62*

egészen  mellőzendő  volna,  mintsem  hogy  ily  tökéletlen  állapotában  tartassék
fenn.  Egyúttal  meg  kell  említenem,  hogy  a  több  munka,  a  melyet  a  betegsegélyző
  pénztárak  statisztikájának  az  eddiginél  helyesebb  módon  való
szerkesztése  okozni  fog,  részben  ellensülyoztatik  az  által,  hogy  a  betegségi
statisztikában  az  egyes  betegségeknek  a  foglalkozásokkal  való  combinatiója
ezúttal  egészen  mellőzendő  volna.  A  betegségi  statisztikának  foglalkozások
szerint  való  részletezése  ugyanis  csak  azon  esetben  lehet  tanulságos,  ha
egyúttal  a  taglétszámot  és  pedig  nem  csupán  az  évvégi,  hanem  az  átlagos
taglétszámot  is  az  egyes  foglalkozások  szerint  részletezve  tudjuk  kimutatni.
Mert  mit  használna  annak  ismerete,  hogy  hány  asztalos,  hány  lakatos  stb.
betegedett  meg  himlőben,  hagymázban  vagy  egyéb  betegségekben,  ha  nem
tudjuk,  hogy  a  pénztárakban  összesen  hányán  voltak  ily  foglalkozású
tagok,  a  kiknek  számával  a  betegek  és  meghaltak  számát  szembeállíthatnék.
A  tagok  számának  foglalkozások  szerint  való  részletezése  azonban  ez  idő
szerint  két  akadályba  ütközik:  először  a  tagok  foglalkozása  a  tagsági
könyvekben  vagy  törzslapokon  a  különböző  pénztáraknál  nem  vezettetik
azzal  a  szabatossággal  s  különösen  nem  oly  egyöntetű  felfogással,  hogy
ez  alapon  statisztikát  készíteni  lehetne,  másodszor  pedig,  miután  a  pénztárak ­
  ez  idén  nem  kaptak  az  iránt  utasítást,  hogy  a  taglétszámot  foglalkozások ­
  szerint  is  össze  kell  állitaniok,  kezelési  rendszerüket  sem  alkalmazták
ezen  feladathoz  s  ennek  következtében  a  tagok  számának  foglalkozások
szerint  való  kimutatásé  most  igen  nagy  nehézségekbe  s  a  czélt  túlhaladó
költségekbe  kerülne.  Ahhoz  tehát,  hogy  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikáját ­
  foglalkozások  szerint  szervezhessük,  két  előfeltételre  van  szükség  :
először  az  összes  pénztárakhoz  egy  általánosan  irányadó  útmutatás  bocsátandó ­
  ki,  a  mely  a  pénztárak  által  szem  előtt  tartandó  lesz,  a  tagok  foglalkozásának ­
  bejegyzésénél,  másodszor  megállapítandó  azon  legczélszerűbb
kezelési  rendszer,  mely  a  tagsági  és  betegségi  statisztikának  foglalkozási
alapra  fektetését  aránylag  legkisebb  fáradtsággal  és  költséggel  teszi  lehetővé.
Önként  értendő,  hogy  az  adatoknak  foglalkozások  szerinti  részletezése  az
említett  útmutatásokat  tartalmazó  rendeletek  kibocsátását  követő  évtől  kezdve
lesz:  csak  kívánható.  A  mi  a  foglalkozások  egyöntetű  nyilvántartására  vonatkozó ­
  utasítást  illeti,  azt  az  országos  statisztikai  hivatal  saját  hatáskörében  el
fogja  készíthetni,  a  statisztika  érdekeivel  összhangzatos  legczélszerűbb  kezelési ­
  rendszer  megállapítása  érdekében  azonban  úgy  a  nagyobb,  mint  a  kisebb
pénztárak  részvételével  szaktanácskozásokra  volna  szükség,  a  melyek  még
ez  év  folyamán  az  országos  statisztikai  hivatalban  volnának  megtartandók.
A  szaktanáoskozások,  a  melyek  összehívásához  Nagyméltóságod  kegyes
felhatalmazását  kérem,  egyúttal  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának
fejlesztésére  vonatkozó  egyéb  kérdésekkel  is  foglalkozhatnának,  igy  különösen
azzal  is,  hogy  mily  módon  lehetne  a  pénztárak  pénzügyi  eredményeiben
úgy  a  bevételeknél,  mint  a  kiadásoknál  a  kötelezett  és  az  önként  belépő
tagokat  megkülönböztetni,  hogy  így  megoldható  legyen  azon  igen  fontos
kérdés,  hogy  az  önkéntes  tagok  mennyire  terhelik  meg  a  pénztárakat.  A  szaktanácskozás ­
  kiterjeszkedhetnek  továbbá  arra  a  kérdésre  is,  hogy  mi  módon
lehetne  a  betegsegélyző  pénztárak  keretében  az  ipari  munkabérek  statisztikáját ­
  megvalósítani,  a  különböző  iparágak  segédmunkásai  által  hely  nélkül
töltött  napok  számát  kideríteni,  esetleg  miként  lehetne'  a  betegsegélyző
pénztárakat  a  munkásstatisztika  egyéb  feladatainak  (munkások  lakásviszonyai,
munkabeszüntetések,  munkásbalesetek  stb.)  megoldásánál  is  felhasználni.
A  mi  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának  költségeit  illeti,  erre
nézve  van  szerencsém  tisztelettel  jelenteni,  hogy  az  idézett  2123/eln.  sz.
magas  rendelet  értelmében  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának  összeállítása ­
  a  folyó  évi  költségvetés  keretében  hajtandó  végre,  a  mi  akadály
nélkül  meg  is  történhetik  azon  esetben,  ha  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikája ­
  egyelőre  csak  oly  mérvben  léptettetik  életbe,  a  mely  mérvben  azt  ez
alkalommal  tisztelettel  javasolni  bátorkodom.  A  betegsegélyző  pénztárak
statisztikájának  a  tartandó  szaktanácskozások  alapján  leendő  mindennemű
továbbfejlesztése  azonban,  különösen  pedig  a  tagsági  és  betegségi  statisztikának ­
  foglalkozások  szerint  való  részletezése,  igen  jelentékeny  költségtöbbletet
fog  okozni,  a  melynek  közelebbi  mérvét  csak  akkor  fogom  kiszámíthatni,
ha  a  szaktanácskozások  alapján  a  részletes  tervek  és  végrehajtási  módozatok ­
  meg  fognak  állapíttatni.  Már  előre  jelezhetem  azonban,  hogy  a  megbízható ­
  és  részletes  statisztika  érdekében  valószínűleg  statisztikai  lapok
alkalmazása  fog  a  legczélszerűbb  módszernek  mutatkozni,  melyek  minden
egyes  pénztári  tagról  lesznek  kiállitandók  s  igy  nagy  tömegüknél  fogva
jelentékeny  s  a  pénztárakra  alig  hárítható  nyomatási  költségekbe  fognak
kerülni  s  központi  feldolgozásuk  is  okvetlenül  sok  költséget  fog  Okozni.
Ha  azonban  a  munkásstatisztikát  rendszeresíteni  kívánjuk,  önként  érthető,
hogy  a  vele  járó  költségektől  sem  lehet  elzárkóznunk.
Az  előadottak  alapján  odaterjed  tiszteletteljes  kérelmem,  hogy  a
betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának  a  fentebbi  1—5.  pontok  alatt
vázolt  elvek  szerint  való  módosításához  hozzájárulni  s  a  •/.  alatt  ide
mellékelt  s  ezen  elveknek  megfelelő  statisztikai  felvételi  tábláknak  sürgős

eine  ganz  bedeűtende  Arbeitsleistung  erfordert,  sozusagen  ganz  wertlos  ist,
und  daher,  wenn  sie  nicht  verbessert  wird,  lieber  ganz  fallen  zu  lassen
wáre,  als  in  einem  solchen  unvollkommenen  Zustand  erhalten  zu  werden.
Zugleich  rauss  ich  erwahnen,  dass  die  Mehrarbeit,  welche  dadurch  verursacht
  wird,  dass  die  Statistik  dér  Krankenkassen  in  richtigerer  Weise  als
bisher  verfasst  würde,  zum  Theil  dadurch  aufgewogen  wird,  dass  in  dér
Morbilitáts-Statistik  die  Kombination  dér  einzelnen  Krankheiten  mit  den
Bescháftigungen  diesmal  ganz  wegzufallen  hat.  Die  Spezifizirung  dér
Morbilitáts-Statistik  nach  Bescháftigungen  kann  námlich  nur  in  dem  Falle
instruktiv  sein,  wenn  zugleich  dér  Mitgliederstand  und  zwar  nicht  nur  dér
am  Ende  des  Jahres,  sondern  auch  dér  durchschnittliche  nach  den  einzelnen
Bescháftigungen  speziflzirt  ausgewiesen  werden  kann.  Denn  was  nűtzte  es
zu  wissen,  wie  viel  Tischler,  Schlosser  u.  s.  w.  an  Blattern,  Typhus  oder
an  anderen  Krankheiten  erkrankt  sind,  wenn  mán  nicht  weiss,  wie  viel
Mitglieder  solcher  Bescháftigung  zusammen  in  den  Kassen  waren,  dass  ihre
Zahl  dér  Zahl  dér  Erkrankten  und  Verstorbenen  entgegengestellt  werden
könne.  Die  Spezifizirung  dér  Mitgliederzahl  nach  Beseháftigungen  stösst
aber  derzeit  auf  zwei  Hindernisse:  erstens  wird  die  Bescháftigung  dér
Mitglieder  in  den  Mitgliedbüchern  oder  auf  den  Stammbláttern  bei  den
verschiedenen  Kassen  nicht  mit  solcher  Genauigkeit,  und  besonders  nicht
mit  solcher  einheitlicher  Auffassung  geführt,  dass  auf  dieser  Grundlage  die
Statistik  angefertigt  werden  könnte,  zweitens  aber  habén  die  Kassen,  da  sie
heuer  keine  Anweisung  erhielten,  den  Mitgliederstand  auch  nach  Bescháf-  ■
tigungen  zusammenzustellen,  ihr  Administrations-System  dieser  Aufgabe  nicht
angepasst  und  demzufolge  stiesse  jetzt  dér  Ausweis  dér  Mitgliederzahl  nach
Bescháftigungen  auf  sehr  grosse  Schwierigkeiten  und  würde  über  den
Zweck  hinausgehende  Kosten  verursachen.  Um  alsó  die  Statistik  dér
Krankenkassen  nach  Bescháftigungen  zu  organisiren,  bedarf  es  zweier  Vorbedingungen
  ;  erstens  ist  an  sámmtliche  Krankenkassen  eine  allgemein  maassgebende
  Instruktion  zu  erlassen,  welche  seitens  dér  Kassen  bei  dér  Eintragung
  dér  Bescháftigung  dér  Mitglieder  vor  Augen  zu  haltén  ist,  zweitensist
  dasjenige  zweekmássigste  Manipulirungs-System  festzustellen,  welches  es
bei  dér  verháltnismássig  kleinsten  Mühewaltung  und  Kosten  ermöglicht,
die  Mitglieds-  und  Morbilitáts-Statistik  auf  die  Basis  dér  Bescháftigungen
zu  légén.  Selbstverstándlich  kann  die  Spezifizirung  dér  Daten  nach  Bescháftigungen ­
  nur  von  dem  auf  die  Ausgabe  dér  die  erwáhnten  Anweisungen  enthaltenden
  Verordnungen  folgenden  Jahre  an  gefordert  werden.  Was  die  auf
die  einheitliche  Evidenzhaltung  dér  Bescháftigungen  bezügliche  Instruktion
betrifft,  wird  das  statistische  Landesamt  dieselbe  im  eigenen  Wirkungskreis
anfertigen  können,  im  Interessé  dér  Feststellung  des  mit  den  Aníorderungen
dér  Statistik  harmonirenden  zweekmássigsten  Manipulations-Systems  aber
bedürfte  es  Fachberathungen  bei  Theilnahme  sowohl  dér  grösseren,  als  dér
kleineren  Kassen,  diese  wáren  noch  im  Laufe  dieses  Jahres  im  statistischen
Landesamte  abzuhalten.

Die  Fachberathungen,  zu  dérén  Einberufung  ich  von  Ew.  Exzellenz
die  gütige  Ermáchtigung  erbitte,  würden  sich  zugleich  auch  mit  anderem
auf  die  Entwickelung  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  bezüglichen  Fragen
bescháftigen,  so  auch  damit,  auf  welche  Weise  in  den  finanziellen  Ergebnissen
  dér  Kassen  sowohl  bei  den  Einnahmen,  als  auch  bei  den  Ausgaben
die  eintrittspflichtigen  und  die  freiwillig  eintretenden  Mitglieder  zu  unterscheiden
  wáren,  damit  so  die  sehr  wichtige  Frage  gelöst  werden  könnte,
in  welohem  Maasse  die  freiwilligen  Mitglieder  die  Kassen  belasten.  Die
Enquéte  könnte  ferner  auch  auf  die  Frage  eingehen,  auf  welche  Weise
die  Statistik  dér  gewerblichen  Arbeitslöhne  im  Rahmen  dér  Krankenkassen
zu  verwirklichen,  und  die  Zahl  dér  durch  die  Hilfsarbeiter  dér  verschiedenen
Industriezweige  vazirend  verbrachten  Tagé  festzustellen  wáre,  eventuell  wie
mán  die  Krankenkassen  auch  bei  dér  Lösung  sonstiger  Aufgaben  dér
Arbeiter-Statistik  (Wohnungsverháltnisse  dér  Arbeiter,  Strike,  Arbeiterunfálle
  u.  s.  w.)  in  Anspruch  nehmen  könnte.
Was  die  Kosten  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  anbelangt,  beehre
ich  mich  ergebenst  zu  melden,  dass  im  Sinne  dér  zitirten  hohen  Verordnung
Prás.-Zahl  2123,  die  Zusammenstellung  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  im
Rahmen  des  diesjáhrigen  Budgets  durchzuführen  ist,  was  in  dem  Falle  auch
anstandslos  erfolgen  kann,  wenn  die  Statistik  dér  Krankenkassen  vorláufig
nur  in  dem  Maasse  ins  Leben  treten  wird,  in  welchern  ich  bei  dieser
Gelegenheit  es  vorzuschlagen  mich  beehre.  Die  Weiterentwickelung  dér
Statistik  dér  Krankenkassen  auf  Grund  dér  abzuhaltenden  Fachberathungen,
besonders  die  Spezifizirung  dér  Mitglieder-  und  Morbilitáts-Statistik  nach
Bescháftigungen  wird  aber  ein  bedeutendes  Plus  an  Kosten  verursachen,
dessen  Maass  ich  nur  dann  werde  náher  berechnen  können,  wenn  auf
Grundlage  dér  Fachberathungen  die  Detailpláne  und  Durchführungs-Modalitáten
  festgestellt  sein  werden.  Ich  kann  aber  schon  im  vorhinein  andeuten,
dass  sich  im  Interessé  dér  eingehenden  und  verlásslichen  Statistik  wahrscheinlich
  die  Anwendung  von  statistischen  Záhlkarten  als  die  zweekmássigste
Methode  erweisen  wird,  welche  über  jedes  einzelne  Kassenmitglied  auszufertigen
  sein  werden,  und  so  zufolge  ihrer  grossen  Masse  bedeűtende
Druckkosten  verursachen,  die  den  Kassen  kaum  aufgebürdet  werden  könnten  ;
auch  ihre  zentrale  Aufarbeitung  wird  unbedingt  mit  grossen  Auslagen  verbunden
  sein.  Wenn  wir  aber  die  Arbeiter-Statistik  systemisiren  wollen,
können  wir  selbstverstándlich  uns  auch  vor  den  damit  verbundenen  Kosten
nicht  verschliessen.
Auf  Grund  des  Gesagten  geht  meine  ergebene  Bitté  dahin,  geruhen
die  Modifizirung  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  nach  den,  in  den  obigen
Punkten  1—5  angedeuteten  Grundsátzen  zu  genehmigen,  und  das  statistische
Landesamt  gütigst  zu  bevollmachtigen,  dass  es  die  hier  untem-/.  beigelegten,