A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 880288361

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-2459

Document type:: Monograph

Author:: Kromrey, Max

Title:: Baugenossenschaften und der Berliner Spar- und Bauverein

Place of publication:: Berlin

Publisher:: Verlag von R. L. Prager

Year of publication:: 1904

Scope:: 1 Online-Ressource (95 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: IV. Die Bautätigkeit des Vereins

Collection:: Economics Books

43+ testületek serkenthetők-e és mennyiben, nagyobb munkásságra az ipar- fejlesztés terén, — a kérdőívek csak felületes tájékoztatást nyújtanak. Évi bevételeiket sem részletekben, sem egész összegben ki nem mutatják, meg elégedvén a bevételi forrásoknak csak egyszerű megnevezésével. Kiadásaikat — nem ugyan a kellő részletezéssel, a mennyiben valóságos kiadások átmeneti és tőkeképző kiadásokkal gyakran egy összegben szerepelnek — kitüntetik, de az 1895. évre vonatkozólag, holott a kérdőív összes egyéb kérdései igy a vagyon és teher kimutatására vonatkozók is — az 1896. évi állapotra vonatkoznak. Az összeírás annak a megismerésére sem nyújt biztos alapot, hogy az ipartestületek ez idő szerint, mily mértékben és mily eredménynyel felel nek meg azon törvényszabta feladatuknak (az ipartörvény 126. §-a), hogy szövetkezetek létesítése által mozdítsák elő tagjaik anyagi érdekét és has sanak közre az ipar fejlesztése érdekében. Az ezen kérdésekre adott válasz legtöbbször oly szűkszavú, a csatol mányok annyira semmitmondók, hogy azokból egy-egy szövetkezetnek, rak tárnak vagy más ily iparfejlesztő, önsegítő intézménynek legfeljebb csak létezését konstatálhatjuk, esetleg még alakulásának évét s egyéb ily külső ségekre vonatkozó adatot; működésének eredményes vagy sikertelen vol táról, továbbá arról, hogy milyen arányban veszik igénybe a testületi tagok az intézményt, semmi tájékoztatást nem nyerünk. Pedig éppen e részben a bővebb és szabatosabb feleletek igen értékes adalékot nyújtanának az idézett nagybecsű rendeletben kifejezett czélok előkészítéséhez s elég biztossággal jelölhetnék meg a módot s az arányt, a ,! nely , SZerint az állam iparfejlesztő tevékenysége az ipartestületek közre működését czélszerűen igénybe vehetné. Bizonyos általános — bár hézagos — tájékoztatást természetesen az összeírás jelen anyaga is nyújt, s azon esetre, ha Nagyméltóságod nem méUoztatnék különösebb súlyt fektetni arra, hogy az ipartestületek anyagi erejéről tüzetesebb felvilágosítások szereztessenek, az ipar fejlesztése érdeké ben létrehozott intézményeik pedig eredményeikben minden tanulságukkal megvilagittassanak, a feldolgozás •—• ugyan nem minden hiányosság nélkül, — de már a most begyült anyag alapján is eszközölhető lesz. Ez esetben a feldolgozás —• egyszerű táblázatokba foglalva — kitün tethetné az ipartestületek számát, tagjainak számát és foglalkozások szerint való megoszlását, a vagyonnak és tehernek, továbbá a kiadásoknak kimu tatását (amazokat az 1896., ezt az 1895. évre vonatkozólag) és felsorol hatná az iparfejlesztés érdekében létesített intézményeket. Elesnék azonban a legtöbb érdekes és tanulságos kombináczió, mert a vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok mostani alakjukban nem nyújtván elég megbízható képet a testületek valódi anyagi erejéről, nem is lehetne következtetésekbe bocsát kozni azon irányban, hogy mennyiben és hol utalhatók az iparfej lesztési feladatok továbbra is az egyes ipartcstületek tevékenységi körébe, mennyiben és hol nélkülözhetetlen az állam segítsége. Ugyanígy minden következtetésre való alap nélkül kellene a feldolgozásnak odaállítania a puszta tényt is, hogy ez vagy amaz ipartestület anyagbeszerző, hitel stb. szövetkezetei állított fel, a nélkül, hogy meg lehetne felelni azokra a szük ségszerűen felvetődő kérdésekre, eredményes-e ezen szövetkezetek műkö dése, nem volt-e czéltévesztett a felállítása, kielégiti-e a hozzá csatlakozott iparosok érdekeit ? Miután azonban a jelzett keretek között nemcsak a törzskönyv készi- ^ nCm '°* na célravezető, hanem a Nagyméltóságod által az országgyűlés - erjesztendő jelentés számára sem lehetne az ipartestületekről megfelelő smertetest készíteni, arra vonatkozólag pedig, hogy az állam iparfejlesztő e enysége mennyiben támaszkodhatik az ipartestületek tevékenységére, gya tálán semmi megbízható felvilágosítást nem lehetne szerezni: tisztelettel gyök bátor javasolni Nagyméltóságodnak, kegyeskedjék a tisztelettel alulirt tvatalt felhatalmazni arra, hogy az említett hiányok pótlására az összes pai testületekhez újabb kérdőíveket bocsáthasson ki, s az igy helyesbített kibővített anyagot nagyobb költség ráfordítással — a fent idézett gy ecsu rendelet kívánalmainak teljesen megfelelőleg dolgozhassa fel. zon reményben, hogy Nagyméltóságod ezen tiszteletteljes javas- ornat cl o 0 adni kegyeskedik, a feldolgozás tervére és a szükségessé váló ovabbi intézkedésekre vonatkozólag a következőket van szerencsém tisz telettel előterjeszteni : A feldolgozási munkálatok alapjául az ipartestületekről mindenekelőtt egy székhely és törvényhatóságok szerint való kimutatás készíttetnék, fel tüntetésével egyúttal az ipartestületekhez tartozó mesterek, segédek és tanonezok számának is. A testületekben képviselt mesterségekről két nagyobb táblázat készí tésé mutatkozik kívánatosnak. Az egyik a kérdőívekben felsorolt összes mesterségek szerint részletezve tüntetné ki külön a mesterek, segédek s tanonezok létszámát s a háromféle munkaerőt együtt. A másik táblázat különös tekintettel az összeírásnak gyakorlati czéljára, csoportosan fog- Faktor bei Beurtheilung dessen, ob und inwiefern die Gewerbekorporatio- nen zu grösserer Thátigkeit auf dem Gebiete dér Gewerbeentwicklung an- gespornt werden können — bieten die Fragebogen nur eine oberfláchliche Orientirung. Sie weisen die Jahreseinnahmen weder spezifizirt, noch in Gesammtbetrágen aus und begnügen sich mit dér einfachen Benennung dér Einnahmsquellen. Die Ausgaben werden zwar ausgewiesen, doch nicht mit dér gehörigen Spezifizirung, da oft wirkliche Ausgaben mit Über- gangs- und kapitalbildenden Auslagen in einer Summe angegeben sind, und auf das Jahr 1895 bezüglich, wáhrend sich doch allé übrigen Fragen des Fragebogens — so auch die den Vermögens- und Lastenausweis betreffenden — auf den Stand des Jahres 1896 beziehen. Die Konskription bietet auch keine sichere Grundlage zűr Erkennung dessen, in welchem Maasse und mit welchem Erfolge die Géwérbe- korporationen derzeit dér im Gesetze vorgeschriebenen Aufgabe (§ 126 des Gewerbegesetzes) entsprechen, mittelst Errichtung von Verbánden die materiellen Interessen ihrer Mitglieder zu fördern und im Interessé dér Entwickelung des Gewerbes mitzuwirken. Die auf diese Fragen ertheilte Antwort ist zumeist so wortkarg, die Beilagen sind so nichtssagend, dass mán aus denselben höchstens die Existenz eines Verbandes, eines Magazins oder einer anderen solchen gewerbefördernden Selbsthilfe-Institution konstatiren kann, eventuell noch das Jahr dér Errichtung und andere, auf solché Áusserlichkeiten bezüg- lichen Daten; über den Erfolg oder die Erfolglosigkeit dér Thátigkeit und darüber, in welchem Maasse die Mitglieder die Institution in Anspruch nehmen, erhalten wir keinerlei Aufklárung. Und doch würden gerade in dieser Hinsicht die ausführlicheren und práziseren Antworten einen sehr wertvollen Beitrag zűr Vorbereitung dér in dér zitirten hochgeschátzten Verordnung zum Ausdruck gebrachten Ziele bieten und könnten mit genügender Sicherheit den Modus und den Maass- stab bezeichnen, nach welchem die gewerbefördernde Aktion des Staates. die Mitwirkung dér Gewerbekorporationen zweckentsprechend in Anspruch nehmen könnte. Eine gewisse allgemeine, wenn auch lückenhafte Orientirung bietet natürlich auch das gegenwártige Matéria! dér Konskription, und falls Ew. Exzellenz kein besonderes Gewicht darauf zu légén geruhen, dass genauere Aufklárüngen über die materiellen Kráfte dér Gewerbekorporationen be- schafft werden, ihre im Interessé dér Gewerbeförderung errichteten Insti- tutionen aber in ihren Erfolgen sammt den daraus sich ergebenden Folge- rungen behandelt werden, so kann die Aufarbeitung, wenn auch nicht ohne Mángel, so doch bereits auf Grundlage des gegenwártig eingelangten Mate rials bewerkstelligt werden. In anderem Falle könnte die Aufarbeitung — in einfache Tabellen gefasst — die Zahl dér Gewerbekorporationen, die AnzahI ihrer Mitglieder und ihre Vertheilung nach Beschaftigungen, den Ausweis des Vermögens und dér Lasten, ferner dér Ausgaben (jene mit Bezug auf das Jahr 1896, diese für das Jahr 1895) darlegen und die im Interessé dér Gewerbe förderung geschaffenen Institutionen aufzáhlen. Doch würden die meisten interessanten und instruktiven Kombinationen entfallen, und da die auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Daten in ihrer jetzigen Gestalt kein genügend verlássliches Bild von den thatsachlichen materiellen Kraften dér Korporationen gébén, könnte mán sich auch nicht in Kombinationen in dér Richtung einlassen, inwiefern und wo die gewerbefördernden Aufgaben auch künftighin in den Wirkungskreis dér einzelnen Gewerbekorpora- tionen gewiesen werden könnten, inwiefern und wo hinwieder die Hilfe des Staates unentbehrlich ist. So müsste die Aufarbeitung auch ohne allé Grundlage zu weiteren Folgerungen die blosse Thatsache hinstellen, dass diese oder jene Gewerbekorporation einen Materialbeschaffungs-, Kredit und dgl. Verband errichtet, ohne dass mán auf die sich nothwendiger. Weise aufwerfenden Fragen antworten könnte, ob die Thátigkeit dieser Verbánde von Erfolg war, ob ihre Errichtung nicht ihren Zweck verfehlt hat, ob sie den Interessen dér sich ihr anschliessenden Gewerbsleute Genüge leistet ? Da aber im angedeuteten Rahmen nicht nur die Anfertigung des Stamrnbuches nicht zum Ziele führen würde, sondern auch für den seitens Ew. Exzellenz dem Reichstage vorzulegenden Bericht keine gehörige Orien tirung über die Gewerbekorporationen geboten werden könnte, darüber aber, inwiefern sich die gewerbefördernde Aktion des Staates auf die Wirksamkeit dér Gewerbekorporationen stützen kann, überhaupt keine verlássliche Aufklárung zu erhalten wáre : bin ich so frei, Ew. Éxzellenz den ergebensten Vorschlag zu machen, geruhen das ergebenst gefertigte Amt zu bevollmáchtigen, dass es zum Zweck dér Ergánzung dér erwáhnten Mángel an allé Gewerbebehörden neuere Fragebogen ergehen lasse und dass es das solcher Weise berichtigte und erweiterte Matéria! — mit einem grösseren Kostenaufwand — den Poslulaten dér oben zitirten hochgeschatz- ten Verordnung völlig entsprechend aufarbeite. In dér Anhoffung dessen, dass Ew. Exzellenz geruhen werden, dicsen meinen ergebensten Vorschlag anzunehmen, beehre ich mich hinsichtlich des Entwurfes dér Aufarbeitung und dér weiteren sich nothwendig erwei- senden Verfügungen Folgendes zu unterbreiten : AIs Grundlage für das Aufarbeitungs-Elaborat würde vor Allém ein Ausweis über die Gewerbekorporationen nach Sitz und Munizipien angefer- tigt, mit gleichzeitiger Angabe dér Zahl dér zu den Gewerbekorporationen gehörenden Meister, Gehilfen und Lehrlinge. Es erscheint erforderlich, dass über die in den Korporationen ver- tretenen Handwerke zwei grössere Tabellen angefertigt werden. Die eine würde nach den gesammten, in den Fragebogen angeführten Handwerken spezifizirt die AnzahI dér Meister, Gehilfen und Lehrlinge abgesondert und diese dreierlei Arbeitskráfte auch zusammengefasst ausweisen. Die andere Tabelle könnte mit besonderer Rücksicht auf die praktischen Zwecke dér Konskription, gruppenweise diejenigen Gewerbszweige zusammenfassen,

Access restriction

Copyright

Contents: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation