1.  Az  ipari  és  munkáséletre  vonatkozó  statisztikai  adatgyűjtések  története  és
módszere.
Geschichie  und  Meihodik  dér  auf  das  gewerbliche  und  Arbeiterleben  beziiglichen  statistischen  Datensammlung.

A  magyar  korona  országaiban  az  ipari  és  munkáséletre  vonatkozó ­
  statisztikai  adatok  gyűjtése  nem  pillanthat  vissza  hosszú
történetre,  s  mai  szervezetében  sem  képez  oly  összefüggő,  szervesen ­
  kiépített  egészet,  mint  egyéb  életviszonyoknak  és  egyéb  gazdasági ­
  ágaknak  évtizedek  hosszú  során  át  állandóan  folytatott,  egyre
fejlesztett  és  tökéletesített  statisztikai  megfigyelése.  Természetszerűleg ­
  magyarázható  ez  abból,  hogy  gazdasági  életünkben  sem  foglalta
el  az  ipar  a  legutóbbi  időkig  az  őt  megillető  helyet,  s  alig  lévén
ipari  munkásosztályunk,  a  munkáskérdés  sem  lépett  előtérbe,  hanem
helyet  adott  a  társadalmat  közelebbről  érdeklő  egyéb  kérdéseknek.
Innen  van  az,  hogy  a  törvényhozás  is  —  néhány  alapvető  törvény
kivételével  —  csak  újabban  kezdett  foglalkozni  az  ipari  és  munkásélet ­
  viszonyainak  részletésebb  és  rendszeresebb  szabályozásával,  s
innen  az  is,  hogy  azok  az  e  tárgyra  vonatkozó  adatgyűjtések,  a
melyeket  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatal  fönnállása  óta  —
szórványosan  bár  —  megindított,  egyáltalán  nem  találkoztak  azzal
a  részvéttel  és  érdeklődéssel,  a  mely  az  ily  munkálatok  sikerének
kétségtelenül  előföltételét  képezi.
Növekedvén  azonban  jelentőségében  az  ipar,  s  gyarapodván
számban  az  ipari  munkásosztály,  a  társadalom,  az  állami  igazgatás
és  a  törvényhozás-  figyelmét  is  mind  állandóbban  magára  tudta
terelni.  A  törvényhozásnak  s  az  állami  igazgatásnak  intézkedéseit
részben  nyomon  követte,  részben  azokhoz  előmunkálatúl  szolgált
az  ipari  és  munkásélet  egyes  viszonyainak  statisztikai  megfigyelése,
mely  a  legutóbbi  években  mindig  nagyobb  és  nagyobb  körre  terjedt ­
  ki.
Nélkülözik  ezen  adatgyűjtések,  mint  föntebb  említve  volt,  még
ma  is  az  összefüggő  szerves  kiépítést,  sőt  egynémely  részük  most
is  a  kísérletezés  stádiumában  van:  a  szerint,  a  mint  törvényhozási
és  igazgatási  czélok  sürgősebben  követelték  egy-egy  részlet  kidolgozását ­
  a  másikénál,  a  szerint  indult  meg  egy-egy  adatgyűjtés,
látszólag  talán  rendszertelenül,  de  mindig  a  gyakorlati  szükség
parancsolta  sorrendben  és  terjedelemben.
Az  ipari  és  munkásstatisztikai  felvételek  sorában  ez  idő  szerint ­
  a  következő  adatgyűjtések  szerepelnek  a  m.  kir.  központi  statisztikai ­
  hivatal  munkakörében:  A)  a  hivatási  balesetek  statisztikája ­
  ;  B)  a  nagyipari  üzemek  statisztikája;  C)  a  kisipari  üzemek
statisztikája.;  D)  az  ipartestületek  statisztikája;  E)  a  gyári  műszaki
alkalmazottak  statisztikája;  F)  a  kézi  zálogkölcsönüzletek  statisztikája; ­
  G)  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikája.
Ez  adatgyűjtések  egy,  és  pedig  nagyobb  része  csak  a  közelmúltban ­
  indíttatván  meg,  számszerű  eredményei  még  nem  valók  a
nyilvánosság  elé,  részben  azért  nem,  mert  adataira  első  sorban  az
állami  igazgatásnak,  vagy  a  törvényelőkészítő  munkálkodásnak  van
szüksége,  részben  pedig  azért  nem,  mert  az  első  felvételek  tapasztalatai ­
  nyomán  az  adatgyűjtéseket  természetszerűleg  több  szemin

  den  Lándern  dér  ungarischen  Krone  kann  die  auf  das
gewerbliche  und  Arbeiterleben  bezügliche  Statistik  auf  keine  lángé
Geschichte  zurückblicken  und  bildet  auch  in  ihrer  heutigen  Organisation
  kein  so  zusammenhángendes,  organisch  ausgebautes  Ganzes,
wie  die  durch  eine  lángé  Re-ihe  von  Jahrzehnten  standig  fortgesetzte,
stetig  entwickelte  und  vervollkommnete  statistische  Beobachtung
dér  übrigen  Lebensverhaltnisse  und  sonstigen  Wirtschaftszweige.
Dies  erklárt  sich  naturgemáss  daraus,  dass  das  Gewerbe  bis  in  die
neueste  Zeit  auch  in  unserem  wirtschaftlichen  Leben  nicht  den
ihm  gebührenden  Platz  eingenommen  hat,  und  da  wir  kaum  eine
gewerbliche  Arbeiterklasse  habén,  auch  die  Arbeiterfrage  nicht  in
den  Vordergrund  getreten  ist,  sondern  andern  die  Gesellschaft
naher  interessirenden  Fragen  den  Platz  eingeraumt  hat.  Daher  kommt
es,  dass  auch  die  Gesetzgebung  —  einige  grundlegende  Gesetze
ausgenommen  —  sich  nur  in  neuerer  Zeit  mit  dér  eingehenderen
und  sysíematischeren  Regelung  dér  Verháltnisse  des  gewerblichen
und  Arbeiterlebens  zu  bescháftigen  begann,  und  daher  kommt  es
auch,  dass  die  auf  dieseri  Gegenstand  bezüglichen  Datensammlungen,
  welche  das  kön,  ung.  statistische  Zentralamt  seit  seinem  Bestehen
  —  wenn  auch  sporadisch  —  in  Angriff  nahm,  durchaus
nicht  dér  Theilnahme  und  dern  Interessé  begegneten,  welche  unzweifelhaft
  die  Vorbedingungen  des  Gelingens  solcher  Arbeiten  bilden.
Da  aber  das  Gewerbe  an  Bedeutung  zugenommen  und  die
Klasse  dér  gewerblichen  Arbeiter  sich  numerisch  vermehrt  hat,
konnte  diese  Angelegenheit  auch  die  Aufmerksamkeit  dér  Gesellschaft, ­
  dér  Staatsverwaltung  und  dér  Gesetzgebung  immer  stándiger
  auf  sich  lenken.  Die  statistische  Beobachtung  dér  einzelnen
Verháltnisse  des  gewerblichen  und  Arbeiterlebens,  welche  in  den
letzten  Jahren  sich  auf  immer  weítere  Kreise  erstreckte,  ist  den
Verfügungen  dér  Gesetzgebung  und  dér  Staatsverwaltung  theils
auf  dem  Fusse  gefolgt,  theils  aber  hat  sie  denselben  als  Vorarbeit
gedient.
Diese  Datensammlungen  entbehren,  wie  oben  erwáhnt,  auch
heute  noch  des  zusammenhángenden  organischen  Ausbaues,  ja
einzelne  Theile  befinden  sich  auch  jetzt  noch  im  Stádium  des
Experimentirens:  je  nachdem  die  Zwecke  dér  Gesetzgebung  oder
dér  Administration  die  Ausarbeitung  eines  Details  dringender
forderten,  als  die  eines  andern,  wurde  irgend  eine  Datensammlung
in  Angriff  genommen,  scheinbar  vielleicht  planlos,  aber  immer  in
dér  vöm  praktischen  Bedürfnis  geforderten  Reihenfolge  und  Umfange.
In  dér  Reihe  dér  Aufnahmen  dér  gewerblichen  und  Arbeiterstatistik
  sind  im  Arbeitskreise  des  kön.  ung.  statistischen  Zentralamtes
  derzeit  folgende  Datensammlungen  vertreten  :  A)  die  Statistik
dér  Berufs-Unfálle;  B)  die  Statistik  dér  Grossgewerbe-Betriebe  ;  C)  die
Statistik  dér  Kleingewerbe-Betriebe;  D)  die  Statistik  dér  Gewerbekorporationen;
  E)  die  Statistik  dér  technischen  Angestellten  in
Fabriken;  F)  die  Statistik  dér  Pfandleihgescháfte  ;  G)  die  Statistik
dér  Krankenkassen.
Da  dér  eine  und  zwar  dér  grössere  Theil  dieser  Datensammlungen ­
  erst  in  jüngster  Zeit  in  Angriff  genommen  wurde,  gehören
ihre  ziffermássigen  Resultate  noch  nicht  vor  die  Öffentlichkeit,  theils
darum  nicht,  weil  ihre  Daten  in  erster  Reihe  von  dér  Staatsverwaltung ­
  oder  zu  den  Gesetze  vorbereitenden  Arbeiten  benöthigt
werden,  theils  aber  deshalb  nicht,  weil  riach  den  Erfahrungen  dér
ersten  Aufnahmen  die  Datensammlungen  natürlicherweise  aus  ver-]**