Object: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

2. A betegsegélyző pénztárak száma és tagsági forgalma. 
Anzahl and Mitgliederverkefir dér Krankenkassen. 
A magyar korona országaiban az 1898. év végén 453 beteg 
segélyző pénztár folytatta az 1891. évi XIV. törvényczikk értelmében 
az ipari és gyári munkásoknak betegség esetében való segélyezé 
sét. Magyarországon és Fiúméban 431 a betegsegélyző pénztárak 
száma, Horvát-Szlavonországokban 22 pénztár működik. Az 1891. 
évi XIV. t.-cz. értelmében, mint előzőleg említve volt, 1892. évi 
április hó 1-én kezdték meg a betegsegélyző pénztárak működésü 
ket ; a korábban fennállott pénztárak közül azonban átalakulhattak 
és megerősítést nyerhettek' azok, a melyek szervezetüket e törvény 
rendelkezései szerint idomították át. Ilyen, a betegsegélyezési tör 
vény életbeléptét megelőző időkből fennálló pénztár 92 van, az 
egész országban szétszórt dohánygyári betegsegélyző pénztárakon 
kivül jobbára az ország- nyugati felében, és különösen Budapesten. 
Az 1892-ik — a betegsegélyző pénztárakra nézve különben is még 
csonka — év a szervezkedés éve volt, s ebből az esztendőből csak 
19 új betegsegélyző pénztárunk áll fenn. Az új törvény hatását 
főleg az 1893. évben éreztette, a mikor 159 új betegsegélyző pénz 
tár keletkezett. A szervezkedés magasra duzzasztja az 1894. évben 
keletkezett pénztárak számát is, 90-re, mig a következő években 
fokozatosan csökken a pénztárak alakulási mozgalma; statisztikánk 
1895-ről 48, 1896-ról 20, 1897-ről 14, 1898-ról 11 új betegsegélyző 
pénztár szervezését jegyezte föl. 
A pénztárak jellegét tekintve, a fönt ismertetett összes szám 
ból a kerületi betegsegélyző pénztárak 111-gyel részesednek, az ipar- 
testületieknek száma 101, gyári és vállalati (továbbá építési) beteg 
segélyző pénztár van 183, végül magánegyesületi 58. Kerületi beteg 
segélyző pénztár természetesen egy sem előzte meg az 1891. évi tör 
vényt, de már 1892-ben 9 kerületi pénztár alakult — közöttük a buda 
pesti, — 1893-ban pedig megtörtént a szervezkedés legtöbb helyütt, 
s ez év 63-mal szaporította a kerületi pénztárak számát, 1894-ben 27, 
1895-ben 12 új kerületi pénztár alakult, s ezzel a kerületi pénz 
tárak egész hálózata kiépült, 1895. óta nem történt új alakulás. 
A kerületi betegsegélyző pénztárak — rendeltetésüknek megfelelően 
— arányosan oszlanak szét az országban; Ugocsát és Kis-Küküllőt 
kivéve, az anyaországban minden vármegyének megvan a maga 
kerületi pénztára, a nagyobb vármegyéknek több is. Magyarorszá 
gon és Fiúméban 97, Horvát-Szlavonországokban 14 kerületi beteg 
segélyző pénztár működik. 
Az ipartestületi pénztárak közül kerekszám száz működik az 
anyaországban és egy Horvát-Szlavonországokban, Pozsega vár 
megyében. 14 ipartestületi betegsegélyző pénztár még 1891 előtt 
alakult; 1892-ben 8, 1893-ban 29, 1894-ben 18, 1895-ben és a 
következő évben egyenkint 11, 1897-ben 4 és 1898-ban 6 ipar 
testület alakította meg a betegsegélyző pénztárt. Az ipartestületi 
pénztáraknak területi megoszlása ugyanazt az aránytalanságot tün 
teti föl, a mi általában az ipartestületek elhelyezkedésénél tapasz- 
ín den Lándern dér ungarischen Krone versahen am Ende 
des Jahres 1898 453 Krankenkassen im Sinne des G.-A. XlV: 
1891 die Unterstützung dér Industrie- und Fabriks-Arbeiter im Er- 
krankungsfalle. In Ungarn und Fiume gibt es 431 Krankenkassen, 
in Kroatien-Slavonien fungiren dérén 22. Im Sinne des G.-A. XIV: 
1891 hat, wie schon erwáhnt, die Thatigkeit dér Krankenkassen 
am 1. April 1892 begonnen. Von den früher bestandenen Kassen 
konnten sich diejenigen umgestalten und bestátigt werden, welche 
ihre Organisation den Bestimmungen des Gesetzes gemáss umformten. 
Solche Kassen aus dér Zeit vor dem Inslebentreten des Kranken- 
unterstützungs-Gesetzes gibt es 92, ausser den im ganzen Lande 
zerstreuten Tabakfabriks-Krankenkassen zumeist im westlichen 
Theile des Landes und besonders in Budapest. Das Jahr 1892 — 
hinsichtlich dér Krankenkassen auch so kein volles — war das 
Jahr dér Organisirung, aus diesem Jahre "bestehen nur 19 neue 
Krankenkassen. Die Wirkung des neuen Gesetzes machte sich vor- 
nemlich im Jahre 1893 geltend, da 159 neue Krankenkassen ent- 
standen. Als Folge dér Organisirung war auch die Zahl dér im 
Jahre 1,894 entstandenen Kassen gross, námlich 90, wáhrend in 
den folgenden Jahren die Konstituirungsbewegung dér Kassen stufen- 
weise abnimmt; die Statistikhat vöm Jahre 1895 die Organisirung 
von 48 neuen Krankenkassen verzeichnet, vöm Jahre 1896 von 20, 
1897 von 14, 1898 aber von 11 Kassen. 
Hinsichtlich des Karakters dér Kassen sind in dér oben er- 
wáhnten Gesammtsumme die Bezirks-Krankenkassen mit 111 ver- 
heten, die Zahl dér Gewerbekorporations-Kassen betrágt 101, Fabriks- 
und Unternehmungs-Krankenkassen gibt es 183, Privatvereins-Kassen 
schliesslich 58. In dér Zeit vor dem 1891-er Gesetze bestand natürlich 
keine einzige Bezirks-Krankenkasse, aber 1892 entstanden bereits 
9 Bezirkskassen — darunter die Budapesten 1893 erfolgte die 
Organisirung an den meisten Orten, und dies Jahr vermehrte die 
Zahl dér Bezirkskassen um 63; 1894 konstituirten sich 27, 1895 
12 neue Bezirkskassen und damit war das ganze Netz dér Bezirks 
kassen ausgebaut, seit 1895 geschah keine neue Konstituirung. 
Die Bezirks-Krankenkassen sind ihrer Bestimmung entsprechend 
proportionell im ganzen Lande vertheilt; Ugocsa und Kis-Küküllő 
ausgenommen hat im Mutterlande jedes Komitat eine Bezirkskasse, 
die grösseren Komitate auch mehrere. In Úngarn und Fiume fun 
giren 97 Bezirks-Krankenkassen, in Kroatien-Slavonien 14. 
Von den Gewerbekorporations-Kassen fungiren gerade 400 
im Mutterlande und eine in Kroatien-Slavonien, im Komitat Pozsega. 
14 Gewerbekorporations-Krankenkassen hatten sich schon vor 1891 
konstituirt; im Jahre 1892 habén 8, 1893 29, 1894 18, 1895 und 
im folgenden Jahre je 11, 1897 4 und 1898 6 Gewerbekorporatio- 
nen ihre Krankenkasse errichtet. Die territoriale Vertheilung dér 
Gewerbekorporations-Kassen weist dieselbe ünverháltnismássig- 
keit auf, welche sich bei dér Dislokation dér Gewerbekorporationen 
überhaupt zeigt. In einem grossen zusammenhangenden Theil des 
Landes, welcher das rechte Donau-Ufer, das Donau-Theiss-Becken 
und das Theiss-Maros-Becken umfasst, und dessen oberer Aus- 
láufer sich bis in die Komitate Szepes und Sáros erstreckt, finden 
10**
	        
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.