a betegek és a megbetegedések számában ügy az anyaországban, mint Horvát-Szlavonországokban s jóformán kivétel nélkül a pénztárak minden jellegénél azt a tanulságot rejti, hogy a női tagok sokkal inkább megterhelik a pénztárakat, s ügy a betegek, mint a betegségi esetek számában aránylagosan nagyobb részt vesznek. A birodalmi eredmények szerint a férfiaknak 25*90 százaléka, a női tagoknak pedig 31*oo százaléka volt beteg; a megbetegedések között pedig 32*67°/o a férfiak aránya és 46*eo°/o a nőké. Mintegy öt százaléknyi tehát a különbség a betegek szá mánál és tizennégy százaléknyi a megbetegedések számánál a két nem aránya közt, a mi azt bizonyítja, hogy a női tagok közt nem csak általában több a beteg, hanem nagyobb a betegesedés is, és egy női beteg többször is igénybe veszi egy évben a pénztár segítségét. Leginkább a gyári és vállalati pénztáraknál szembeötlő a nőknek ez a nagyobb betegedési százaléka; itt ugyanis a betegek számában a férfi tagok 31 *02 százaléka, a női tagoknak pedig 40‘rs százaléka szerepel, a megbetegedések számában pedig a férfi tagok 38*44, a nők pedig 61‘23 százalékkal szerepelnek; a két nem között tehát a betegeknél 9, a megbetegedéseknél pedig közel 23 százaléknyi a különbség. A magánegyesületi pénztáraknál a férfi tagok 2043 szá zaléka, a nőknek pedig 24*09 százaléka beteg; a megbetegedések között pedig a férfiaknak 25*sa százalékos aránya mellett a nőké 33-38 százalékra magasodik fel. A férfi tagok betegedési aránya tehát a magánegyesületi pénztáraknál a legkedvezőbb. A kerületi pénz táraknál a férfiak a betegek közt 25'64, a megbetegedések sorában pedig 32*83 százalékkal szerepelnek; a nőknek 26*öo százaléka volt beteg, és 41*51 százaléka részesedik a megbetegedések számában. árztlicher Hilfe und Medikamenten betheüigten ervverbsfáhigen Mit- glieder im Mutterlande 65*37, in Kroatien-Slavonien aber 95 - 68°/o. Allé diese Daten würden nur darauf hinweisen, dass das Arbeiter- Gesundheitswesen in Kroatien-Slavonien mehr zu wünschen übrig lásst als im Mutterlande, und dass demzufolge die dortigen Krankenkassen seitens dér kranken Mitglieder mehr in Anspruch genommen werden, als im Mutterlande. Aber die Zahl dér Spitals- tage zeigt die grösste Differenz: auf hundert Mitglieder entfallen im Mutterlande 72*9? im Krankenhause verbrachte Tagé, in Kroatien- Slavonien aber fást dreimal so viel, 20.1*72 Tagé, ein Zeichen dessen, dass die kroatisch-slavonischen Krankenkassen wenigstens in dieser Hinsicht eine grössere Leistungsfahigkeit besitzen, und dass sie Selbst, sowie ihre Mitglieder sich lieber an die Spitalspftege wen- den. Besonders bei den Bezirkskassen ist die Abweichung auf- fallend : im Mutterlande entfielen bei den Bezirkskassen 1898 auf hundert Krankenmitglieder 65*ss Spitalstage, in Kroatien-Slavonien mehr als dreimal soviel, 198*oi Spitalstage. Die Tabelle auf Seite 145, 146 und 147 zeigt die Daten dér Krankheitstatistik in einigen wichtigen Vergleichungen, wobei die Krankenkassen wegen dér Vollstándigkeit und Einheitlichkeit auch hier nach Grössen-Kategorien angeführt werden, obgleich auf die Erkrankungen natürlicher Weise nicht die Populations-Verháltnisse dér Kassen von Einfluss sind, sondern die Bescháftigung, das Lebensalter und andere solche Verháltnisse, bezüglich dérén unsere Krankheitstatistik keine Aufzeichnungen besitzt. Vorausgeschickt sei, dass wahrend in dér früheren Tabelle bei den Vergleichungen dér Mitgliederstand am Jahresende als Grundlage angenommen wurde (da die auf den Durchschnitt des Mitgliederstandes bezüg- lichen Daten für die Jahre 1895 und 1896 nicht verlásslich waren), diesmal bei dér Prüfung dér nur auf das Jahr 1898 bezüg- lichen Resultate auf Grund des durchschnittlichen Mitgliederstandes. Untersuchungen angestellt werden sollen. Dér jáhrliche Krankenstand betrágt bei den gesammten Kranken kassen dér Lánder dér ungarischen Krone 26'6o Perzent, die Zahl dér Erkrankungen aber 34*39 Perzent des durchschnittlichen Mit gliederstandes. Mehr als ein Viertel dér Mitglieder erkrankt daher im Laufe des Jahres und die Krankheitsfálle bilden mehr als ein Drittel des Mitgliederstandes. Im Mutterlande sind diese Verhált nisse um etwas abgeschwácht, und machen hinsichtlich dér Kranken 25'ős und hinsichtlich dér Erkrankungen 33*39°/o aus; in Kroatien-Slavonien aber sind sie viel höher: hier betrágt die Zahl dér Kranken 42’53 Perzent des durchschnittlichen Mitgliederstandes, die dér Erkrankungen aber 50*39 Perzent. Die Modiflzirung dieser Verháltniszahlen nach den verschie- denen Karaktéra dér Kassen ist ungefáhr dieselbe, wie sie oben dargelegt wurde. Die Partizipirung dér Mánner und dér Frauen an dér Zahl dér Kranken und dér Erkrankungen so'wohl in Ungarn als auch in Kroatien und fást ohne Ausnahme bei den Kassen jeden Karakters zeugt dafür, dass die weiblichen Mitglieder die Kassen in viel grösserem Maasse belasten, und an dér Zahl sowohl dér Kranken, als auch dér Erkrankungsfálle verháltnismássig mehr theilnehmen. Laut dér Reichsergebnisse waren 25'oo Perzent dér Mánner, aber 31 *oo dér weiblichen Mitglieder krank; bei den Erkrankungen aber betrágt das Verháltnis dér Mánner 32*67°/«, das dér Frauen aber 46*eo7o. Dér Unterschied zwischen den beiden Geschlechtern betrágt daher bei dér Zahl dér Kranken etwa fünf Perzent und bei dér Zahl dér Erkrankungen vierzehn Perzent, und bezeugt, dass es unter den weiblichen Mitgliedern nicht nur im allgemeinen mehr Kranke gibt, sondern dass auch die Erkrankungen háufiger sind, dass alsó eine weibliche Kranke die Unterstützung: dér Kasse auch mehrmals in einem Jahre in Anspruch nimmt. Am auffálligsten ist dieses grössere Erkrankungs - Perzent dér Frauen bei den Fabriks-und Unternehmungs-Kassen ; hier figuráén in dér Zahl dér Kranken 31*62 Perzent dér mánnlichen und 40*78 Perzent dér weiblichen Mitglieder, in dér Zahl dér Erkrankungen aber die mánnlichen Mitglieder mit 38*44, die weiblichen mit 61*23 Perzent; zwischen den beiden Geschlechtern- betrágt alsó dér Unterschied bei den Kranken 9, bei den Erkrankungen aber fást 23 Perzent. Bei den Privatvereins-Kassen sind 20*43 Perzent dér mánnlichen und 24*09 Perzent dér weiblichen Mitglieder krank; bei den Erkrankungen aber erhöht sich neben dem 25*38-perzentigen Verháltnis dér Mánner das dér Frauen auf 33*38 Perzent. Das Erkrankungsverháltnis dér mánnlichen Mitglieder ist alsó bei den Privatvereins-Kassen das günstigste. Bei den Bezirkskassen kommen die Mánner unter den Kranken mit 25*64 Perzent, unter den Er krankungen aber mit 32‘ss Perzent vor; von den Frauen waren 26*60 Perzent krank und 41*61 Perzent betheüigten sich an dér Zahl

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation