83* 
Az ipartestületi betegsegélyző pénztárak a legkisebb arányokat 
tüntetik fel; A magyar korona országaiban egy ipartestületi pénz 
tárra az 1898. év végén csak 735 tag jutott, és pedig az anya 
országban 741 tag egy pénztárra, mig Horvát-Szlavonországok 
egyetlen ipartestületi pénztárának az említett évben csupán 170 tagja 
volt. Még kisebb a megelőző évben, 1897-ben az egy pénztárra 
eső taglétszám, 715; 1896-ban 716, 1895-ben azonban még 870 
tag jutott egy ipartestületi betegsegélyző pénztárra. A magyarázata 
ennek a hanyatló iránynak részben az, hogy 1895 óta különösen 
nagy számú, összesen 20 ipartestületi betegsegélyző pénztár kelet 
kezett, mig az ipartestületi pénztárakhoz tartozó tagok száma — az 
1898. év kivételével —nemhogy gyarapodott volna, hanem inkább 
észrevehetően csökkent. Ennélfogva nem beszélhetünk ugyan az 
ipartestületi pénztárak elnéptelenedéséről, de kétségtelen, hogy az 
összes pénztárak közül ezek mutatkoznak a legerőtlenebbeknek. 
A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak átlagos népessége 
1895-ben még kisebb volt az ipartestületi pénztárakénál, egy ily 
pénztárra 858 főnyi taglétszám jutván csak. Azóta azonban évről- 
évre növekszik a gyári pénztárak taglétszámának sűrűsége; az 
1898. év végén a magyar korona országaiban egy gyári pénztárra 
1009 tag esett és pedig az anyaországban 1024, Horvát-Szlavon- 
országokban pedig 639 tag. Az anyaországi gyári pénztáraknál 
tehát átlagosan nagyobb sűrűség mutatható ki, a mi magyarázatát 
főleg abban leli, hogy a gyári pénztárakhoz tartozó tagoknak több, 
mint fele, közel kilenczvenezer, egy pénztárhoz, a magyar királyi 
államvasutak betegsegélyző pénztárához tartozik, a mely, bár tagjai 
az országban szerteszórva s részben Horvát-Szlavonországokban is 
élnek, székhelyét Budapesten tartván, az anyaország pénztáraihoz 
számittatik. A gyári pénztárak népességének fejlődése azonban igy 
is kétségen kívüli. 
Magánegyesületi pénztáraink átlagos taglétszáma az 1898. év 
végén 1547 volt s e számot a megelőző években is megközelítette; az 
1897. évi nagyobb emelkedés abból magyarázható, hogy két 
magánegyesületi pénztár feloszlott. E magas számmal a taglétszám 
sűrűségének tekintetében a magánegyesületi pénztárak közvetlenül 
a kerületi betegsegélyző pénztárak után következnének, de az ará 
nyokat itt az a körülmény vetkőzteti ki valóságukból, hogy egy 
pénztár, a budapesti általános munkásbetegsegélyző pénztár egy 
maga több mint ötvenezer tagot számlál, közel két harmadát a 
magánegyesületi jellegű pénztárak kötelékébe tartozó egész népes 
ségnek. A taglétszámból az általános munkáspénztár tagjait levonva, 
viszont megfelelően a pénztárak számát is kevesbítve egygyel, új 
arányszám gyanánt 664-et kapunk, mint egy-egy magánegyesületi 
pénztár átlagos népességét. Ilyképpen a magánegyesületi pénztárak 
zöme néptelenebbnek tűnik fel az ipartestületi pénztáraknál is. 
A betegsegélyző pénztárakat tényleges taglétszámuk nagysága 
szerint a következő táblázat sorakoztatja: 
Taglétszám 
A kerületi 
Az ipar- 
testületi 
A gyári és 
vállalati 
i 
c ^ 
fi 
C3 
£ ti 
<u 
< 
Az összes 
A kerületi 
Az ipar- 
testületi 
A gyári és 
vállalati 
A magán 
egyesületi 
Az összes 
betegsegélyző pénz 
tárak száma 
betegsegélyző pénztárak átlagos 
taglétszáma 
a) Magyarország. 
100-on alul . . 
i 
28 
3 
32 
96 
1.909 
285 
2.290 
101— 200. . 
— 
12 
49 
7 
68 
— 
1.957 
7.103 
1.031 
10.121 
201— 300 . . 
— 
22 
27 
21 
70 
— 
5.450 
6.780 
5.091 
17.321 
301— 400 . . 
2 
12 
15 
9 
38 
6,89 
4.091 
5-299 
3.101 
13.180 
401— 500 . . 
1 
11 
5 
3 
20 
485 
5.008 
2.239 
1.286 
9.018 
501— 700 . ; 
2 
15 
15 
5 
37 
1.224 
9.083 
8.673 
2.743 
21.723 
701— 1.000 . . 
8 
9 
13 
2 
32 
6.736 
7.514 
10.947 
1.622 
26.819 
1.001— 1.500 . . 
21 
5 
13 
2 
41 
26.534 
6.120 
15.231 
2.301 
50.186 
1.501— 2.000 , . 
20 
3 
4 
1 
28 
33.560 
4.782 
7.036 
1.634 
49.012 
2.001— 2.500 . . 
11 
O 
2 
1 
17 
25.035 
6.057 
4.332 
2.296 
37.720 
2.501— 3.000 . .. 
9 
3 
— 
— 
12 
25.186 
8.280 
— 
— 
33.496 
3.001— 3.500 . 
8 
— 
1 
— 
9 
25:865 
— 
3.203 
— 
29.068 
3.501— 4.000 . . 
2 
1 
— 
— 
3 
7.237 
3.990 
— 
— 
11.227 
4.001— 4.500 . . 
2 
2 
2 
2 
8 
8.775 
8.321 
8.442 
8.475 
34.013 
4.501— 5.000 . . 
3 
— 
— 
— 
3 
13.942 
— 
— 
— 
13.942 
5.001—10.000 . . 
6 
1 
1 
1 
9 
37.821 
8.139 
5.132 
7.625 
58.717 
10.001—20.000 . . 
1 
— 
— 
— 
1 
11.962 
- 
— 
— 
11.962 
50.001—60.000 . . 
1 
— 
— 
1 
2 
54.594 
— 
— 
51.376 
105.970 
80.001—90.000 . . 
— 
— 
1 
— 
1 
— 
— 
89.250 
— 
89.250 
Összesen . . 
97 
100 
176 
58 
431 
281.645 
78.888 
175.576 
88.896 
625.005 
Die Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigen die kleinsten 
Verhaltniszahlen. In den Lándern dér ungarischen Krone entfielen 
auf eine Gewerbekorporationskasse am Ende des Jahres 1898 nur 
735 Mitglider und zwar im Mutterlande 741 Mitglieder auf je eine 
Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien die einzige Gewerbekorpo 
rationskasse im erwáhnten Jahre nur 170 Mitglieder besass. Noch 
kleiner ist dér auf eine Kasse entfallende Mitgliederstand im vorher- 
gehenden Jahre 1897, 715; in 1896 entfielen 716, in 1895 aber 
noch 870 Mitglieder auf eine Gewerbekorporations-Krankenkasse. 
Die Erklárung dieser fallenden Richtung liegt vornehmlich darin, 
dass seit 1895 besonders zahlreiche Gewerbekorporations-Kranken- 
kassen, namlich 20 entstanden sind, wáhrend die Zahl dér den 
Gewerbekorporationskassen angehörenden Mitglieder — mit Aus- 
nahme des Jahres 1898 — nicht nur nicht zugenommen, sondern 
merkbar abgenommen hat. Demgemass kann zwar nicht von dér 
Entvölkerung dér Gewerbekorporationskassen die Rede sein, aber 
es ist unzweifelhaft, dass unter allén Kassen diese sich als die 
schwáchsten erweisen. 
Die durchschnittliche Mitgliederzahl dér Fabriks- und Unter- 
nehmungs - Krankenkassen war 1895 noch kleiner, als die dér 
Gewerbekorporationskassen, es entfielen auf je eine solche Kasse 
nur 858 Mitglieder. Seither aber nimmt die Dichte des Mitglieder- 
standes des Fabrikskassen von Jahr zu Jahr zu ; am Ende des Jahres 
1898 entfielen in den Lándern dér ungarischen Krone auf eine 
Fabrikskasse 1009 Mitglieder, und zwar im Mutterland 1024, in 
Kroatien-Slavonien aber 639 Mitglieder. Bei den Fabrikskassen des 
Mutterlandes zeigt sich alsó durchschnittlich eine grössere Dichte, 
was sich vornehmlich daraus erklárt, dass mehr als die Hálfte dér 
zu den Fabrikskassen gehörigen Mitglieder, fást neunzig tausend, 
dér Krankenkasse dér königlich ungarischen Staatsbahnen angehört, 
die ihren Sitz in Budapest hat, und daher, obwohl ihre Mitglieder 
zerstreut im Lande, zum Theil auch in Kroatien-Slavonien leben, 
zu den Kassen des Mutterlandes gerechnet wird. Die Entwickelung 
dér Frequenz dér Fabrikskassen steht aber auch so ausser Zweifel. 
Dér durchschnittliche Mitgliederstand dér Privatvereinskassen 
betrug am Ende des Jahres 1898 1547 und kam dieser Zahl auch 
in den vorhergehenden Jahren nahe; die grössere Vermehrung des 
Jahres 1897 ist daraus zu erkláren, dass zwei Privatvereinskassen 
aufgelassen wurden. Mit diesen grossen Zahlen würden die Privat 
vereinskassen hinsichtlich dér Dichte des Mitgliederstandes unmittel- 
bar nach den Bezirks-Krankenkassen rangiren, aber die Verháltnis- 
zahlen werden ihrer Realitát auch hier durch den Umstand ent- 
kleidet, dass eine Kasse, die Budapester allgemeine Krankenkasse, 
alléin über fünfzigtausend Mitglieder záhlt, fást zwei Drittel dér 
gesammten in den Verband dér einen Privatvereins-Karakter be- 
sitzenden Kassen gehörenden Mitgliederzahl. Wenn wir vöm Mit- 
gliederstande die Mitglieder dér allgemeinen Arbeiterkasse substra- 
hiren, und dementsprechend auch die Zahl dér Kassen. um eins 
verringern, erhalten wir als neue Verháltniszahí 664, als die durch 
schnittliche Frequenz je einer Privatvereinskasse. So zeigt das 
Gros dér Privatvereinskassen noch weniger Mitglieder als selbst die 
Gewerbekorporationskassen. 
Die Krankenkassen werden nach dér Grösse ihres thatsáchli- 
chen Mitgliederstandes in folgender Tabelle angeführt: 
— 
Zahl dér 
Durchschnittlicher Mitgliederstand dér 
Mitgliederstand 
Bezirks- 
Gew.-Kor- 
porations- 
Jh'abriks. u. 
Untern.- 
Privat- 
vereins- 
1 
gesammtenj 
Bezirks- 
Gewerbe- 
korpora- 
tions- 
Fabriks- u. 
Unterneh- 
mungs- 
Privat- 
vereins- 
j gesammten 
Krankenkassen 
a) üngani. 
bis 100 . 
i 
28 
3 
32 
96 
1.909 
285 
2.290 
101— 200 . 
— 
12 
49 
7 
68 
— 
1,957 
7.103 
1.061 
10.121 
201— 300 . 
— 
22 
27 
21 
70 
— 
5.450 
6.780 
5.091 
17.321 
301— 400 . 
2 
12 
15 
9 
38 
689 
4,091 
5.299 
3.101 
13.180 
401— 500. 
i 
11 
5 
3 
2D 
485 
5.008 
2.239 
1.286 
9.018 
501— 700 . 
2_ 
15 
15 
5 
37 
1.224 
9.083 
8.673 
2.743 
21.723 
701— 1.000 . 
8 
9 
13 
2 
82 
6.736 
7.514 
10.947 
1.622 
26.819 
1.001— 1.500 . 
21 
5 
1.3 
2 
41 
26.534 
6.120 
15.231 
2.301 
50.186 
1.501— 2.000 . 
20 
3 
4 
i 
28 
35.560 
4.782 
7.036 
1.634 
49.012 
2.001— 2,500 . 
11 
3 
2 
i 
17 
25.035 
6.057 
4.332 
2.296 
37.720 
2.501— 3.000 . 
9 
3 
— 
— 
12 
25.186 
8.280 
— 
— 
33.466 
3.001— 3.500 . 
8 
— 
1 
9 
25.865 
— 
3.203 
29.088 
3.501— 4.000 . 
2 
1 
— 
— 
3 
7.237 
3.990 
— 
— 
11.237 
4.001— 4.500 . 
2 
2 
2 
2 
8 
8.775 
8.321 
8.442 
8.475 
34.013 
4.501— 5.000 . 
3 
— 
- 
— 
3 
13.942 
— 
— 
— 
13.942 
5.001—10.000 . 
6 
1 
1 
1 
9 
37.821 
8.139 
5.132 
7.625 
58.717 
10.001—20.000 . 
1 
— 
— 
— 
1 
11.962 
— 
— 
— 
11.962 
50.001—60.000 . 
1 
— 
— 
1 
2 
54.594 
— 
— 
51.376 
105.970 
80.001—90.000 . 
— 
— 
1 
— 
1 
—- 
— 
89.250 
— 
89.250 
Zusammen . 
97 
400 
176 
58 
431 
281.645 
78.888 
176.578 
88.896 
625.005 
11**