A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

115* 15** a következő évben pedig felszökkent ugyan ez az arány 95*88 szá zalékra, de már 1897-ben ismét 90*34 százalékra hanyatlik, s 1898- ban is csak 92*48 százalékig tud emelkedni. Az igazgatási kiadások mig 1895-ben nem érték el az egy, százalékot, azon túl mindig fölötte maradtak; nagy része a tagjárulékoknak számoltatik el egyéb kiadások czímén. A magánegyesületi pénztáraknál a tagjárulékokból eredő bevé teleknek 1895-ben 84*07 százalékát fordították segélyezésre ; a követ kező évben s 1897-ben is csökkent ez az arány, ügy hogy 1897- ben a segélyezési kiadások már csak 79*31 százalékát képviselték a tagjárulékoknak; 1898-ra némi emelkedés tapasztalható, 79*89 százalékos aránynyal. Az igazgatási költségek 1897-ben emész tettek föl legtöbbet, 21*so százalékot. A részletekben mutatkozó eltérésekből főleg az említésre méltó, hogy a magyar anyaországban a kerületi pénztárak az utolsó két évben kevesebbet fordítottak segélyezési czélokra és többet igaz gatási kiadásokra, mint Horvát-S'zlavonországokbah; a horvát- szlavonországi ipartestületi pénztár ma is többet költ az adminisz- tráczióra, mint az anyaországiak, az előző években .pedig — a szervezkedés esztendeiben — különösen sok igazgatási költséggel küzdött; ugyanitt a gyári pénztárak is nagyobb -- bár csökkenő — arányban fordítják a tagjárulékokat az igazgatás czéljaira, mint az anyaországban. A betegsegélyző pénztárak jelleg szerinti megkülönböztetése nélkül s azoknak törvénj^hatóságonkint való elhelyezkedése szerint vizsgálva ezeket az átlagos taglétszámhoz viszonyított arányokat (1. a 116. és 117. lapon foglalt táblázatokat), általában azt tapasztalhatjuk, hogy az iparos jellegű ,városokban, továbbá oly törvényhatóságokban, a hol főleg gyári pénztárak vannak, a segélyezési kiadások részesedése a tagjárulékból eredő bevételekben az országos átlagon felül emel kedik, viszont az igazgatási költségek átlagon alul maradnak. Nyilván váló jele ez annak, hogy a tagoknak a központ körül való tömörülése a pénztárakat nagyobb segélyezési akczióra képesíti, mig a nagy vidékre- kiterjedő hatáskör az igazgatási költségeket aránytalanul megnöveli. A budapesti pénztárak teljesítménye ehhez képest a leg jobbak közül való: tagjárulékaiknak e pénztárak 89*09 százalékát fordítják segélyezésre és csak 8*28 százalékát igazgatási költségekre. Budapesten kívül a segélyezést az országos átlagon felüli arányban folytatják a következő törvényhatóságok; Kolozs vármegye (a segélyezési kiadások a tagjárulékból eredő bevételeknek 130*64°/o-a), Verőcze vármegye (101*e4°/o), Kolozsvár város (94*67%), Besztercze- Naszód vármegye (93*77%), Fogaras vármegye (93*32%), Modrus- Fiume vármegye (92*05%), Máramaros vármegye (89*6o°/o), Nagyvárad (87*08%), Sopron vármegye (87*i7°/o) és Nagy-Küküllő vármegye (87*is°/o). Legkedvezőtlenebb arányokat tüntetnek fel: Lika-Krbava vármegye (38*84%), Szilágy vármegye (48*so%), Csongrád vármegye (50*85%), Hódmező-Vásárhely (52*s2%), Baja (55*18%), Veszprém vármegye (55*65%), Torda-Aranyos vármegye (58*08%), Abauj-Torna vármegye (58*31%), Zombor (59*73%) és Árva vármegye (60*59°/o). Az igazgatási költségek legkisebb arányát Budapesten kívül ezekben a törvényhatóságokban találjuk: Kolozs vármegye (a tag járulékok 0*04%• a), Sopron vármegye (5*27%), Selmeczbánya (7*?i%), Fiume (10*is°/o), Zágráb (10*60%), Árva vármegye (11*46%), Versecz (11*49%), Szerém vármegye (12*42°/°) és Háromszék vármegye (12*59%). Legmagasabbak az igazgatási költségek Szabolcs vár megyében (65*68%), azután Szilágyban (54*26%), Torda-Aranyosban (47*67%), Baján (39*oo°/o), Udvarhelyben (36*53%), Hunyadban (36*32%), Biharban (36*12%), Zornborban (35*17%), Pancsován (34*25%) s végül Alsó-Fehér vármegyében (33*98%). Kiváltképen érdekes azoknak az arányszámoknak a vizsgálata, a melyek a betegsegélyző pénztárak bevételeinek és kiadásainak egy pénztári tagra jutó arányait tüntetik fel. 1898-ban összes betegsegélyző pénz tárainknál egy pénztári tagra 15*is korona bevétel és 14*44 korona kiadás jutott. A bevételekből 13*48 korona esik a tagjárulékokra és 1*66 korona egyéb bevételekre. Az egy tagra eső tagjárulékból eredő bevétel — 1897-et kivéve — az előző években mind jelentékenyen kisebb volt, a mi arra enged következtetni, hogy a tagjárulékok behajtása növekvő erélylyel folyik. A kerületi betegsegélyző pénz- gliederbeitráge zu Unterstützungen verwendet, im náchsten Jahre stieg zwar das Verháltnis auf 95*88%, doch sinkt es 1897 wieder auf 90*34% herab und vermag auch 1898 nur auf 92*48°/o zu stei- gen. Die Verwaltungskosten erreichten 1895 noch nicht ein Perzent, von da an stehen sie immer darüber; ein grosser Theil dér Mitgliederbeitráge wird unter dem Titel sonstiger Ausgaben ver- rechnet. Bei den Privatvereins-Kassen wurden 1895 84*07% dér Ein- nahmen aus den Mitgliederbeitrágen an Unterstützungen verwen det; im náchsten Jahre und auch 1897 nahm dies Verháltnis ab, so dass die Unterstützungsausgaben blos 79*si% dér Mitglieder beitráge ausmachten; 1898 zeigte sich eine Zunahme mit dér Ver- háltniszahl 79*sg. Die Verwaltungskosten verschlangen 1897 das meiste, 21*so%. ♦ Von den in den Details sich ergebenden Abweichungen ist besonders erwáhnenswert, dass die Bezirkskassen im ungarischen Mutterlande in den letzten zwei Jahren weniger zu Unterstützungs- zwecken und mehr auf die Verwaltungskosten verwendet habén, als. in Kroatien-Slavonien; die kroatisch-slavonische Gewerbe- Korporationskasse gibt auch heute mehr auf die Administration aus, als die im Mutterlande; in den vorhergehenden Jahren aber — den Jahren dér Organisirung — hatte sie mit besonders vielen Verwaltungskosten zu kámpfen; ebenda verwenden auch die Fabrikskassen die Mitgliederbeitráge in einem grösseren, jedoch in Abnahme begriffenen Verháltnis zu Verwaltungszwecken, als im Mutterlande. Wenn wir diese mit dem durchschnittlichen Mitgliederstande verglichenen Verhaltnisse dér Krankenkassen ohne Unterscheidung nach ihrem Karakter und nach ihrer Dislokation nach Munizipien untersuchen (s. die Tabellen auf S. 116 und 117), werden wir im Allgemeinen finden, dass in den Stádten mit industriellem. Karak ter, ferner in solchen Munizipien, wo sich vornehmlich Fabriks kassen befinden, dér Antheil dér Unterstützungsausgaben an den aus den Mitgliederbeitrágen erzielten Einnahmen sich über den Landesdurchschnitt erhebt, die Verwaltungskosten hingegen unter dem Durchschnitte bleibén. Es ist alsó offenbar, dass das gedrángte Zusammensein dér Mitglieder um einen Mittelpunkt die Kassen zu einer grösseren Unterstützungsaktion befáhigt, wáhrend die Erstreckung des Wirkungskreises auf ein grösseres Gebiet die Ver-' waltungskosten unverháltnismássig steigert. Die Leistungsfáhigkeit dér Budapestéi* Kassen gehört derogemáss zu den besten: diese Kassen verwenden 89*09% ihrer Mitgliederbeitráge zu Unterstützun gen und nur 8*28% zu Verwaltungskosten. Ausser Budapest betreiben noch íolgende Munizipien die Un- terstützung in einem den Landesdurchschnitt überschreitenden Maasse: Komitat -Kolozs (die Unterstützungausgaben betragen 130*64% dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen), Komitat Verőcze (101*64%), Stadt Kolozsvár (94*67%), . Komitat Besztercze-Naszód (93*77%), Komitat Fogaras (93*32%), Komitat Modrus-Fiume (92*os%), Ko mitat Máramaros (89*eo%), Nagyvárad (87*98%), Komitat Sopron (87*17%) und Komitat Nagy-Küküllő (87*13%). Die ungünstigsten Verháltnisse zeigen : Komitat Lika-Krbava (38*84%), Komitat Szilágy (48*39%), Komitat Csongrád (50*85%), Hódmező-Vásárhely (52*32°/o), Baja (55*i8°/o), Komitat Veszprém (55*65%), Komitat Torda-Aranyos (58*08%), Komitat Abauj-Torna (58*31%), Zombor (59*78°/o) und Ko mitat Árva (60*59%). Die kleinsten Verháltniszahlen dér Verwaltungskosten finden sich ausser Budapest in folgenden Munizipien ; Komitat Kolozs (0*o4% dér Mitgliederbeitráge), Komitat Sopron (5*27%), Selmeczbánya (7*7i°/o), Fiume (10*is%), Zágráb (10*5o°/o), Komitat Árva (ll*46°/o), Versecz (11*49%), Komitat Szerém (12*42%) und Komitat Három szék (12*59°/o). Am höchsten sind die Verwaltungskosten : Komitat Szabolcs (65*es 0 /o), Komitat Szilágy (54*26%), Komitat Torda-Ara nyos (47*67%), Baja (39.09%), Komitat Udvarhely (36*53%), Komitat Hunyad (36*32%), Komitat Bihar (36*i2°/o), Zombor (35*i?%), Pan- csova (34*25%), endlich Komitat Alsó-Fehér (33*98%). Besonders interessant ist die Untersuchung dér Verháltniszahlen, welche das auf je ein Kassenmitglied entfallende Ausmaass dér Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen ausweisen. Im Jahre 1898 ent- fielen bei den gesammten Krankenkassen auf je ein Kassenmitglied 15*13 Kronen Einnahmen und 14*44 Kronen Ausgaben. Von den Einnahmen entfallen 13*48 Kronen auf die Mitglieder-Beitráge und Les Kronen auf sonstige Einnahmen. Die Einnahmen aus den auf je ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitrágen waren — 1897 aus- genommen — in den früheren Jahren immer bedeutend kleiner, was darauf schliessen lásst, dass das Einheben dér Mitgliederbeitráge mit gesteigerter Energie betrieben wird. Bei den Bezirks-Kranken- kassen, welche von dem Verzug dér Einzahlung dér Mitglieder-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation