Die Nationalökonomie in Frankreich

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890892032

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-34137

Document type:: Monograph

Author:: Waha, Raymund de http://d-nb.info/gnd/117560855

Title:: Die Nationalökonomie in Frankreich

Place of publication:: Stuttgart

Publisher:: Verlag von Ferdinand Enke

Year of publication:: 1910

Scope:: 1 Online-Ressource (XIX, 540 Seiten)

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Buch I Die liberale Schule

Collection:: Economics Books

155* A budapesti betegsegélyző pénztárak tagjainak 28’52°/«-a volt az év folyamán beteg; a férfiaknak 28*41, a nőknek pedig 29 - 39°/o-a. A kerületi pénztárnál a férfiak között több volt a beteg, 34*64°/o, mig a nők között csak 26*02°/o; ugyanígy az ipartestületi pénztárak nál is, a hol a férfitagoknak 30*93°/o-a, a nőknek pedig csak 28‘9s 0 /o-a volt keresetképtelen beteg. A gyári pénztáraknál az átlag tól leginkább eltérő következő adatokat találjuk: A budapesti tégla és mészégető gyárnál'a nőknek 136*36°/«-a, az óbudai dohánygyár nál a nőknek 136*si°/o-a, a férfitagoknak 104*26°/o-a, a villamos vasút betegpénztáránál a nőknek 81*82 0 /o-a s a férfitagoknak 53‘. r >6°/o-a, a Schlick-féle gépgyárnál a férfiaknak 77‘io°/o-a volt beteg; a Krausz- féle szeszgyárnál pedig a férfiaknak csak 0*96°/o-a volt kereset képtelen beteg. A magánegyesületi pénztáraknál nem találunk ily szélsőségeket; mint két legkedvezőbb arányt említhetjük fel a fővá rosi kereskedők betegsegélyző pénztáráét, a hol a férfiak közül 6*u, a nők közül pedig 7’so°/o volt beteg s a budapesti kávés segédeket, a hol a nőtagoknak 6*67, a férfiaknak pedig 8*12 százaléka betege dett meg az év folyamán. A betegségi esetek aránya az összes budapesti pénztáraknál a férfiakra vonatkozólág 36*76, a nőkre pedig 48 - 4i°/o. A kerületi ■pénztárnál ismét átlagnál magasabb arányokat találunk, de már egyúttal a nőknek is nagyobb részesedését, 61’t2°/o-kal, a férfitagok 52'34°/o-os arányával szemben. A gyári pénztárak közül 100 száza léknál magasabb arányokat találunk a férfiakat illetőleg a Danubius és Lang-féle gépgyáraknál, a Melocco czementgyárnál s az óbudai dohánygyárnál, a nőket illetőleg pedig a budapesti tégla- és mészégető gyárnál, a villamos vasútnál, a Grünwald szeszgyárnál s az óbudai dohánygyárnál. Egy tápdijas vagy kórházi ellátást igénylő tag átlagosan 18*ss napig volt beteg, a férfiak 17'se, a nők 25*88 napig. A kerületi pénztártól egy férfi beteg átlag 18*si napig, egy nő pedig 40*»s napig élvezett segítséget; az ipartestületi pénztáraknál a férfi bete gek betegségének átlagos időtartama 18*90, a nőké pedig 18*84 nap. A gyári pénztárak közül a nők a Grünwald szeszgyárban beteges kedtek legtovább, 54 napig; egyébként a gyári pénztárak összessé gében a nők betegségének átlagos időtartama 12*82 napot, a férfiaké pedig 15*04 napot tesz. Gyermekágyi esetek legnagyobb számmal a budapesti tégla- és mészégető gyárban fordultak elő, a hol a nők 39‘39%-a gyermekágyban volt; a gyermekágyi segély időtar tama a legtöbb pénztárnál 28 napos, vagy ezt megközelitő, csak éppen a téglagyáraknál igen alacsony, 5—10 napig. A budapesti kerületi pénztárnál a betegek átlagos napi létszáma 1.095 volt, 750 férfi és 345 nő; az államvasutak betegsegélyző pénztáránál 933 és pedig 932 férfi és egy nő. Az államvasutak pénztárának ugyan felével nagyobb a taglétszáma, mint a budapesti kerületi pénztárnak, mégis betegei sokkal kisebb számban vannak. Mint alább látni fogjuk, a vasúti alkalmazottak csakugyan kevéssé vannak kitéve a megbetegedés veszélyének ; a budapesti»kerületi pénztár pedig, mint az arányok mindegyike mutatja, a legkülönbö zőbb iparágak sorából sokat és tartósan betegeskedő munkás-ele met számíthat tagjai közé. Az általános munkás pénztárnál 745 volt a napi betegállomány, ezek között 587 férfi és 158 nő. Ezeken kivül még csak egy budapesti pénztárnak volt naponkint száznál több betege, az építőmesterek és kőművesek ipartestületi pénztárá nak, a hol napjában 129 férfi és 5 nő feküdt keresetképtelenül betegen. Egy tápdíjas és gyermekágyi nap a budapesti pénztáraknak 1 *35 koronájába, egy kórházi nap 1 '43 koronába, egy haláleset pedig 91*82 koronába került. A kerületi pénztár 1*28 koronát fizet tápdijas betegeinek és 2*os koronát a kórházi ellátásért; a temetkezési járulékban alig lépi tül a törvényszabta minimumot, 43-32 koronát fizetvén egy haláleset után. Az ipartestületi, gyári és magánegyesületi pénztárak mind nagyobb súlyt fektetnek a temetkezési járulékra ; táppénzben a Royal nagy szálloda beteg segélyző pénztára nyújt legtöbbet, 2 korona 32 fillért átlagosan és a ferenczvárosi dohánygyáré a legkevesebbet, mindössze 60 fillért. Említettük volt, hogy a betegségi statisztika adatai a tagok foglalkozása szerint nem részleteztetvén, e tekintetben sok érdekes és Von den Mitgliedern dér Budapester Krankenkassen waren 28‘62% im Laufe des Jahres krank; 28*« dér Mánner und 29*39°/u dér Frauen. Bei dér Bezirkskasse gab es unter den Mánnern mehr kranke, 34*64°/o, unter den Frauen nur 26*02°/o, so verhált es sich auch mit den Gewerbekorporationskassen, wo 30‘9S°/o dér mann- lichen und nur 28'9s # /o dér weiblichen Mitglieder erwerbsunfáhig krank waren. Bei den Fabrikskassen finden sich folgende, vöm Durchschnitt am meisten abweichende Daten : Bei dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik waren 136*36°/o dér Frauen erwerbsunfáhig krank, bei dér Tabakfabrik in Óbuda 136*3i°/o dér Frauen und 104*26°/o dér Mánner, bei dér Krankenkasse dér elektrischen Bahn 81 '82 0 /o dér Frauen und 53*56°/o dér Mánner, bei dér Schlick’schen Maschinenfabrík 77*io°/o dér Mánner, hingegen bei dér Krausz’schen Spiritusfabrik nur 0*96°/o dér Mánner. Bei den Privatvereinskassen finden sich keine solche Extrémé; als die zwei günstigsten Verhált- nisszahlen können erwáhnt werden; die dér Krankenkasse der hauptstádtischen Kaufleute, wo von den Mánnern 6*n Perzent, von den Frauen aber 7'3o°/o krank waren, und die dér Budapester Kafetier-Gehilfen, wo 6'67°/o dér weiblichen und 8*i2 # /o dér mánn- lichen Mitglieder im Laufe des Jahres erkrankten. Das Verháltnis dér Krankheitsfálle betrágt bei den sámmt- lichen Budapester Kassen hinsichtlich dér Mánner 36*76, hinsichtlich dér Frauen aber 48*4t Perzent. Bei dér Bezirkskasse finden sich wieder den Durchschnitt überschreitende Verháltnisse, aber auch eine grössere Betheiligung dér Frauen, mit 61'12°/o, den 52*34 Per- zenten dér Mánner gegenüber. Von den Fabrikskassen finden sich Verháltnisse über 100 Perzent bezüglich dér Mánner bei den Ma- schinenfabriken Danubius und Láng, bei dér Zementfabrik Melocco und bei dér Tabakfabrik in Óbuda, hinsichtlich dér Frauen aber bei dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, bei dér elektrischen Bahn, bei dér Grünwald’schen Spiritusfabrik und bei dér Tabak fabrik in Óbuda. Ein Pflegegeld oder Spitalspflege beanspruchendes Mitglied war durchschnittlich 18*33 Tagé hindurch krank, die Mánner durch 17*36 die Frauen durch 25*ss Tagé. Von den Bezirkskassen genoss ein mánnlicher Kranker durchschnittlich 18*si Tagé láng Unterstützung, eine weibliche Kranke aber 40*53 Tagé láng; bei den Gewerbe korporationskassen ist die durchschnittliche Dauer dér Krankheit dér Mánner 18*90, dér Frauen aber 18*84 Tagé. Von den Fabriks kassen waren die Frauen in dér Grünwald’schen Spiritusfabrik am lángsten,. durch 54 Tagé krank ; sonst betrágt in dér Gesammtheit dér Fabrikskassen die durchschnittliche Krankheitsdauer bei Frauen 12’82, bei Mánnern 15*04 Tagé. Kindbettfálle ereigneten sich am háufigsten in dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, wo 39*39°/o dér Frauen Wöchnerinen waren; die Dauer dér Kindbett-Unter- stützung betrágt bei den meisten Kassen 28 Tagé, oder annáhernd soviel, nur bei den Ziegelwerken ist sie sehr gering 5—10 Tagé. Bei dér Budapester Bezirkskasse betrug dér durchschnittliche tágliche Krankenstand 1.095, u. zw. 750 Mánner und 345 Frauen; bei dér Krankenkasse dér Staatsbahnen 933, u. zw. 932 Mánner und eine Frau. Die Kasse dér Staatsbahnen hat anderthalbmal so viel Mitglieder, als die Budapester Bezirkskasse, doch hat sie eine viel geringere Zahl von Kranken. Wie weiter untén zu ersehen, sind die Bahnangestellten dér Gefahr dér Erkrankung faktisch weni- ger ausgesetzt; die Budapester Krankenkasse aber záhlt, wie allé Verháltniszahlen zeigen, aus dér Reihe dér verschiedensten Indus- triezweige oft und lángé kranke Arbeiter-Elemente zu ihren Mit gliedern. Bei dér allgemeinen Arbeiterkrankenkasse war dér tágliche Krankenstand 745, hievon 587 Mánner und 158 Frauen. Ausser dicsen hatte nur noch eine Budapester Kasse táglich mehr als hundert Kranke, die Gewerbekorporationskasse dér Baumeister und Maurer, wo táglich 129 Mánner und 5 Frauen erwerbsunfáhig krank darniederlagen. Ein Pflegegeld- und Kindbett-Tag kam den Budapester Kassen auf 1*35 Kronen zu stehen, ein Spitalstag auf 1*43 Kronen, ein To- desfall aber auf 91*82 Kronen. Die Bezirkskasse zahlf ihren Pflege- geld-Kranken 1*28 Kronen und für die Spitalspflege 2*os Kronen; bei dem Leichenbestattungs-Beitrag überschreitet sie kaum das im Gesetze bestimmte Minimum, indem sie nach cinem Todesfall 43*32 Kronen zahlt. Die Gewerbekorporations-, Fabriks-und Privatvereins kassen légén allé ein grösseres Gewicht auf den Leichenbestattungs- Beitrag ; an Pflegegeld zahlt die Krankenkasse des Grand Hotel Royal das meiste, durchschnittlich 2 Kronen 32 Heller, und die Kasse dér Ferenczvároser Tabakfabrik das wenigste, nur 60 Heller. Wir hatten erwáhnt, dass weil die Daten dér Krankheit- statistik nach Bescháftigungen nicht spezifizirt wurden, in dieser 20**

Access restriction

Copyright

fullscreen: Die Nationalökonomie in Frankreich

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation