1. Az ipari és munkáséletre vonatkozó statisztikai adatgyűjtések története és 
módszere. 
Geschichie und Meihodik dér auf das gewerbliche und Arbeiterleben beziiglichen statistischen Datensammlung. 
A magyar korona országaiban az ipari és munkáséletre vo 
natkozó statisztikai adatok gyűjtése nem pillanthat vissza hosszú 
történetre, s mai szervezetében sem képez oly összefüggő, szerve 
sen kiépített egészet, mint egyéb életviszonyoknak és egyéb gazda 
sági ágaknak évtizedek hosszú során át állandóan folytatott, egyre 
fejlesztett és tökéletesített statisztikai megfigyelése. Természetszerű 
leg magyarázható ez abból, hogy gazdasági életünkben sem foglalta 
el az ipar a legutóbbi időkig az őt megillető helyet, s alig lévén 
ipari munkásosztályunk, a munkáskérdés sem lépett előtérbe, hanem 
helyet adott a társadalmat közelebbről érdeklő egyéb kérdéseknek. 
Innen van az, hogy a törvényhozás is — néhány alapvető törvény 
kivételével — csak újabban kezdett foglalkozni az ipari és munkás 
élet viszonyainak részletésebb és rendszeresebb szabályozásával, s 
innen az is, hogy azok az e tárgyra vonatkozó adatgyűjtések, a 
melyeket a m. kir. központi statisztikai hivatal fönnállása óta — 
szórványosan bár — megindított, egyáltalán nem találkoztak azzal 
a részvéttel és érdeklődéssel, a mely az ily munkálatok sikerének 
kétségtelenül előföltételét képezi. 
Növekedvén azonban jelentőségében az ipar, s gyarapodván 
számban az ipari munkásosztály, a társadalom, az állami igazgatás 
és a törvényhozás- figyelmét is mind állandóbban magára tudta 
terelni. A törvényhozásnak s az állami igazgatásnak intézkedéseit 
részben nyomon követte, részben azokhoz előmunkálatúl szolgált 
az ipari és munkásélet egyes viszonyainak statisztikai megfigyelése, 
mely a legutóbbi években mindig nagyobb és nagyobb körre ter 
jedt ki. 
Nélkülözik ezen adatgyűjtések, mint föntebb említve volt, még 
ma is az összefüggő szerves kiépítést, sőt egynémely részük most 
is a kísérletezés stádiumában van: a szerint, a mint törvényhozási 
és igazgatási czélok sürgősebben követelték egy-egy részlet kidol 
gozását a másikénál, a szerint indult meg egy-egy adatgyűjtés, 
látszólag talán rendszertelenül, de mindig a gyakorlati szükség 
parancsolta sorrendben és terjedelemben. 
Az ipari és munkásstatisztikai felvételek sorában ez idő sze 
rint a következő adatgyűjtések szerepelnek a m. kir. központi sta 
tisztikai hivatal munkakörében: A) a hivatási balesetek statiszti 
kája ; B) a nagyipari üzemek statisztikája; C) a kisipari üzemek 
statisztikája.; D) az ipartestületek statisztikája; E) a gyári műszaki 
alkalmazottak statisztikája; F) a kézi zálogkölcsönüzletek statiszti 
kája; G) a betegsegélyző pénztárak statisztikája. 
Ez adatgyűjtések egy, és pedig nagyobb része csak a közel 
múltban indíttatván meg, számszerű eredményei még nem valók a 
nyilvánosság elé, részben azért nem, mert adataira első sorban az 
állami igazgatásnak, vagy a törvényelőkészítő munkálkodásnak van 
szüksége, részben pedig azért nem, mert az első felvételek tapasz 
talatai nyomán az adatgyűjtéseket természetszerűleg több szem- 
in den Lándern dér ungarischen Krone kann die auf das 
gewerbliche und Arbeiterleben bezügliche Statistik auf keine lángé 
Geschichte zurückblicken und bildet auch in ihrer heutigen Organi- 
sation kein so zusammenhángendes, organisch ausgebautes Ganzes, 
wie die durch eine lángé Re-ihe von Jahrzehnten standig fortgesetzte, 
stetig entwickelte und vervollkommnete statistische Beobachtung 
dér übrigen Lebensverhaltnisse und sonstigen Wirtschaftszweige. 
Dies erklárt sich naturgemáss daraus, dass das Gewerbe bis in die 
neueste Zeit auch in unserem wirtschaftlichen Leben nicht den 
ihm gebührenden Platz eingenommen hat, und da wir kaum eine 
gewerbliche Arbeiterklasse habén, auch die Arbeiterfrage nicht in 
den Vordergrund getreten ist, sondern andern die Gesellschaft 
naher interessirenden Fragen den Platz eingeraumt hat. Daher kommt 
es, dass auch die Gesetzgebung — einige grundlegende Gesetze 
ausgenommen — sich nur in neuerer Zeit mit dér eingehenderen 
und sysíematischeren Regelung dér Verháltnisse des gewerblichen 
und Arbeiterlebens zu bescháftigen begann, und daher kommt es 
auch, dass die auf dieseri Gegenstand bezüglichen Datensammlun- 
gen, welche das kön, ung. statistische Zentralamt seit seinem Be- 
stehen — wenn auch sporadisch — in Angriff nahm, durchaus 
nicht dér Theilnahme und dern Interessé begegneten, welche unzwei- 
felhaft die Vorbedingungen des Gelingens solcher Arbeiten bilden. 
Da aber das Gewerbe an Bedeutung zugenommen und die 
Klasse dér gewerblichen Arbeiter sich numerisch vermehrt hat, 
konnte diese Angelegenheit auch die Aufmerksamkeit dér Gesell 
schaft, dér Staatsverwaltung und dér Gesetzgebung immer stándi- 
ger auf sich lenken. Die statistische Beobachtung dér einzelnen 
Verháltnisse des gewerblichen und Arbeiterlebens, welche in den 
letzten Jahren sich auf immer weítere Kreise erstreckte, ist den 
Verfügungen dér Gesetzgebung und dér Staatsverwaltung theils 
auf dem Fusse gefolgt, theils aber hat sie denselben als Vorarbeit 
gedient. 
Diese Datensammlungen entbehren, wie oben erwáhnt, auch 
heute noch des zusammenhángenden organischen Ausbaues, ja 
einzelne Theile befinden sich auch jetzt noch im Stádium des 
Experimentirens: je nachdem die Zwecke dér Gesetzgebung oder 
dér Administration die Ausarbeitung eines Details dringender 
forderten, als die eines andern, wurde irgend eine Datensammlung 
in Angriff genommen, scheinbar vielleicht planlos, aber immer in 
dér vöm praktischen Bedürfnis geforderten Reihenfolge und Umfange. 
In dér Reihe dér Aufnahmen dér gewerblichen und Arbeiter- 
statistik sind im Arbeitskreise des kön. ung. statistischen Zentral- 
amtes derzeit folgende Datensammlungen vertreten : A) die Statistik 
dér Berufs-Unfálle; B) die Statistik dér Grossgewerbe-Betriebe ; C) die 
Statistik dér Kleingewerbe-Betriebe; D) die Statistik dér Gewerbe- 
korporationen; E) die Statistik dér technischen Angestellten in 
Fabriken; F) die Statistik dér Pfandleihgescháfte ; G) die Statistik 
dér Krankenkassen. 
Da dér eine und zwar dér grössere Theil dieser Datensamm 
lungen erst in jüngster Zeit in Angriff genommen wurde, gehören 
ihre ziffermássigen Resultate noch nicht vor die Öffentlichkeit, theils 
darum nicht, weil ihre Daten in erster Reihe von dér Staatsver 
waltung oder zu den Gesetze vorbereitenden Arbeiten benöthigt 
werden, theils aber deshalb nicht, weil riach den Erfahrungen dér 
ersten Aufnahmen die Datensammlungen natürlicherweise aus ver- 
]**