A baleset-jelentő lap kitöltésére nézve mindenekelőtt azt kell külö 
nösen hangsúlyoznom, hogy kiváló gond fordítandó a munkaadónak pontos 
és szabatos megnevezésére. Nem szabad tehát megelégedni a sérült munkás 
bevallásával, hanem a tagkönyvecskébő), illetőleg a betegsegélyzőpénztár 
nyilvántartásaiból kell megállapítani, hogy a sérült munkásnak ki a munka, 
adója, nehogy esetleg a pénztár téves bejelentése alapján a munkaadók ok 
nélkül zaklattassanak. Minthogy pedig ezúttal már nemcsak az iparban, 
hanem egyéb hivatási ágnál előfordult balesetek is bejelentendők, ügyelni 
kell arra, hogy, ha egy munkaadónak többféle üzeme van, pl. ipari és 
-bányavállalata, vagy ipari és mezőgazdasági üzeme, vagy ipari és 
vasúti üzeme, stb. a baleset-jelentő lapon mindig megemlittessék az is, hogy 
a sérült munkás melyik üzemnél sérült meg: ipari, bánya-, mezőgazdasági 
vagy vasúti üzemnél. 
Egyébként az I. számú szelvény kérdéseinek első része azonos a 
korábban használt baleset-jelentő levelezőlapok szövegével, s igy ennek 
további magyarázata fölösleges. 
A nagy iparban történt baleseteknél — minthogy ezekre vonatkozólag 
a sérült személyi viszonyait illető adatokat a munkaadó különben is beszol 
gáltatja elégséges csak ezen — vonal fölötti — kérdésekre válaszolni. 
Nagy ipari jellegűnek tekintendő a legalább 20 munkást foglalkoztató vagy 
gépi erőt használó iparvállalat. Kétes esetekben azonban, a mikor a beteg 
segélyzőpénztár nem tudja eldönteni, hogy valamely vállalat nagyipari jel- 
legű-e, legczélszerübb a hosszas levelezések és pótlások elkerülése végett 
kitölteni az alábbi — vonal alatti — rovatokat is, melyek különben is 
kitöltendők lesznek minden kisipari, gazdasági, bánya- és vasúti üzemben 
előforduló balesetek alkalmával. 
E rovatok közül külön magyarázatot csak az igényel, a mely a sérült 
keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kérdésnek az a czélja, 
hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a keresetképtelenné vált családfő 
szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát szükségszerűen kiterjeszti 
a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházasságban együtt élő nő s a 
törvénytelen. gyermekek tehát szintén befoglalandók a családtagok számába, 
ha a sérült keresetéből éltek; úgyszintén hajadon női munkásnak általa eltar 
tott törvénytelen gyermeke is. 
Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez 
képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig 
tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső 
sérüléseknél a gyógyulás tartamának ily előre való meghatározása igen 
gyakran messze elmarad a valóságtól, mert váratlanul közbe jövő kompli- 
kácziók, hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá 
tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s 
viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb 
idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a 
baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot 
adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak, 
mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásuk 
ban nem okoztak-e annak esetleg állandó munkaképtelenséget, akár rész 
legest, mikor korábbi munkakörét nem tudja többé ellátni, de kisebb mun 
kákra még képes marad, akár teljeset, mikor semminemű kereső foglal 
kozást többé nem folytathat: nem lehet megelégednünk az I. számú jelen 
tésen foglalt azon följegyzéssel, hogy előre láthatólag mennyi ideig tart a 
sérült felgyógyulása, hanem szükséges adatokat szereznünk még a sérülés 
tényleges tartamáról is, akkor, mikor a sérült már felgyógyúlt, s igy a 
szenvedett munkaképtelenségnek ideje egész szabatosan megállapítható. 
E czélhoz képest a baleset-jelentő lap II. számú szelvényének kiállí 
tása körül a következő eljárás lesz követendő : még az I. számú szelvény 
elküldése előtt a II. számú szelvényen kitöltendő az első néhány rovat 
(a betegsegélyző-pénztári tagkönyv folyó száma, a sérült vezeték- és kereszt 
neve, mely községben történt a baleset, mi a sérülés időpontja), emlékez 
tetőül és tájékoztatóul arra, hogy mely sérültről kell annak idején a II. 
számú szelvényt beterjeszteni. Ezek után az I. számú szelvény a füzetből 
kivétetvén, a magyar kir. központi statisztikai hivatal czímére postára 
adandó. 
A II. számú szelvényt akkor kell egészen kitölteni és a statisztikai 
hivatalhoz postára adni, ha a sérültnek segélyezését a pénztár már befejezte, 
akár azért, mert a segélyezett egyén felgyógyult, akár azért, mert meghalt, 
vagy azért, mert a törvényszerű-20 heti segélyezést márkihasználta. Bármelyik 
esetben minden nehézség nélkül bejegyezhetek a pénztár nyilvántartásaiból a 
szükséges adatok, úgy azok, a melyek a munkaképtelenség tartamára vonat 
koznak (a munkaképtelenség tartama egyezik a táppénzes vagy kórházi napok 
számával), mint azok, a melyek a táppénzben vagy kórházi ápolásban, esetleg 
temetkezési segélyben az illető sérült részére kifizetett összeget tudakolják. 
Ez utóbbi kérdés különösen azért fontos, mert ennek segélyével tudhatjuk 
me ő> hogy a betegsegélyző-pénztárakra mily anyagi terhet rónak az üzemi 
Bezüglich dér Ausfertigung des Unfall-Meldezettels ist vor allém be- 
sonders zu betonén, dass auf die genaue und prazise Benennung des 
Arbeitgebers besondere Sorgfalt zu verwenden ist. Mán darf sich aber mit 
den Angaben des verletzten Arbeiters nicht begnügen, sondern es ist aus 
dem Mitgliedsbüchel, beziehungsweise aus dér Evidenzhaltung dér Kranken- 
kasse festzustellen, wer dér Arbeitgeber des verletzten Arbeiters ist, damit 
die Arbeitgeber zufolge irriger Meldung dér Kasse nicht unbegründet be- 
helligt werden. Da aber hinfür nicht nur die beim Gewerbe, sondern auch 
die in anderen Berufszweigen vorkommenden Unfálle anzumelden sind, ist 
darauf zu achten, dass wenn ein Arbeitgeber mehrere Betriebe besitzt, 
z. B. Industrie- und Montan-Unternehmungen, oder Gewerbe- und land- 
wirtschaftliche Betriebe, oder Gewerbe- und Eisenbahn-Betriebe, auf dem 
Unfall-Meldezettel immer angegeben werde, bei welchem dér verunglückte 
Arbeiter verletzt wurde: ob bei dem Gewerbe-, dem Bergwerk-, dem 
Oekonomie- oder dem Bahnbetriebe ? 
Übrigens ist dér erste Theil dér Fragen des Koupons Nr. I identisch 
mit dem Texte dér früher in Verwendung gestandenen Unfall-Meldezettel; 
eine weitere Erklárung erscheint daher überflüssig. 
Bei den in dér Gross-Industrie vorkommenden Unfállen, bezüglich 
derer die, die persönlichen Verhaltnisse des Verletzten betreffenden Daten 
vöm Arbeitgeber auch sonst eingeliefert werden, genügt es nur auf diese 
oberhalb des Striches befindlichen Fragen zu antworten. 
Als Unternehmung mit grossindustriellem Karakter ist eine Unter- 
nehmung zu betrachten, wenn sie mehr als 20 Arbeiter bescháftigt, oder 
Maschinenkraft verwendet. In zweifelhaften Falién aber, wenn die Kranken- 
kasse nicht entscheiden kann, ob eine Unternehmung einen gross- 
industriellen Karakter besitzt, ist es behufs Vermeidung dér langwierigen 
Korrespondenzen und Ergánzungen am zweekmássigsten, auch die unteren, 
unterhalb des Striches befindlichen Rubriken auszufüllen, welche übrigens 
bei Gelegenheit dér im Kleingewerbe-, Oekonomie-. Bergwerk- und Bahn 
betriebe vorkommenden Unfálle auch so auszufüllen sein werden. 
Von diesen Rubriken bedarf nur die eine besondere Erklárung, 
welche die Zahl dér vöm Erwerbe des Verletzten lebenden Familienglieder 
erkundet. Zweck dieser Frage ist, in Erfahrung zu faringen, wie viele Indi- 
viduen durch das Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes 
betroffen werden, und dieser Zweck dehnt den Begriff dér Familie noth- 
wendigerweise auch auf die nicht legalisirten Verhaltnisse aus. Die im 
Konkubinate zusammenlebende Frau und die unehelichen Kinder sind alsó 
gleichfalls in die Zahl dér Familienglieder einzurechnen, wenn sie vöm 
Erwerbe des Verletzten lebten; sowie das uneheliche Kind dér ledigen 
Arbeiterin, wenn es durch diese erhalten wird. 
Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend 
den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Gene- 
sung des Verletzten voraussiohtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt, 
dass besonders bei ausseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung 
dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben 
kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auftretendes Wund- 
fleber, u. dgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen, wel- 
cher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen liess, hinwieder können 
im Anfang schwerer erscheinende Verletzungen unter günstigen Verhált- 
nissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die wichtigste 
Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber zu gébén, 
welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verursacht habén, für 
wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig gemacht habén, 
und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell seine stándige Ar- 
beitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theilweise, wobei dér 
Arbeiter seinen früheren Arbeitskreis nicht mehr versehen kann, aber zu 
geringeren Arbeiten noch fáhig ist, oder eine gánzliche, wobei er keinerlei 
erwerbende Arbeit mehr betreiben' kann: können wir uns nicht mit dér in 
dér Meldungskarte Nr. I. enthaltenen Angabe begnügen, wie lángé voraus- 
sichtlich die Genesung des Verletzten andauern wird, sondern es ist noth- 
wendig, Daten über die faktische Dauer dér Verletzung zu beschaffen, 
zu einer Zeit, da dér Verletzte bereits genesen ist und so die Zeitdauer 
dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit ganz prázis festgestellt werden kann. 
Dem entsprechend ist bei dér Ausfertigung des Koupons Nr. II des 
Unfall-Meldezettels folgendes Verfahren zu beobachten : Noch vor Absen- 
dung des Koupons I sind im Koupon II die ersten paar Rubriken auszu 
füllen' (laufende Zahl des Krankenkassen-Mitgliedbuches, dér Familien- und 
Taufnamen des Verletzten, in welcher Gemeinde hat sich dér Unfall ereignet, 
welcher ist dér Zeitpunkt dér Verletzung) zűr Erinnerung und Orientirung 
bezüglich dessen, über welchen Verletzten seiner Zeit dér Koupon II ein- 
zusenden sein wird. Hierauf wird dér Koupon I aus dem Hefte genommen 
und an das k. u. statistische Zcntralarat adressirt auf die Rost gegeben. 
Dér Koupon Nr. II ist dann gánzlich auszufüllen und an das sta 
tistische Amt auf die Rost zu gébén, wenn die Kasse die Unterstützung 
des Verletzten schon beendet hat, entweder weil das unterstützte Indi 
viduum genesen ist, oder weil es gestorben ist, oder weil die gesetzliche 
20wöchentliche Unterstützung schon erschöpft ist. In jedem dieser Fálle 
können die nöthigen Daten aus dér Evidenzhaltung dér Kasse ohne jede 
Schwierigkeit eingetragen werden, sowohl diejenigen, welche sich auf die 
Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit beziehen (die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit 
stimmt mit dér Zahl dér Pflegegeld- oder Spitals-Tage überein), als auch 
die, welche den Betrag, dér für den betreffenden Verletzten an Pflegegeld 
und Spitalspflege, eventuell an Leichehbestattungs-Unterstützung gezahlt 
wurde, erkunden. Diese letzte Frage ist besonders darum wichtig, weil 
nur mit Hilfe derselben ermittelt werden kann, welche materiellen Lasten 
die Betriebs-Unfálle den Krankenkassen aufbürden. Nach jeder Meldung