A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1742735827

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-120327

Document type:: Monograph

Title:: Die Staatsausgaben von Großbritannien, Frankreich, Belgien und Italien in der Vor- und Nachkriegszeit

Place of publication:: Berlin

Publisher:: Reimar Hobbing

Year of publication:: 1927

Scope:: 574 Seiten

Digitisation:: 2020

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Erster Teil. Grundlegung

Collection:: Economics Books

41* személyt vagy egy segédet sem alkalmaznak, a 20. pont alatt foglalt kér déseket épúgy kitölteni kötelesek, mint a tulajdonképeni molnárok, tégla- égetők, szeszfőzők, vagy más tulajdonképeni iparosok. Ha valakinek több féle iparvállalata van, a 20. pont alatt foglalt kérdések minden egyes ipar- vállalatról külön töltendők ki. E czélra külön számlálólapok használandók fel, melyeknek a 20. kérdöpontot tartalmazó szelvényei hozzáragasztás útján a főlaphoz erősítendők. A mi e rovat egyes alkérdőpontjait illeti: a) Motorok alatt csak a munkagépeket hajtó gépek, továbbá a jár gányokba fogott állatok mutatandók ki, amazok a hajtóerő (gőz. gáz, viz, benzin, kőolaj, villamosság, stb.) megjelölésével s a hajtógépek számának es ezek összes lóerejének kitüntetésével, utóbbiak pedig az alkalmazott állatok nemének és számának kimutatásával. b) Munkagépek alatt mindazon gépek és fontosabb berendezési tár- 5.}ak mutatandók ki, a melyek az üzem (mesterség) folytatásához szüksé gesek, a kézi szerszámok kivételével. c) A nyersanyagok és félgyártmányok alrovatában csak az iparüzem ■utal tömegesebben elhasznált nyersanyagokat és félgyártmányokat kell kimutatni és pedig azon mennyiségi egységekben kifejezve, a melyek szerint az iparos a nyersanyagokat és félgyártmányokat bevásárolni szokta. d) Az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek közül is csak a legfontosabbak, illetve legtömegesebbek sorolandók fel, ugyanazon mennyi- segi egységekben kifejezve, a melyek szerint az iparos czikkeit áruba bocsátani szokta. wenden, die unter Punkt 20 enthaltenen Fragen ebenso auszufüllen ver- pflichtet, wie die eigentlichen Müller, Ziegelbrenner, Spiritusbrenner, oder andere eigentliche Industrielle. Wenn Jemand mehrere Industrie-Unterneh- mungen besitzt, sind die unter Punkt 20 enthaltenen Fragen über jede Induslrieunternehmung gesondert auszufüllen. Zu diesem Zwecke sind beson- dere Záhlkarten zu verwenden, dérén den Fragepunkt 20 enthaltende Koupons mittelst Anklebens an die Hauptkarte zu befestigen sind. Was die einzelnen Subfragepunkte dieser Rubrik anbelangt; a) sind unter Motorén nur die die Arbeitsmaschine treibenden Maschinen, ferner die vor den Göpel gespannten Thiere auszuweisen, die ersteren unter Bezeichnung dér Triebkraft (Dampf, Gas, Wasser, Benzin, Steinöl, Elektrizitát u. s. w.) und Ersichtlichmachung dér Anzahl dér Treibmaschi- nen und dérén gesammter Pferdekraft, die letzteren aber unter Ausweis dér Gattung und Anzahl dér verwendeten Thiere. b) Unter Arbeilsmaschinen sind allé jene Maschinen und wichtigeren Einrichtungsgegenstánde auszuweisen, welche zűr Fortführung des Betriebes (des Handwerkes) nothwendig sind, mit Ausnahme dér Handwerkzeuge. c) In dér Subrubrik Rohmaterialien %md Halbfabrikate sind blos die durch den Industriebetrieb in grösserer Masse verbrauchten Rohmaterialien und Halbfabrikate auszuweisen, und zwar in jenen Menge-Einheiten aus- gedrückt, in welchen dér Industrielle die Rohmaterialien und Halbfabrikate einzukaufen pflegt. d) Von den hergestellten Halhfahrikalen nnd fertigen Industriearlikeln sind nur die wichtigsten, beziehungsweise die am massenhaftesten erzeug- ten aufzuzáhlen, in eben denselben Menge-Einheiten ausgedrückt, wie dér Industrielle seine Artikel zu veraussern pflegt. I>) Az ipartestületek statisztikája. Az ipartestületek intézményét az 1884. évi XVII. törvényczikk hívta életre Magyarországon s ugyanez a törvény tette bizonyos körülmények között — városi községekben az összes kézműipa rosság kétharmad részének akaratától függőleg — kötelezővé kéz- műiparosainkra nézve az új szervezet elfogadását. Az 1872. évi ipartörvénynyel eltörölt czéhek bizonyos tekin tetben még folytatásukat találták az ugyanakkor szervezett ipar- tai sulatokban; az ipartestület azonban ezekkel szemben merőben uj intézmény volt, mely egy szervezetbe terelte össze az addig mesterségekként külön csoportosuló iparosokat, s együttműkö désre akarta bírni a korábban, bár nem ellentétes, de legtöbb eset ben mégis ellenségeskedő különféle érdekeket. Az ipartestületi in tézménynek kellő megerősödését sok ideig éppen ez gátolta; a czéhrendszer óta többnyire mesterségek szerint külön csoportosult iparosság sokáig idegenkedéssel viseltetett az új intézmény iránt, mely szocziális érdekeit az iparosság közjavának kívánta aláren delni. Részben ez az oka annak is, hogy még ott is, a hol az ipartestület tényleg megalakult s a fennálló ipartársulatokat magába olvasztotta, az új testület az ipartörvény által rárótt fel adatoknak csak azon mértékben felelt meg, a mennyire azokat a feladatokat a törvény, mint okvetetlenül teljesitendőket impe- rative előírta, értvén itt főleg az iparhatóság teendői közül a ta- nonczszerződtetés és szabaditásnak, továbbá a segédek szerződ tetésének elvállalását. Egyéb feladatait, a melyek a törvény által is csak ajánltattak, nevezetesen az iparosok szakképzésére, azok S ^ e / eni *- an ^ a ^ jólétének előmozdítására, továbbá szövetkezetek a kására stb. vonatkozólag, a legtöbb esetben teljesen mellőzte s iserletet sem tett a törvény értelmében való eljárásra, még min it, nem tudván kellőképen összegyeztetni az ipartestületekben epéseit mesterségek széthúzó érdekeit, hogy azok együttesen mun kálkodjanak az iparosság közjavára. A kereskedelemügyi minister Úr az ipartestületeknek ezen any a működésén és veszteglő helyzetén segítendő, programmjába vette föl az ipái testületi intézmény fejlesztését, s e czélból megelő- zöleg az 1896. évben a másodfokú iparhatóságok utján statisztikai fölvételt hajtatott végre az ipartestületekről, a mely fölvételnek tárgya volt az ipartestületekhez tartozó mesterek, segédek és ta- nonczok száma iparágankint részletezve, a testületek vagyoni vi szonyai, bevételei és kiadásai s a testületek kebelében fennálló intéz mények keletkezésére vonatkozó főbb adatok. E felvétel anyagát a kereskedelemügyi minister Úr a statisz tikai hivatalnak adta ki feldolgozásra; a felvétel czélja iránt leg- D) Statistik dér Gewerbekorporationen. Dér G.-A. XVII : 1884 hat die Institution dér Gewerbekorpo rationen in Ungarn ins Leben gerufen, und dasselbe Gesetz hat bestimmt, dass die Annahme dér neuen Organisation für unsere Handwerker unter gewissen Verháltnissen — in Stadtgemeinden vöm Wfflen von zwei Drittheilen dér gesammten Handwerkbetrei- benden abhángig — obligat ist. Die mit dem Gevverbegesetz vöm Jahre 1872 abgeschafften Zünfte fandön in gewisser Hinsicht eine Fortsetzung in den zu gleicher Zeit organisirten Gewerbegenossenschaften ; die Gewerbe- korporation aber war dem gegenüber eine ganz und gar neue Institution, welche die früher nach Handwerken sich abgesondert gruppirenden Gewerbsleute in eine Organisation zusammenbrachte, und die früher verschiedenen wenn auch nicht gegensatzlichen, doch in den meisten Falién gegnerischen Interessen zu eintráchtigem Zusammenwirken vereinigen wollte. Gerade dies hinderte lángé Zeit die gehörige Erstarkung dér Institution dér Gewerbekorporationen ; die seit dem Zunftsystem zumeist sich nach Handwerken abson- dernd gruppirenden Gewerbsleute waren dér neuen Institution lángé abgeneigt, welche von ihnen verlangte, dass sie ihre sozialen Interessen dem Gemeinwohl des Gewerbestandes unterordnen. Zum TheiI ist dies die Ursache, dass auch an solchen Orten, wo sich die Gewerbekorporation thatsáchlich konstituirt hat und die bestan- denen Gewerbegenossenschaften in sich aufnahm, die neue Korporation den vöm Gewerbegesetz ihr auferlegten Aufgaben nur insofern entsprach, inwiefern das Gesetz diese Aufgaben als unbe- dingt zu erfüllende imperativ vorgeschrieben hatte, wobei hier vornehmlich von den Agenden dér Gewerbebehörde die Übernahme dér Verdingung und Freisprechung dér Lehrlinge und dér Ver- dingung dér Gehilfen zu verstehen ist. Andere Aufgaben, welche auch vöm Gesetz nur empfohlen werden, namentlich die auf die Fachbildung dér Gewerbsleute, auf die Förderung ihrer geistigen und materiellen Wohlfahrt, auf die Bildung von Verbánden und dgl. bezüglichen hat sie in den meisten Fallen ganz unbeachtet gelassen und gar keinen Versuch gemacht, im Sinne des Gesetzes vorzugehen, da sie die divergirenden Interessen dér in den Gewerbe korporationen vertretenen Handwerke noch immer nicht in dér Weise gehörig auszugleichen vermochte, dass dieselben zum Gemein wohl des Gewerbestandes eintráchtig zusammenwirken. Um dér lauen Thátigkeit und dér stagnirenden Lage dér Gewerbe korporationen abzuhelfen, hat dér Herr Handelsminister die Weiter- entwicklung dér Institution dér Gewerbekorporationen in sein Programra aufgenommen und zu diesem Zwecke über die Gewerbekorporationen vorhergehend im Jahre 1896 im Wege dér Gewerbebehörden zweiter Instanz eine statistische Aufnahme vornehmen lassen ; Gegenstand dieser Aufnahme war: die Anzahl dér zu den Gewerbekorporationen gehörigen Meister, Gehilfen und Lehrlinge nach Gewerbszweigen spezifizirt, die Vermögensverhaltnisse, Einnahmen und Ausgaben dér Korporationen und die auf die Entstehung dér im Schoosse dér Korporationen bestehenden Institutionen bezüglichen Hauptdaten. Das Matéria! dieser Aufnahme hat dér Herr Handels minister behufs Aufarbeitung dem statistischen Ami überwiesen; hinsichtlich dér Zwecke dér Aufnahme orientirt am besten die

Access restriction

Copyright

Full text: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation