162* 
nélkül működő tisztviselők sorában az elnökök és alelnökök már 
említett számán kivűl találunk 29 igazgatót, 47 titkárt, 205 pénz 
tárost és 317 ellenőrt és könyvelőt. 
A díjazott tisztviselők sorában szerepel 20 igazgató összesen 
18.883 korona évi illetménynyel; egyre átlagosan tehát 944 korona 
illetmény jut; meglehetős csekély összeg, a mi szintén bizonyítja 
hogy ez igazgatók egy része tulajdonképen pénztári elnök, s az 
évi illetményül bejegyzett összeg csak némi tiszteletdíj. A titkárok 
száma 161, és évi fizetésük 125.583 korona: átlagos fizetése tehát 
egy titkárnak 780 korona. Díjazás mellett 233 pénztárnok működik 
s összes illetményük 155.429 koronát tesz: egy-egy pénztárnokra 
tehát átlagosan 667 korona évi fizetés jut. Ellenőr, könyvelő és 
számtiszt néven 293 tisztviselő szerepel betegsegélyző pénztáraink 
nál, s ezek összes illetménye 264.632 korona; egy főre évi 903 
koronányi fizetés jut tehát. A díjnoki létszám 49 főnyi; ez a lét 
szám túlnyomó részben a budapesti nagy pénztárak igazgatásához 
szükséges tömegesebb segédszemélyzetből kerül ki. A díjnokok 
összes illetményéből, 31.717 koronából egy. főre 647 korona évi 
fizetés jut, a mi körülbelül megfelel a díjnokok rendes napidíjának, 
2 koronának. Az 1.797 bizalmi férfiú 38.533 korona összilletményből 
egyenkint 21 koronát kap; a beteglátogatóknak és szolgáknak 
fizetett Í 75.711 korona 590 beteglátogató és szolga közt szétosztva 
egyre 298 koronányi illetményt eredményez. 
Horvát-Szlavonországokban a pénztári tisztviselők és szolgák 
általánosságban magasabb díjazásban részesülnek, mint az anya 
országiak ; ott egy alkalmazottra évi 344 korona, az anyaország 
ban pedig csak 179 korona illetmény jut. 
Úgy a tisztviselők létszámát, mint a pénztári személyzet díja 
zására fordított összegek nagyságát tekintve, törvényhatóságaink 
között természetesen Budapest áll első helyen, a melynek 64 pénz 
tárát 352 tisztviselő igazgatja 182.998 korona személyi költséggel. 
Budapest után legtöbb pénztári tisztviselőt alkalmaz Pest-Pilis-Solt- 
Kiskún vármegye 77-eí, Bács-Bodrog vármegye 55-öt, Vas- és 
Szepes vármegyék egyenként 48-at, Pozsony város pedig 47-et. 
A tisztviselők fizetésére fordított összeg tekintetében azonban meg 
változik már a sorrend s Budapest után első helyredrerül Pozsony 
város, e czímen kiadott 19.152 koronájával, ezt követi Pest-Pilis- 
Solt-Kis-Kun vármegye 14,040 koronájával, majd a csak 23 pénz 
tári tisztviselővel biró Nagyvárad 12.210 koronával, Vas vármegye 
12.022 koronával és Nyitra vármegye 30 pénztári tisztviselőjének 
fizetett 10.080 koronával. 
Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a kerületi 
betegsegélyző pénztáraknál 2.102 alkalmazottat találunk, összesen 
510.291 korona illetménynyel. A kerületi pénztárak az ország összes 
betegpénztári taglétszámának 48°/o-át foglalják magukban, mig 
alkalmazottjaik létszáma az összes alkalmazottaknak 47%-át képezi, 
a mi kedvező arány, tekintve, hogy a kerületi pénztárak legtöbb 
ször egy egész vármegyére kiterjedő hatáskörükkel tényleg a leg 
nehezebben igazgatható szervezetet képezik. Az alkalmazottak 
díjazásának ily összehasonlítása már természetesen rosszabb ered 
ményre vezetne, mert a gyári pénztárak alkalmazottjai túlnyomó 
részben nem kapván fizetést, az ország összes pénztári alkalma 
zottainak kifizetett illetmények a kerületi, ipartestületi és magán 
egyesületi pénztárak között oszlanak meg. A kerületi pénztáraknak 
202 díjazás nélküli tisztviselője működött az 1898. évben és pedig 
90 elnök, 99 alelnök, 8 igazgató, 3 titkár, 2 ellenőr és könyvelő. 
A díjazott tisztviselők sorában volt 16 elnök 4.168 korona fizetéssel, 
12 igazgató 14.366 koronával, 57 titkár 66.217 koronával, 99 pénz 
tárnok 109.178 koronával, 145 ellenőr, könyvelő és számtiszt 
170.384 koronával, végül 35 díjnok 23.454 korona illetménynyel. 
Az összes tiszti személyzet tehát 566 főre rúgott és 387.767 korona 
fizetést élvezett; egy tisztviselőre ilyképen 685 korona évi illetmény 
jut. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak száma a legmagasabb 
volt, 1.346, a mi természetes is, mert a kerületi pénztárak hatásköre 
terjed leginkább ki több községre, sőt egész vármegyékre és így 
bizalmi férfiak segítségét ezeknek kell leginkább igénybe venniök. 
A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak összes illetménye 37.373 
korona , volt. A 190 főnyi beteglátogató és szolga 85.151 koronányi 
geltlich fungirenden Beamten finden sich ausser dér schon erwáhnten 
Zahl dér Vorstánde und Vorstand-Stellvertreter noch 29 Direktorén, 
47 Sekretáre, 205 Kassiere und 317 Kontrollore und Buchhalter. 
In dér Reihe dér besoldeten Beamten figuriren 20 Direktorén mit 
18.883 Kronen jáhrlichen Gesammtbezügen ; auf einen entfallen alsó 
durchschnittlich 944 Kronen, ein ziemlich geringer Betrag, was auch 
dafür zeugt, dass diese Direktorén zum Theil eigentlich Kassen-Vor- 
stánde sind und die als Jahresbezug eingetragene Summe nur einiges 
Honorar ist. Die Zahl dér Sekretáre betrágt 161, ihr Jahresgehalt zu- 
sammen 125.583 Kronen; das Durchschnittsgehalt eines Sekretárs ist 
alsó jáhrlich 780 Kronen. Gégén Entlohnung fungiren 233 Kassiere, 
ihre Gesammtbezüge machen 155.429 Kronen aus : auf je einen 
Kassier entfállt alsó ein durchschnittlicher Jahresgehalt von 667 
Kronen. Unter dér Benennung von Kontrolloren, Buchhaltern und 
Rechnungsofflzialen sind bei unsern Krankenkassen 293 Beamte 
thátig, ihre Gesammtbezüge belaufen sich auf 264.632 Kronen; 
per Kopf entfállt alsó ein Jahresgehalt von 903 Kronen. Dér 
Diurnistenstand besteht aus 49 Köpfen; diese Zahl ergibt sich zum 
überwiegenden Theil aus dem zu dér Vervvaltung dér Budapester 
grossen Kassen in grösserer Anzahl erforderlichen Hilfspersonal. 
Von den Gesammtbezügen dér Diurnisten, 31.717 Kronen, entfállt 
per Kopf eine jáhrliche Bezahlung von 647 Kronen, was ungefáhr 
dem gewöhnlichen Diurnum dér Diurnisten, zwei Kronen, ent- 
spricht. Die 1.797 Vertrauensmánner erhalten von den 38.533 Kro 
nen Gesammtbezügen einzeln je 21 Kronen; die an die Kranken- 
besucher und Diener ausgezahlten 175.711 Kronen unter 590 
Krankenbesucher und Diener vertheilt, ergeben für jeden einzelnen 
eine Bezahlung von 298 Kronen. 
In Kroatien-Slavonien erhalten die Kassenbeamten und Diener 
im Allgemeinen höhere Bezüge, als im Mutterlande ; dórt kommen 
auf einen Angestellten jáhrlich 344 Kronen, im Mutterlande aber 
nur 179 Kronen Bezüge. 
Sowohl hinsichtlich des Beamtenstandes, als dér Höhe dér auf 
die Besoldung des Kassenpersonals verwendeten Summen steht unter 
den Munizipien an erster Stelle natürlich Budapest, dessen 64 Kassen 
von 352 Beamten gégén 182.998 Kronen Personalauslagen verwaltet 
werden. Náchst Budapest hat die meisten Angestellten das Komitat 
Pest-Pilis-Solt-Kiskún 77, das Komitat Bács-Bodrog 55, die Komi- 
tate Vas und Szepes je 48, die Stadt Pozsony aber 47. Hinsicht 
lich dér den Beamten gezahlten Summe erfáhrt aber diese Reihen- 
folge eine Aenderung, und náchst Budapest steht an erster Stelle 
die Stadt Pozsony mit unter diesem Titel ausgegebenen 19.152 
Kronen, dann folgt das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún mit 14.040 
Kronen, dann Nagyvárad mit nur 23 Kassenbeamten und 12.210 
Kronen, das Komitat Vas mit 1,2.022 Kronen und das Komitat 
Nyitra mit an 30 Kassenbeamte gezahlten 10.080 Kronen. 
Übergehend auf die Speziíizirung dér Kassen nach ihrem 
Karakter, finden sich bei den Bezirks-Krankenkassen 2.102 Ange- 
stellte insgesammt mit 510.291 Kronen Bezügen. Die Bezirks- 
kassen enthalten 48°/° des Mitgliederstandes dér gesammten 
Krankenkassen des Landes, wáhrend die Zahl ihrer Angestellten 
47°/o dér sámmtlichen Angestellten betrágt; dies ist ein günstiges 
Verháltnis mit Rücksicht darauf, dass die Bezirkskassen mit ihrem 
meist auf ein ganzes Komitat sich erstreckenden Wirkungskreis 
faktisch die am schwersten zu verwaltende Organisation habén. 
Die Vergleichung dér Bezüge dér Angestellten würde natürlich 
zu ungünstigeren Resultaten führen, denn da die Angestell 
ten dér Fabrikskassen zum überwiegenden Theile keine Besoldung er 
halten, vertheilen sich die den gesammten Kassenangestellten des 
Landes ausgezahlten Bezüge auf die Bezirks-, Gewerbekorporations- 
und Privatvereinskassen. Bei den Bezirkskassen wirkten im Jahre 
1898: 202 unbesoldete Beamte, und zwar 90 Vorstánde, 99 Vor 
stand-Stellvertreter, 8 Direktorén, 3 Sekretáre, 2 Kontrollore und 
Buchhalter. Unter den besoldeten Beamten gab es 16 Vorstánde 
mit 4.168 Kronen Gehalt, 12 Direktorén mit 14.366 Kronen, 57 Sek 
retáre mit 66.217 Kronen, 99 Kassiere mit 109.178 Kronen, 145 
Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsoffiziale mit 170.384 Kronen, 
endlich 35 Diurnisten mit 23.454 Kronen Bezügen. Das' gesammte 
Beamtenpersonal belief sich alsó auf 566 Köpfe und erhielt 387.767 
Kronen Besoldung; auf einen Beamten entfielen alsó 685 Kronen 
Jahresbezüge. Die Zahl dér Vertrauensmánner war bei den Bezirks 
kassen die grösste, 1.346, was auch natürlich ist, denn dér Wir 
kungskreis dér Bezirkskassen erstreckt sich am meisten auf mehrere 
Gemeinden, ja auf ganze Komitate, und so mussten diese am 
háufigsten die Beihilfe von Vertrauensmánnern in Anspruch nehmen. 
Die Gesammtbezüge dér Vertrauensmánner dér Bezirkskassen be- 
trugen 37.373 Kronen. Die 190 Krankenbesucher und Diener erhielten