162*
nélkül működő tisztviselők sorában az elnökök és alelnökök már
említett számán kivűl találunk 29 igazgatót, 47 titkárt, 205 pénztárost
és 317 ellenőrt és könyvelőt.
A díjazott tisztviselők sorában szerepel 20 igazgató összesen
18.883 korona évi illetménynyel; egyre átlagosan tehát 944 korona
illetmény jut; meglehetős csekély összeg, a mi szintén bizonyítja
hogy ez igazgatók egy része tulajdonképen pénztári elnök, s az
évi illetményül bejegyzett összeg csak némi tiszteletdíj. A titkárok
száma 161, és évi fizetésük 125.583 korona: átlagos fizetése tehát
egy titkárnak 780 korona. Díjazás mellett 233 pénztárnok működik
s összes illetményük 155.429 koronát tesz: egy-egy pénztárnokra
tehát átlagosan 667 korona évi fizetés jut. Ellenőr, könyvelő és
számtiszt néven 293 tisztviselő szerepel betegsegélyző pénztárainknál,
s ezek összes illetménye 264.632 korona; egy főre évi 903
koronányi fizetés jut tehát. A díjnoki létszám 49 főnyi; ez a létszám
túlnyomó részben a budapesti nagy pénztárak igazgatásához
szükséges tömegesebb segédszemélyzetből kerül ki. A díjnokok
összes illetményéből, 31.717 koronából egy. főre 647 korona évi
fizetés jut, a mi körülbelül megfelel a díjnokok rendes napidíjának,
2 koronának. Az 1.797 bizalmi férfiú 38.533 korona összilletményből
egyenkint 21 koronát kap; a beteglátogatóknak és szolgáknak
fizetett Í 75.711 korona 590 beteglátogató és szolga közt szétosztva
egyre 298 koronányi illetményt eredményez.
Horvát-Szlavonországokban a pénztári tisztviselők és szolgák
általánosságban magasabb díjazásban részesülnek, mint az anyaországiak
; ott egy alkalmazottra évi 344 korona, az anyaországban
pedig csak 179 korona illetmény jut.
Úgy a tisztviselők létszámát, mint a pénztári személyzet díjazására
fordított összegek nagyságát tekintve, törvényhatóságaink
között természetesen Budapest áll első helyen, a melynek 64 pénztárát
352 tisztviselő igazgatja 182.998 korona személyi költséggel.
Budapest után legtöbb pénztári tisztviselőt alkalmaz Pest-Pilis-Solt-Kiskún
vármegye 77-eí, Bács-Bodrog vármegye 55-öt, Vas- és
Szepes vármegyék egyenként 48-at, Pozsony város pedig 47-et.
A tisztviselők fizetésére fordított összeg tekintetében azonban megváltozik
már a sorrend s Budapest után első helyredrerül Pozsony
város, e czímen kiadott 19.152 koronájával, ezt követi Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun
vármegye 14,040 koronájával, majd a csak 23 pénztári
tisztviselővel biró Nagyvárad 12.210 koronával, Vas vármegye
12.022 koronával és Nyitra vármegye 30 pénztári tisztviselőjének
fizetett 10.080 koronával.
Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a kerületi
betegsegélyző pénztáraknál 2.102 alkalmazottat találunk, összesen
510.291 korona illetménynyel. A kerületi pénztárak az ország összes
betegpénztári taglétszámának 48°/o-át foglalják magukban, mig
alkalmazottjaik létszáma az összes alkalmazottaknak 47%-át képezi,
a mi kedvező arány, tekintve, hogy a kerületi pénztárak legtöbbször
egy egész vármegyére kiterjedő hatáskörükkel tényleg a legnehezebben
igazgatható szervezetet képezik. Az alkalmazottak
díjazásának ily összehasonlítása már természetesen rosszabb eredményre
vezetne, mert a gyári pénztárak alkalmazottjai túlnyomó
részben nem kapván fizetést, az ország összes pénztári alkalmazottainak
kifizetett illetmények a kerületi, ipartestületi és magánegyesületi
pénztárak között oszlanak meg. A kerületi pénztáraknak
202 díjazás nélküli tisztviselője működött az 1898. évben és pedig
90 elnök, 99 alelnök, 8 igazgató, 3 titkár, 2 ellenőr és könyvelő.
A díjazott tisztviselők sorában volt 16 elnök 4.168 korona fizetéssel,
12 igazgató 14.366 koronával, 57 titkár 66.217 koronával, 99 pénztárnok
109.178 koronával, 145 ellenőr, könyvelő és számtiszt
170.384 koronával, végül 35 díjnok 23.454 korona illetménynyel.
Az összes tiszti személyzet tehát 566 főre rúgott és 387.767 korona
fizetést élvezett; egy tisztviselőre ilyképen 685 korona évi illetmény
jut. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak száma a legmagasabb
volt, 1.346, a mi természetes is, mert a kerületi pénztárak hatásköre
terjed leginkább ki több községre, sőt egész vármegyékre és így
bizalmi férfiak segítségét ezeknek kell leginkább igénybe venniök.
A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak összes illetménye 37.373
korona , volt. A 190 főnyi beteglátogató és szolga 85.151 koronányi
geltlich fungirenden Beamten finden sich ausser dér schon erwáhnten
Zahl dér Vorstánde und Vorstand-Stellvertreter noch 29 Direktorén,
47 Sekretáre, 205 Kassiere und 317 Kontrollore und Buchhalter.
In dér Reihe dér besoldeten Beamten figuriren 20 Direktorén mit
18.883 Kronen jáhrlichen Gesammtbezügen ; auf einen entfallen alsó
durchschnittlich 944 Kronen, ein ziemlich geringer Betrag, was auch
dafür zeugt, dass diese Direktorén zum Theil eigentlich Kassen-Vorstánde
sind und die als Jahresbezug eingetragene Summe nur einiges
Honorar ist. Die Zahl dér Sekretáre betrágt 161, ihr Jahresgehalt zusammen
125.583 Kronen; das Durchschnittsgehalt eines Sekretárs ist
alsó jáhrlich 780 Kronen. Gégén Entlohnung fungiren 233 Kassiere,
ihre Gesammtbezüge machen 155.429 Kronen aus : auf je einen
Kassier entfállt alsó ein durchschnittlicher Jahresgehalt von 667
Kronen. Unter dér Benennung von Kontrolloren, Buchhaltern und
Rechnungsofflzialen sind bei unsern Krankenkassen 293 Beamte
thátig, ihre Gesammtbezüge belaufen sich auf 264.632 Kronen;
per Kopf entfállt alsó ein Jahresgehalt von 903 Kronen. Dér
Diurnistenstand besteht aus 49 Köpfen; diese Zahl ergibt sich zum
überwiegenden Theil aus dem zu dér Vervvaltung dér Budapester
grossen Kassen in grösserer Anzahl erforderlichen Hilfspersonal.
Von den Gesammtbezügen dér Diurnisten, 31.717 Kronen, entfállt
per Kopf eine jáhrliche Bezahlung von 647 Kronen, was ungefáhr
dem gewöhnlichen Diurnum dér Diurnisten, zwei Kronen, entspricht.
Die 1.797 Vertrauensmánner erhalten von den 38.533 Kronen
Gesammtbezügen einzeln je 21 Kronen; die an die Krankenbesucher
und Diener ausgezahlten 175.711 Kronen unter 590
Krankenbesucher und Diener vertheilt, ergeben für jeden einzelnen
eine Bezahlung von 298 Kronen.
In Kroatien-Slavonien erhalten die Kassenbeamten und Diener
im Allgemeinen höhere Bezüge, als im Mutterlande ; dórt kommen
auf einen Angestellten jáhrlich 344 Kronen, im Mutterlande aber
nur 179 Kronen Bezüge.
Sowohl hinsichtlich des Beamtenstandes, als dér Höhe dér auf
die Besoldung des Kassenpersonals verwendeten Summen steht unter
den Munizipien an erster Stelle natürlich Budapest, dessen 64 Kassen
von 352 Beamten gégén 182.998 Kronen Personalauslagen verwaltet
werden. Náchst Budapest hat die meisten Angestellten das Komitat
Pest-Pilis-Solt-Kiskún 77, das Komitat Bács-Bodrog 55, die Komitate
Vas und Szepes je 48, die Stadt Pozsony aber 47. Hinsichtlich
dér den Beamten gezahlten Summe erfáhrt aber diese Reihenfolge
eine Aenderung, und náchst Budapest steht an erster Stelle
die Stadt Pozsony mit unter diesem Titel ausgegebenen 19.152
Kronen, dann folgt das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún mit 14.040
Kronen, dann Nagyvárad mit nur 23 Kassenbeamten und 12.210
Kronen, das Komitat Vas mit 1,2.022 Kronen und das Komitat
Nyitra mit an 30 Kassenbeamte gezahlten 10.080 Kronen.
Übergehend auf die Speziíizirung dér Kassen nach ihrem
Karakter, finden sich bei den Bezirks-Krankenkassen 2.102 Angestellte
insgesammt mit 510.291 Kronen Bezügen. Die Bezirkskassen
enthalten 48°/° des Mitgliederstandes dér gesammten
Krankenkassen des Landes, wáhrend die Zahl ihrer Angestellten
47°/o dér sámmtlichen Angestellten betrágt; dies ist ein günstiges
Verháltnis mit Rücksicht darauf, dass die Bezirkskassen mit ihrem
meist auf ein ganzes Komitat sich erstreckenden Wirkungskreis
faktisch die am schwersten zu verwaltende Organisation habén.
Die Vergleichung dér Bezüge dér Angestellten würde natürlich
zu ungünstigeren Resultaten führen, denn da die Angestellten
dér Fabrikskassen zum überwiegenden Theile keine Besoldung erhalten,
vertheilen sich die den gesammten Kassenangestellten des
Landes ausgezahlten Bezüge auf die Bezirks-, Gewerbekorporationsund
Privatvereinskassen. Bei den Bezirkskassen wirkten im Jahre
1898: 202 unbesoldete Beamte, und zwar 90 Vorstánde, 99 Vorstand-Stellvertreter,
8 Direktorén, 3 Sekretáre, 2 Kontrollore und
Buchhalter. Unter den besoldeten Beamten gab es 16 Vorstánde
mit 4.168 Kronen Gehalt, 12 Direktorén mit 14.366 Kronen, 57 Sekretáre
mit 66.217 Kronen, 99 Kassiere mit 109.178 Kronen, 145
Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsoffiziale mit 170.384 Kronen,
endlich 35 Diurnisten mit 23.454 Kronen Bezügen. Das' gesammte
Beamtenpersonal belief sich alsó auf 566 Köpfe und erhielt 387.767
Kronen Besoldung; auf einen Beamten entfielen alsó 685 Kronen
Jahresbezüge. Die Zahl dér Vertrauensmánner war bei den Bezirkskassen
die grösste, 1.346, was auch natürlich ist, denn dér Wirkungskreis
dér Bezirkskassen erstreckt sich am meisten auf mehrere
Gemeinden, ja auf ganze Komitate, und so mussten diese am
háufigsten die Beihilfe von Vertrauensmánnern in Anspruch nehmen.
Die Gesammtbezüge dér Vertrauensmánner dér Bezirkskassen betrugen
37.373 Kronen. Die 190 Krankenbesucher und Diener erhielten