Bolschewismus, Fascismus und Demokratie

A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1713886359

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-103104

Document type:: Monograph

Author:: Nitti, Francesco Saverio http://d-nb.info/gnd/119470764

Title:: Bolschewismus, Fascismus und Demokratie

Edition:: 1.-10. Tsd.

Place of publication:: München

Publisher:: Hanfstaengl

Year of publication:: 1926

Scope:: 102 Seiten; 1 Portr.

Digitisation:: 2020

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: VI. Der Nationalismus als Verleugnung der Freiheit und der Demokratie

Collection:: Economics Books

85* tehát összesen 13 ipartestületi s a föntemlitett 28 gyári és 3 magán egyesületi pénztár működik. A legnépesebb nagyságkategória a két és háromszáz közötti taglétszámmal bíró betegsegélyzö pénz táraké. Ilyen pénztár 70 van és pedig 22 ipartestületi, 27 gyári és 21 magánegyesületi. Az ipartestületieknél és a magánegyesületi pénztáraknál ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb pénztár; a gyári pénztáraknál legerősebben a 101—200 taglétszámmal biró típus van képviselve. A következő fokozatban, a 301—400 főnyi taglétszámmal biró pénztárak sorában megjelenik már két kerületi betegsegélyzö pénztár is, a legkisebbek; kiyülök 12 ipartestületi, 15 gyári és 9 magánegyesületi pénztár egészíti ki ennek a típus nak a képviselőit 38-ra, 400-on felüli, de 500-nál kevesebb tag gal biró pénztár 20 van: 1 kerületi, 11 ipartestületi, 5 gyári és vállalati, 3 magánegyesületi. 501—700 taggal működik 37 pénz tárunk, ezek közül 2 kerületi, egyaránt 15 —15 ipartestületi s gyári s végül 5 magánegyesületi. Ennél nagyobb, de ezér főnyi tag létszámon még mindig alul maradó pénztár a kerületiek között 8 akadt, az ipartestületiek között 9, a gyáriak közt 13 s a magán egyesületiek közt 2 volt. Ettől kezdve a kerületi pénztárak veszik át a vezetőszerepet; az 1001 —1500 taggal biró kategóriát 21 kerületi pénztáron kívül 5 ipartestületi, 13 gyári és 2 magán egyesületi pénztár képviseli. A következő típus a 2000 főnyi taglétszámot meg nem haladó pénztáraké; ezek sorában 20 kerületi találkozik, 3 ipartestületi, 4 gyári és 1 magánegyesületi. 2000-en felül, de 2500-on alul számlálhatja tagjait 11 kerületi, 3 ipartestületi, 2 gyári és 1 magánegyesületi pénztár; a háromezret megközelíti 9 kerületi és 3 ipartestületi pénztárnak a taglétszáma, g3mri és magánegyesületi pénztár ebben a kategóriában nincsen képviselve. 3500-on alul 8 kerületi pénz tárnak vannak tagjai és 1 gyári pénztárnak; 3500 és 4000 között pedig 2 kerületinek és I ipartestületinek. A 4000 és 4500 közötti fokozatot a pénztárak mindegyik jellegéből egyaránt 2—2 pénztár képviseli. 5000-et megközelítő taglétszámmal csupán 3 kerületi pénztár működik; az 5001-től 10.000-ig terjedő kategóriában 6 ke rületi s 1—1 ipartestületi, gyári és magánegyesületi pénztár fog laltatik. Ennél magasabb létszámmal már csak négy pénztár mű ködik: két kerületi, az egyik 10 és 20 ezer közötti, a másik (a budapesti) 50 és 60 ezer közötti taglétszámmal, azután a már em lített budapesti általános munkáspénztár, szintén 50 és 60 ezer közötti taglétszámmal s végül az államvasutak betegsegélyzö pénztára, -meljmek taglétszáma közel áll a kilenczvenezerhez. Ezek szerint a “kerületi pénztárak leggyakoribb típusának az 1001—2500 taglét számot feltüntető kategóriákat tarthatjuk, mig az ipartestületi pénz tárak legtöbbje 101 — 700 főnyi taglétszámmal bir, a gyári és válla lati pénztáraknál a 400-ig s azután megint az 501-től 1500-ig "terjedő népesség a túlnyomó, végül a magánegyesületi pénztáraknak több, mint egyharmada egy és ugyanazon típust, a 201—300 főnyi taglétszámmal bírót tünteti fel. Horvát-Szlavonországokban legkisebb az ott működő egyetlen ;ipartestületi pénztár, száznál magasabb, de kétszázat meg nem haladó taglétszámával. Háromszázon alul marad három gyári pénztár népes sége, azután a közbeeső kategóriák nincsenek képviselve s csak ■ 501—700 taglétszámmal találunk ismét két gyári pénztárt. A hét száz és ezer közötti fokozatban egy kerületi és egy gyári pénztár foglal helyet; ezernél magasabb, de ezerötszázon aluli taglétszámmal ■hat kerületi és egy gyári pénztár bir. A további kategóriákban már csak kerületi pénztárak szerepelnek és pedig egy kétezerén aluli, :három kétezerötszázig, egy háromezerig terjedő taglétszámmal, egy, a melynek tagjai öt és tízezer között, egy pedig (a zágrábi), a amelynek tagjai tiz és húszezer között vannak. Mint föntebb említettük volt, a betegsegélyzö pénztárak népes ségi viszonyainak megítélésénél és általában helyzetük mérlegelésénél különös figyelmet kell fordítanunk az évközi taghullámzásoknak meg felelő kidomboritására. A koczkázati számításokat ez nehezíti meg ■leginkább s a betegsegélyzö pénztárak teljesítési képességét ez teszi legerősebben próbára: a pénztári tagoknak úgyszólván örökös vándor lása, a melynek következtében alig van néhány tag, a ki az egész •év folyamán egy és ugyanazon pénztárnál teljesítené befizetéseit és egy és ugyanazon pénztártól várná a törvényszabta segélyezéseket. standé unter dem vöm Gesetz festgestellten Minimum bestehen alsó zusammen 13 Gewerbekorporations-, und die oben erwáhnten 28 Fabriks- und 3 Privatvereinskassen. Am háufigsten ist die Grössenkategorie dér Krankenkasse mit einem Mitgliederstande von 200 bis 300 Mitgliedern. Solcher gibt es 70, und zwar 22 Gewerbe korporations-, 27 Fabriks- und 21 Privatvereinskassen. Von den Gewerbekorporations- und den Privatvereinskassen gehören die meisten in diese Kategorie; bei den Fabrikskassen ist dér Typus mit einem Mitgliederstande von 101—200 am stárksten vertreten. lm náchstfolgenden Grad, in dér Reihe dér Kassen mit 301—400 Mitgliedern erscheinen auch zwei Bezirks-Krankenkassen, die klein- sten; ausserdem werden die Vertreter dieses Typus noch durch 12 Gewerbekorporations-, 15 Fabriks- und 9 Privatvereinskassen auf 38 ergánzt; Kassen mit mehr als 400, aber weniger als 500 Mitgliedern gibt es 20, 1 Bezirks-, 11 Gewerbekorporations-, 5 Fabriks- und Unternehmungs- und 3 Privatvereins-Kassen. Mit 501—700 Mitgliedern sind 37 Kassen thátig, hievon 2 Bezirks-, je 15 Gewerbekorporations- und Fabriks- und endlich 5 Privat vereins-Kassen. Mit einem Mitgliederstand von 701 — 1000 gab es 8 Bezirks-, 9 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- und 2 Privat vereins-Kassen. Von da an übernehmen die Bezirkskassen die Führerrolle: in dér Kategorie mit 1001 —1500 Mitgliedern sind ausser 21 Bezirkskassen noch 5 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- und 2 Privatvereins-Kassen vertreten. Dér nachste Typus ist dér dér Kassen mit einem Mitgliederstand bis 2000 Mitglieder; in dér Reihe dieser finden sich 20 Bezirks-, 3 Gewerbekorpora tions-, 4 Fabriks- und 1 Privatvereins-Kasse. 2001—2500 Mit glieder záhlen 11 Bezirks-, 3 Gewerbekorporations-, 2 Fabriks- und 1 Privatvereins-Kasse; nahe an 3000 Mitglieder habén 9 Bezirks- und 3 Gewerbekorporationskassen, die Fabriks- und die Privatvereinskassen sind in dieser Kategorie nicht vertreten. Bis 3500 Mitglieder habén 8 Bezirkskassen und 1 Fabrikskasse; 3500—4000 2 Bezirkskassen und eine Gewerbekorporationskasse. In dér Kategorie 4000-^4500 hat jede Gattung dér Kassen je zwei Reprasentanten. Einen Mitgliederstand von nahezu 5000 wei- sen nur 3 Bezirkskassen auf; iri dér Kategorie von 5001 bis 10.000 sind 6 Bezirkskassen und je eine Gewerbekorporations-, Fabriks- und Privatvereinskasse enthalten. Mit einem noch höheren Mit gliederstande sind nur noch vier Kassen thátig. Zwei Bezirkskassen, die eine mit 10—20 tausend und eine andere (die Budapester) mit 50—60 tausend Mitgliedern ; dann die schon erwahnte Budapester allgemeine Arbeiterkasse, ebenfalls mit einem Standé von 50—60 tausend Mitgliedern und schliesslich die Krankenkasse dér Staats- bahnen, dérén Mitgliederzahl fást neunzigtausend betrágt. Dem- gemáss können wir die einen Mitgliederstand von 1001 bis 2000 aufweisenden Kategorien als den háufigsten Typus dér Bezirks- Krankenkassen betrachten, wáhrend die meisten Gewerbekor- porations-Kassen 101—700 Mitglieder besitzen; bei den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen sind diejenigen mit einem Mitglieder stande bis 400 und dann wieder von 501 bis 1500 überwiegend, schliesslich zeigt mehr als ein Drittel dér Privatvereinskassen einen und denselben Typus, den mit einem Mitgliederstande von 201 — 300 Personen. In Kroatien-Slavonien ist die dórt einzige Gewerbekorpora tionskasse die kleinste, mit mehr als hundert, aber weniger als zweihundert Mitgliedern. Weniger als dreihundert betrágt die Mit gliederzahl von drei Fabrikskassen, die náchstfolgenden Kategorien sind nicht vertreten, und nur mit einen Mitgliederstand von 501 — 700 finden sich wieder zwei Fabrikskassen, in dér Kategorie 700—1000 ist eine Bezirks- und eine Fabrikskasse enthalten. Mehr als 1000, doch weniger als 1500 Mitglieder habén 6 Bezirkskassen und eine Fabrikskasse. In den weitern Kategorien kommen nur noch Be zirkskassen vor, und zwar eine mit weniger als 2000 Mitgliedern, drei mit einen Mitgliederstande bis 2500, eine mit einem solchen bis 3000, eine mit einem Mitgliederstande von 5000 —10.000, und eine (die Zágráber) mit einem Standé von 10.000—20.000 Mitgliedern. Wie oben erwahnt, ist bei Beurtheilung dér Frequenz dér Krankenkassen und im allgemeinen bei dér Erwágung ihrer Lage, besonders das entsprechende Hervorheben dér Mitgliederfluk- tuation im Laufe des Jahres zu beachten. Diese erschvvert die Risikoberechnungen am meisten, und stellt die Leistungsfáhigkeit dér Krankenkassen am stárksten auf die Probe; das sozusagen evvige Wandern dér Kassenmitglieder, demzufolge es kaum einige Mitglieder gibt, die ihre Zahlungen das ganze Jahr hindurch bei einer und derselben Kasse leisten und von einer und derselben Kasse die im Gesetze bestimmten Unterstützungen erwarten. Hin- sichtlich dér Mitgliederfluktuation im Laufe des Jahres können wir

Access restriction

Copyright

Full text: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation