94* 
A magyar anyaországban az összes betegsegélyző pénztárak 
taglétszáma január hó folyamán csökkent, s január 31-én leszállt 
a minimumra, 1000, az év elején volt tagból ekkorra csak 994 
maradván meg a pénztárak kötelékében. Februártól kezdve azon 
ban a hó végi taglétszám fokozatosan és állandóan emelkedik 
egész szeptember végéig, a mikor a taglétszám maximuma mutat 
kozik, 1000, az év elején volt taggal szemben 1138 egyénnel. 
Ezután hónapról-hónapra apad megint a taglétszám és deczember 
31-én már csak 1071 marad. Ezer tag után ez a 71 főnyi külön 
bözet jelzi a betegsegélyző pénztárak taglétszámának évi gyarapo 
dását, az évközti hullámzásból eredő tiszta nyereséget. A két 
véglet, a január 31 én mutatkozó 994 s a szeptember 30-án elért 
1138 főnyi taglétszám; 144 közöttük a különbség, az egyes 
hónapokban a betegpénztárak népessége közötti eltérés tehát közel 
tizenöt százaléknyira rúg. A minimális és maximális taglétszám 
közötti középszám 1067 s ezen alul adatainkban csak négy hónap 
marad: január elseje, január, február és márczius hónapok vége. 
Egy hónapról a másra a legnagyobb emelkedés — ezer tag után 
56 főnyi — február és márczius hónapok között van; a legnagyobb 
csökkenés pedig — 49 főnyi november és deczember között. Az 
ipari munka intenzitása tehát már kora tavaszszal megkezdődik, 
és késő őszig tart; a betegpénztár} tagoknak — tehát az ipari 
munkásoknak — számbeli emelkedése februártól júniusig nagyobb 
mérvű, azután hónapról-hónapra — bár még mindig emelkedő 
irányzattal — kisebb a különbözet; a szeptemberi kulmináczió 
után októberben és novemberben ismét lassú a csökkenés s csak 
deczemberre mutatkozik egyszerre gyorsabb hanyatlás. Az építő 
ipar s az ezzel rokon időszaki iparágak szabják meg tehát beteg- 
segélyzőpénztáraink taghullámzásának irányát, s népünk, a mely 
a mezőgazdaság téli szünete alatt tétlenségre van kárhoztatva, az 
ipari munkában sem igen kereshet kárpótlást, mert a téli évadban 
annak is megcsappan a tevékenysége. 
A részletekben némi eltéréseket találunk az itt felhozottakkal 
szemben; nevezetesen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál a 
minimum ugyan január végén jelentkezik 986 taggal ezer főre, de 
már a maximum nem szeptember, hanem junius végére esik 1164 
taggal. A két véglet közötti eltérés — 178 — meghaladja a tizen 
hét százalékot. Itt is gyors növekedést találunk februárról már- 
cziusra és hirtelen nagy esést novemberről deczemberre; a nyári 
hónapokban pedig — júniustól szeptemberig — elenyésző csekély 
a különbség az egyes hónapok végén mutatkozó taglétszám között. 
A deczember végi taglétszám 66 főnyi gyarapodást mutat január 
elejéhez képest. 
Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál legnagyobb az 
eltérés az egyes hónapok taglétszámai között, több, mint 27 száza 
léknyi. Itt szeptember végén van a maximum 1277 taggal, és 
január elején a legcsekélyebb létszám 1000 taggal. A növekedés 
már szintén márcziusban vesz legerősebb lendületet s a hanyatlás 
deczemberben a legszembetűnőbb ; a julius-október hónapok taglét 
száma alig tér el valamivel a szeptemberben mutatkozó maximumtól. 
A gyári és vállalati pénztáraknál a maximális és a minimális 
létszám is eltolódik néhány hónappal; emez február végén szerepel 
994 taggal, a maximum pedig november végén áll elő 1111 tag 
gal. Ez az eltolódás jó részben a czukorgyárak üzemében nyer 
magyarázatot; a czukorgyártási campagne őszszel kezdetvén meg, 
legnagyobb munkáslétszámot októberre s novemberre gyűjt össze; 
a gyártás folyamata pedig a finomításig februárra fejeztetvén be, 
a munkások zöme ekkor bocsátható el. A két véglet közötti 
különbség a gyári pénztáraknál már jóval csekélyebb, a tizenegy 
százalékot alig valamivel meghaladó, a mi viszont abban leli ma 
gyarázatát, hogy (a czukorgyárakat s részben a faipari telepeket 
kivéve) külön betegsegélyző-pénztárt inkább az állandóbb üzemű 
gyárak, nem pedig az időszaki iparágak tartanak fenn. Éppen 
ezért a taglétszámban oly hirtelen emelkedés vagy csökkenés, mint 
a kerületi és ipartestületi pénztáraknál volt látható, itt nem mutat 
kozik. A gyári pénztárak évi nyeresége ezer tagra 88 főnyi volt. 
A magánegyesületi pénztárak veszik ki legkevésbé részüket 
a taghullámzásból; alig öt százaléknyi ezeknél az eltérés a január 
lm ungarischen Mutterlande hat dér Mitgliederstand dér ge- 
sammten Krankenkassen im Laufe des Monats Januar abgenommen 
und ist am 31. Januar auf das Minimum herabgesunken, von je 
tausend Mitgliedern am Anfang des Jahres waren zu dicsem 
Termine nur 994 im Verbande dér Kassen verblieben. Von 
Februar angefangen aber nimmt dér Mitgliederstand am Ende dér 
Monate stufenweise und stetig zu, bis zum Ende des Monats 
September, wo sich das Maximum des Mitgliederstandes zeigt, mit 
1138 Individuen gegenüber tausend am Anfange des Jahres. Von 
da an nimmt dér Mitgliederstand wieder von Monat zu Monat ab, 
und am 31. December verbleiben nur noch 1071. Nach je 1000 
Mitgliedern bedeutet dieser Unterschied von 71 Köpfen die Jahres- 
vermehrung des Mitgliederstandes dér Krankenkassen, den aus den 
Fluktuationen des Jahres sich ergebenden Reingewinn. Die beiden 
Extrémé sind dér Mitgliederstand am 31. Januar von 994 Köpfen 
und dér am 30-ten September von 1138 Köpfen; die Differenz ist 
144, zwischen den einzelnen Monaten betrágt alsó dér Unterschied 
dér Mitgliederzahl dér Krankenkassen fást fünfzehn Perzent. Das 
Mittel zwischen dem minimalen und maximalen Mitgliederstand ist 
1067 und un tér dieser Zahl bleiben in unsern Daten nur vier 
Monate: dér erste Januar und das Ende dér Monate Januar, 
Február und Marz. Von einem Monat zum andern zeigt sich die 
grösste Vermehrung — 56 auf 1000 Mitglieder — zwischen den 
Monaten Február und Marz; die grösste Abnahme aber, 49 Köpfe, 
zwischen November und Dezember. Die Intensitát dér gevverblichen 
Arbeit beginnt alsó schon im Vorfrühling und dauert bis Spát- 
herbst; die ziffermássige Vermehrung dér Krankenkassen-Mitglieder 
— alsó dér gewerblichen Arbeiter — zeigt von Február bis Juni 
einen grösseren Maasstab, dann ist dér Unterschied von Monat 
zu Monat kleiner; die Tendenz ist aber noch immer steigend; 
nach dér Kulmination im September ist die Abnahme im Október 
und November wieder eine allmáhlige und nur im Dezember 
zeigt sich auf einmal ein rascherer Rückgang. Das Baugewerbe 
und die damit vervvandten periodischen Gewerbszweige bestimmen 
alsó die Richtung dér Fluktuation dér Mitgliederzahl dér Kranken 
kassen, und unser Volk, welches wáhrend dér Winterpause dér 
Landwirtschaft zűr Unthátigkeit verdammt ist, kann auch in dér 
gewerblichen Arbeit keine rechte Entschádigung finden, denn 
auch bei dieser nimmt die Thátigkeit in dér Wintersaison ab. 
In den Details finden wir dem hier Angeführten gegenüber 
einige Abweichungen; namentlich zeigt sich bei den Bezirks- 
Krankenkassen das Minimum zwar am Ende Januar mit 986 Mit 
gliedern auf je 1000 Köpfe, aber das Maximum falit hier nicht auf 
September, sondern auf Ende Juni mit 1164 Mitgliedern. Die Dif 
ferenz zwischen den beiden Extrémén — 178 — übersteigt l7°/o.. 
Auch hier finden wir von Február auf Marz eine rasche Zunahme, 
und einen plötzlichen grossen Rückgang von November auf 
Dezember; in den Sommermonaten aber ist dér Unterschied zwischen 
dem am Ende dér einzelnen Monate sich ergebenden Mitgliederstand 
ein verschwindend geringer. Dér Mitgliederstand vöm Ende Dezember 
weist dem Anfang des Januar gegenüber eine Vermehrung von 
66 Köpfen auf. 
Bei den Gerwerbekorporations-Krankenkassen ist die Differenz. 
zwischen dem Mitgíiederstande dér einzelnen Monate am grössten,. 
mehr als 27 Perzent. Hier zeigt sich am Ende September das 
Maximum mit 1277 Mitgliedern und am Anfang Januar dér geringste 
Stand mit 1000 Mitgliedern. Die Zunahme nimmt gleichfalls im Marz. 
den stárksten Aufschwung und dér Rückgang ist im Dezember 
am auffalligsten; dér Mitgliederstand dér Monate Juli—Október 
unterscheidet sich kaum um etwas weniges von dem im September 
zu Tagé tretenden Maximum. 
Bei den Fabriks- und Unternehmungskassen verschiebt sich. 
dér maximale und min imale Stand um einige Monate; dieser zeigt 
sich Ende Február mit 994 Mitgliedern: das Maximum aber ergibt 
sich Ende November mit 1111 Mitgliedern. Diese Verschiebung findet 
ihre Erklárung zum guten Theil im Betrieb dér Zuckerfabriken;. 
die Zuckererzeugungs-Campagne beginnt im Herbst und versam- 
melt den grössten Arbeiterstand für Október und November; dér 
Erzeugungsprozess aber wird bis zum Raffiniren bis Február been- 
digt und das Gros dér Arbeiter kann zu dieser Zeit entlassen wer- 
den. Dér Unterschied zwischen den beiden Extrémén ist aber bei; 
den Fabrikskassen viel geringer und geht kaum über eilf Perzent, 
was wieder darin seine Erklárung findet, dass (die Zuckerfabriken 
und zum Theil die Holzindustrie-Anlagen ausgenommen) mehr 
die Fabriken von stándigem Karakter als die periodischen Gewerbs 
zweige besondere Krankenkassen erhalten. Eben deshalb zeigt sich, 
hier keine so plötzliche Zu- oder Abnahme im Mitgíiederstande,. 
wie bei den Bezirks- und Gewerbekorparations-Kassen. Dér Jahres- 
gewinn dér Fabrikskassen betrug 88 Köpfe auf 1000 Mitglieder. 
Die Privatvereins-Kassen habén den geringsten Antheil an dér 
Fluktuation dér Mitglieder; bei dicsen betrágt die Differenz zwischen