Le travail dans l'Europe chrétienne au moyen âge (Ve-XVe siècles)

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 183264667X

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-222130

Document type:: Monograph

Author:: Boissonnade, Prosper http://d-nb.info/gnd/101724543

Title:: Le travail dans l'Europe chrétienne au moyen âge (Ve-XVe siècles)

Edition:: Nouv. éd

Place of publication:: Paris

Publisher:: Alcan

Year of publication:: 1930

Scope:: II, 431 S.; Ill.

Digitisation:: 2022

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Livre premier. Le travail dans l'europe chrétienne pendant le haut moyen age. Les invasions; L'œuvre de destruction et les essais de reconstruction. Vͤ-Xͤ siècle

Collection:: Economics Books

79* A magyar korona országaiban tehát már az 1895. év végén is fél milliónál több ember, 569.475 állott betegsegélyző pénztárak kötelékében. Ez a szám 1896-ig 591.035-re növekedett, 1897-ben átlépi a hatszázezret s 611.860 betegpénztári tagot tüntet fel, 1898-ban pedig, legnagyobb arányú növekedéssel, 656.262-re emel kedik. A taglétszámnak ez a fokozatos gyarapodása ipari életünknek növekvő intenzitásáról s az ipari munkáselemnek számbeli gya rapodásáról tesz tanúságot, amint hogy az ipari életnek minden hullámverése, a lendület ügy, mint a pangás, visszatükröződik a betegsegélyző pénztárak mozgalmas tagsági forgalmában. Biro dalmi összegben 1895-ről 1898-ra 15*24 százalékkal emelkedett a pénztári tagok száma; a magyar anyaországban és Fiúméban együttvéve csak 14 - si°/o-nyi a gyarapodás, Horvát-Szlavonorszá- gokban ellenben 32*22 százalékra rugó. Ez az eltérő arány arra mutat, hogy a tárgyalt években Horvát-Szlavonországokban az ipar (különösen az erdőipar) viszonylag erősebben fejlődött, minta magyar anyaországban. A mi természetes is, mert az anyaországnak viszony lag is nagyobb iparos törzskara már állandóbb és igy lassúbb arányok ban növekszik, mint Horvát-Szlavonországokban, a hol a különben kezdetleges ipari viszonyokat minden újabb alapitás nagyobb lép tekkel viszi előre. Horvát-Szlavonországokban különben ezen gyor sabb fejlődés daczára is a népességnek még mindig kisebb száza léka él • betegsegélyző pénztári kötelékben, mint a magyar anya országban; az 1898. évvégi taglétszám amott 1*66 százalékát, itt pedig 3*74 százalékát teszi az ugyanezen év végére kiszámított polgári népességnek. A mig országos arányokban a pénztári tagok számának hul lámzása kétségtelenül csak az ipari élet élénkülésére vagy lanyhulására vezethető vissza, addig ezen arányok törvényhatóságonkint való szemléleténél egy más befolyásoló tényezőt is figyelembe kell ven nünk : azokat az eltolódásokat tudniillik, a melyeket az ipari mun kások mely pénztárhoz való tartozásában beállott változások okoz nak. Megeshetik, hogy egy nagy gyári üzem, a mely korábban a legközelebbi törvényhatósági város kerületi betegsegélyző pénz tárához tartozott, saját pénztárat alakit és munkásait odavonja: a város czímén kimutatott tagok száma igy csökken, abban a vár megyében pedig, a hol a gyári üzem székel, a tagok száma emelkedik, a nélkül, hogy tulajdonképpen csökkenés vagy emelkedés állott volna be. Minden új pénztár keletkezése vagy réginek megszűnése okoz ily eltolódásokat s részben ezeknek is kell betudnunk az egyes törvényhatóságok pénztári taglétszámának hullámzása körül mutatkozó, olykor túlmagas arányokat. Némely törvényhatóságnál azonban igy is rá lehet mutatni az ipari élet föllendüléséből eredő taglétszám-növekedésre. A Duna bal partján a pénztári tagok száma 1895-ről 1898-ra az országos átlagon felül, 22*ss százalékkal emelkedett. Kiválik itt magas ará nyaival Árva vármegye, a hol 110*94°/o a növekedés, egy 1897-ben keletkezett faipari vállalati betegsegélyző pénztár révén; Hont vár megyében 155'77°/o-nyi emelkedés volt, mert az itteni kerületi pénz tár később alakulván, végleges szervezkedése és a kötelezetteknek a tagságba való bevonása is későbbre maradt; Zólyom vármegyé ben a 72*30 százalékot tévő emelkedés már valószínűleg kizárólag az ipari élet föllendülésének tudható be. Nem kielégítő azonban az emelkedés Pozsonyban, e túlnyomóan iparos városunkban, a hol csak 4*89 százaléknyi gyarapodást találunk; ezt is az 1897. év nagyobb lendülete eredményezi, mert a tárgyalt többi évben csök kent a pozsonyi betegpénztárak taglétszáma. A Duna jobb partján hasonlóan átlagon felüli, 22*21 százalékos emelkedéssel van dolgunk. Legszembetűnőbb itt Fejér vármegyének 317*86 százalékos gyarapodása, a mi onnan magyarázható, hogy 1896-ban a vármegye területén egy ipartestületi pénztár alakulván, ez a székesfejérvári kerületi pénztárból magához vonta tagjait s evvel a vármegyei taglétszámot megsokszorozta. A Duna jobb parti városokban kivétel nélkül nagyobb emelkedés tapasztalható, legnagyobb Komáromban, 84*ai százaléknyi. A Duna és Tisza közén 12*os százalékkal emelkedett a pénztári tagok száma; valamivel magasabb, 12*si százalékos a gyarapodás magában Budapesten, a hol 1896-ról 1897-re némi csökkenés is mutat- In den Lándern dér ungarischen Krone standén bereits am Ende des Jahres 1895 mehr als eine halbe Millión Menschen im Verbande von Krankenkassen. Diese Zahl stieg bis 1896 auf 591.035, übersteigt 1897 die sechshunderttausend und zeigt 611.860 Krankenkassen-Mitglieder; in 1898 aber steigt sie mit verháltnis- mássig grösster Zunahme auf 656.261. Diese stufenweise Ver- mehrung des Mitgliederstandes zeugt für die wachsende Intensitát unseres Gewerbelebens und für die ziffermássige Zunahme des gewerbíichen Arbeiterelementes, wie ja jede Fluktuation des gewerb- lichen Lebens, dér Aufschwung ebenso wie die Stagnation sich im bewegungsvollen Mitgliederverkehr dér Krankenkassen Spiegelt. In dér Reichssumme hat die Zahl dér Kassenmitglieder von 1895 bis 1898 um 15*24°/o zugenommen; im ungarischen Mutterlande und in Fiume zusammen betrágt die Zunahme nur 14*si°/o, in Kroatien- Slavonien hingegen 32*22°/«. Dies differirende Verháltnis weist darauf hin, dass das Gewerbe (besonders die Forstindustrie) in den be- handelten Jahren in Kroatien-Slavonien sich verháltnismássig starker entwickelt hat, als im ungarischen Mutterlande. Dies ist nur natür- lich, denn das auch im Verháltnis grössere Stammelemént dér In dustrie im Mutterlande ist bereits konstanter und vermehrt sich alsó in langsamern Proportionen, als in Kroatien-Slavonien, wo jede neue Gründung die übrigens primitíven Gewerbezustánde mit grösseren Schritten vorwárts bringt. In Kroatien-Slavonien lebt übri gens trotz dieser rascheren Entwicklung noch immer ein kleineres Perzent dér Bevölkerung im Verbande von Krankenkassen, als im ungarischen Mutterlande; dér Mitgliederstand am Ende des Jahres 1898 betrágt dórt l*66°/o, hier aber 3*74°/o dér für das Ende des- selben Jahres berechneten Zivilbevölkerung. Wáhrend die Fluktuation dér Zahl dér Kassenmitglieder in den Landesverháltnissen unzweifelhaft nur auf die Belebung Oder Erschlaffung des gewerbíichen Lebens zurückzuführen ist, habén wir bei dér Beobachtung dieser Verháltniszahlen nach Muhizipien auch einen andern beeinflussenden Faktor zu berücksichtigen: die Verschiebungen námlich, welche durch die in dér Zugehörigkeit dér Industrie-Arbeiter zu einer Kasse eingetretenen Veránderungen verursacht werden. Es kann vorkommen, dass ein grosser Fabriks- betrieb, welcher früher zu dér Bezirks-Krankenkasse dér náchsten Stadt mit Munizipalrechten gehörte, eine eigene Kasse errichtet und ihre Arbeiter dahin zieht: die Zahl dér unter dem Titel dér Stadt ausgewiesenen Mitglieder nimmt dadurch ab, in dem Komitat aber, wo dér Fabriksbetrieb seinen Sitz hat, steigt die Zahl dér Mitglieder, ohne dass eigentlich eine Ab- oder Zunahme stattgefunden hátte. Jede Entstehung einer netten Kasse oder das Auflassen einer be- standenen verursacht solche Verschiebungen und diesen sind zum Theil die mitunter übermássigen Fluktationen des Mitgliederstandes bei den Kassen einzelner Munizipien zuzuschreiben. Bei einigen Munizipien kann mán aber auch so auf die Ver- mehrung des Mitgliederstandes in Folge des Aufschwungs des gewerbíichen Lebens hinweisen. Am linken Donau-Ufer ist die Zahl dér Kassen-Mitglieder den Landesdurchschnitt übersteigend von 1895 bis 1898 um 22*88°/o gestiegen. Hier ragt durch hohe Ver háltniszahlen das Komitat Árva hervor, wo die Zunahme 110*94°/o betrágt, zufolge dér Errichtung. dér Krankenkasse einer 1897 ent- standenen Holzindustrie-Unternehmung; im Komitat Hont gab es eine Vermehrung um* 155*77%, denn die dortige Bezirkskasse hatte sich spáter konstituirt, und so geschah auch die endgiltige Organi- sirung und die Einbeziehung dér Eintrittspflichtigen in den Ver- band dér Mitglieder erst spáter; im Komitat Zólyom ist die Zunahme um 72*3o°/o wahrscheinlich ausschliesslich dem Aufschwung des gewerbíichen Lebens zuzuschreiben. Nicht befriedigend ist aber die Zunahme in Pozsony, dieser Stadt von überwiegend industriellen Karakter, wo sich nur eine Vermehrung von 4*89°/o zeigt; auch diese wird durch den grösseren Aufschwung des Jahres 1897 ver ursacht, denn in den übrigen besprochénen Jahren hat dér Mit gliederstand dér Pozsonyer Krankenkasse abgenommen. Am rechten Donau-Ufer zeigt sich gleichfalls eine den Durch- schnitt übersteigende Zunahme von 22*21%. Am auffálligsten ist hier die Vermehrung im Komitat Fejér um 317*86%, was sich daraus erklárt, dass auf dem Gebiete des Komitats im Jahre 1896 eine Gewerbekorporations-Kasse errichtet wurde, diese ihre Mit glieder von dér Székesfehérvárer Bezirkskasse an sich zog und so den Mitgliederstand des Komitats vervielfáltigte. In den Stádten am rechten Donau-Ufer zeigt sich ausnahmslos eine grössere Zunahme, die grösste von 84*si°/o in Komárom. Im Donau-Theiss-Becken hat die Zahl dér 1 Kassenmitglieder um 12*03% zugenommen; etwas mehr, 12*si% betrágt die Zunahme in Budapest selber, wo sich von 1896 auf 1897, da die emsigen

Access restriction

Copyright

fullscreen: Le travail dans l'Europe chrétienne au moyen âge (Ve-XVe siècles)

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation