Die Zollgesetze der österreichisch-ungarischen Monarchie nach dem gegenwärtigen Stande der Gesetzgebung nebst allen auf die Einhebung und Verwaltung der Zölle Bezug habenden Vorschriften und Erlässen

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 834699508

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-88487

Document type:: Monograph

Author:: Zauschner, E.

Title:: Die Zollgesetze der österreichisch-ungarischen Monarchie nach dem gegenwärtigen Stande der Gesetzgebung nebst allen auf die Einhebung und Verwaltung der Zölle Bezug habenden Vorschriften und Erlässen

Place of publication:: Wien

Publisher:: Beck

Year of publication:: 1871

Scope:: 1 Online-Ressource (LVII, 525 S.)

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

143* faja erősen növekvő arányban részesítette beteg tagjait kórházi ápolásban, a mi mindenesetre a munkás-egészségügy hathatósabb gondozására vall, s igen valószínű, hogy a mit pénztáraink ennek révén a magasabb kórházi ápolási díjakban veszítettek, azt meg nyerték a betegségi idő megrövidített tartamában. A tápdijas és kórházi napok aránya 1898-ban a gyári pénz táraknál a legnagyobb, 1897-ben a kerületieknél s a két előző év ben a magánegyesületieknél. 1898-ban a gyáriakat a kerületiek, 1897- ben pedig a kerületieket a gyáriak követik igénybevételük sorrendjét tekintve. Az a látszólagos ellenmondás tehát, a mely szerint — mint korábban láttuk — a segélyezési kiadások arányá nál a gyári pénztárakat sorban a kerületiek követik, itt pedig a tápdíjas napok arányánál a magánegyesületi pénztárak igénybe vétele erősebb, mint a kerületieké, kezd már eltünedezni. Az ellenmondást végleg megszünteti a gyermekágyi segélyek aránya: 1898-ban az évvégi taglétszám százalékában a gyermek ágyi napok száma a kerületi pénztáraknál 165‘64 volt, a magán egyesületieknél pedig csak 85 - oo, s körülbelül ugyanez az arány a két előző évben is. A segélyben részesített gyermekágyi napok száma erős növekvést mutat évről-évre; a kerületi pénztáraknál 1898- ban van csupán stagnáczió. Száz tag közül keresetképes betegséggel 1898-ban 67 vette igénybe a pénztárak ingyen orvosi segélynyújtását és díjmentes gyógyszereit; 1897-ben 62 - 60°/o, az előző évben 55’70, 1895-ben pedig 32-25°/o a tápdíjasokon kívül segélyezett tagok aránya. A gyári pénztáraknál ez az arány 1898 bán 101'o8°/o-ra magasodik, a mi az e pénztárakhoz tartozó munkások egészségügyének elég kedve zőtlen bizonyítéka, azt jelentvén, hogy az év folyamán minden tag legalább egyszer beteg volt. A gyári pénztárak igénybevétele a legerősebb a korábbi években is, 1897-ben 80’24, 1896-ban 68 - so és 1895-ben 55‘sa százalékos arányt tüntetvén föl. 1898-ban és 1897-ben másodsorban az ipartestületi pénztárak következnek, 6l‘9f> és 64'ss százalékos arányukkal; utánuk — kevés eltéréssel — a kerületiek, 59’s7 és öS^/o-kal. 1896-ban és 1895-ben azonban meg változik a sorrend, s a gyári pénztárak után legerősebben a kerü letiek vétetnek igénybe, 57‘69 és 32'7o°/o betegségi esetet tüntetvén föl, s utánuk az ipartestületiek, 52‘ö6, illetve 18’u százalékkal. A magánegyesületi pénztárak mind a négy évben utolsókul ma radnak, s arányuk 1898-tól visszamenőleg 28 - 39, 25'or, 28'oo és 3-38 az évvégi taglétszám százalékában. A családtagok ingyenes gyógykezelésében is a gyári pénz táraké az elsőség, azután a kerületiek, majd az ipartestületiek kö vetkeznek, s legkevesebb a teljesítménye e téren is a magán egyesületi pénztáraknak. Megjegyzendő, hogy a családtagok ingye nes gyógykezeltetését a betegsegélyezési törvény nem irja elő kötelezően, s vannak pénztárak (számszerint 278, és pedig 66 kerü leti, 51 ipartestületi, 133 gyári és vállalati, végül 28 magán egyesületi), a melyek a családtagok részére nem is biztosítanak semminemű ilyen kedvezményt. A családtagok ingyenes orvosi segéiylyel és gyógyszerekkel való ellátásáról gyűjtött adatok tehát nem is a családtagok betegedési arányára vetnek világot, hanem a pénztárak teljesítési képességére. Meg kell még emlékeznünk arról a -nagy — és évről-évre állandó — különbségről, a mely a betegségi statisztika adatait illetőleg a magyar anyaország és Horvát-Szlavonországok pénztárai között fennforog. A családtagoknak nyújtott segély ugyan az anyaországban nagyobb, mint Horvát-Szlavonországokban; csak az 1898. év ada tait idézve, amott 37’is, itt 14‘95°/o. Már azonban a segélyezésnek minden egyéb faja Horvát-Szlavonországokban sokkal inkább igénybe vétetik, mint az anyaországban. Nevezetesen a betegek száma az anyaországban az évvégi taglétszám százalékában 25’85 volt, Horvát- Szlavonországokban pedig 42'6o°/o ; a megbetegedési esetek aránya amott 33'so, itt pedig 50'ss százalék; a tápdíjas napoké az anya országban 367'26, Horvát-Szlavonországokban pedig 383‘36 ; a gyer mekágyi segélyben részesült nőké 7‘is, illetőleg 8'4S; a gyermek ágyi napok aránya amott 177'n, itt pedig 204'i4%; végül a nem tápdíjban, hanem csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesített keresetképes tagok száma az anyaországban 65‘37, Hor- háltnissen des Jahres 1895 hat jede Gattung dér Kassen ihre kranken Mitglieder in stark zunehraendem Maasse dér Spitalspflege theilhaftig gemacht, was jedenfalls die vvirksamere Kultivirung des Arbeiter-Sanitátswesens bezeugt, und es ist sehr wahrscheinlich, dass unsere Krankenkassen das, was sie an den höheren Spitals- pflegekosten eingebüsst habén, durch die verkürzte Dauer dér Krankheitszeit wieder einbrachten. Das Verháltnis dér Pflegegeld- und Spitalstage ist 1898 bei den Fabrikskassen das höchste, 1897 bei den Bezirkskassen und in den zwei vorhergehenden Jahren bei den Privatvereins-Kassen. 1898 rangúén in dér Reihenfolge, wie sie in Anspruch genommen wurden, die Bezirks-nach den Fabrikskassen, 1897 aber die Fabriks- nach den Bezirkskassen. Dér scheinbare Widerspruch alsó, dem- gemáss — wie oben ersichtlich war — bei dem Vbrháltnis dér Unterstützungsauslagen die Bezirkskassen auf die Fabrikskassen folgen, hier aber beim Verháltnis dér Pflegegeld-Tage die Inan- spruchnahme dér Privatvereins-Kassen grösser ist, als die dér Bezirkskassen, beginnt schon zu schwinden. Das Verháltnis dér Kindbett-Unterstützungen lásst dicsen Widerspruch gánzlich verschwinden; 1898 betrug in Perzenten des Mitgliederstandes am Ende des Jahres die Zahl dér Kindbett- Tage bei den Bezirkskassen 165'54, bei den Privatvereins-Kassen aber nur 85'9o, und ungefáhr dasselbe Verháltnis , zeigt sich auch in den zwei vorhergehenden Jahren. Die Zahl dér Kindbett-Tage dér mit Unterstützungen Betheiligten zeigt von Jahr zu Jahr eine starke Vermehrung. Von hundert Mitgliedern nahmen 1898 67 mit erwerbsfáhiger Krankheit die unentgeltliche árztliche Hilfe und Gratis-Medikamente dér Kassen in Anspruch, 1897 betrug das Verháltnis dér Mit glieder, welche ausser dem Pflegegeld unterstützt wurden, 62'69°/o, im Vorjahre 55 - 7o°/o, 1895 aber 32‘25°/o. Bei den Fabrikskassen steigt dieses Verháltnis 1898 auf 10Po8°/o, was ein genug un- günstiges Zeichen dér Sanitátsverháltnisse dér zu dicsen Kassen gehörigen Arbeiter ist, denn es bedeutet, dass jedes Mitglied im Laufe des Jahres wenigstens einmal krank war. Die Inanspruch- nahme dér Fabrikskassen ist auch in den früheren Jahren die stárkste und zeigt 1897 8O24, 1896 68‘ao und 1895 55'82 Perzent. 1898 und 1897 folgen die Gewerbekorporations-Kassen in zweiter Reihe, mit einem Verháltnis von 6H99 und 64'ss Perzent; nach ihnen — mit geringer Abweichung — die Bezirkskassen, mit 59'37 und 63’23°/o. 1896 und 1895 aber ándert sich die Reihenfolge und náchst den Fabrikskassen werden die Bezirkskassen am meisten in Anspruch genommen, welche 57 , 69 und 32'7o°/o an Krankheits- fállen zeigen, dann die Gewerbekorporations-Kassen mit 52’56 be- ziehungsweise 18’u Perzent. Die Privatvereins Kassen sind in allén vier Jahren die letzten und zeigen von 1898 zurückgehend das Verháltnis von 28 , s9, 25’07, 28'oo und S’ss Perzent des Mit gliederstandes am Ende des Jahres. Auch in dér unentgeltlichen Behandlung dér Familienglieder stehen die Fabrikskassen voran, dann folgen die Bezirks- und die Gewerbekorporations-Kassen, das wenigste leisten auch auf dicsem Gebiete die Privatvereins-Kassen. Es ist zu bemerken, dass die unentgeltliche árztliche Behandlung dér Familienglieder vöm Krankenunterstützungs-Gesetz nicht verpflichtend vorgeschrieben ist, und es gibt Kassen (dér Zahl nach 278, und zwar 66 Bezirks-, 51 Gewerbekorporations-, 133 Fabriks- und Unternehmungs-, und 28 Privatvereins-Kassen), welche den Familiengliedern auch keinerlei solche Begünstigung zusichern. Dié bezüglich dér Betheiligung dér Familienglieder mit unentgeltlicher árztlicher Behandlung und Gratis-Medikamenten gesammelten Daten werfen alsó auch nicht auf die Morbilitát dér Familienglieder ein Licht, sondern auf die Leistungsfáhigkeit dér Kassen. Zu erwáhnen ist noch die grosse und von Jahr zu Jahr konstante Differenz, welche bezüglich dér Daten dér Krankheit- statistik zwischen den Kassen des ungarischen Mutterlandes und Kroatien-Slavoniens besteht. Die den Familiengliedern gereichte Unterstützung ist zwar im Mutterlande grösser, als in Kroatien- Slavonien; nur die Daten von 1898 angeführt, dórt 37‘is, hier 14'95°/o. Aber jede andere Art dér Unterstützung wird in Kroatien- Slavonien viel mehr in Anspruch genommen, als im Mutterlande. Namentlich war die Zahl dér Kranken im Mutterlande 25'ss Perzent des Mitgliederstandes am Ende des Jahres, in Kroatien-Slavonien aber 42‘50°/o ; das Verháltnis dér Erkrankungsfálle dórt 33'so, hier aber 50'3ö Perzent; das dér Pflegegeld-Tage im Mutterlande 367'2G, in Kroatien-Slavonien aber 383'sg ; das dér mit Kindbett-Unter- stützung betheiligten Frauen 7'is, beziehungsweise 8na; das Ver háltnis dér Kindbett-Tage dórt 177'9i, hier aber 204‘i4°/o, schliesslich die Zahl dér nicht mit Pflegegeld, sondern nur mit unentgeltlicher

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation