Egyidejűleg részben új szövegezést nyert a munkaadók baleset
jelentő lapja is, a következő alakban;
Balesetjelentés
nagyipari üzemben előforduló sérülésekről.
Az ipartelep ezége (tulajdonosa vagy
bérlője). ;
Az ipartelep megnevezése (pl. szeszgyár,
malom, kefegyár, építkezési vállalat)
és székhelye (Budapesten kerület,
utcza és hazszám).
A haleset színhelye (annak megemlíté
sével^, hogy a baleset a műhelyben,
gépházban, raktárban, udvarban, stb.
történt-e P).
A sérült vezeték- és keresztneve.
A sérült neme, életkora, családi álla
pota (nős, nőtlen, özvegy, hajadon,
elvált).
A sérült keresetéből élő családtagok
száma (ideértve a vadházasságban élő
nőt, s törvénytelen gyermekeket is).
,. , „ testvér szülő
kiskorú no v . . (a .pó s ,
gyermek, férj, rokon, anyós).
A baleset bekövetkezésének időpontja.
délelőtt , ,
.,,—7-;— órakor
délután
(A délelőtti időszak éjféltől déli 12 óráig, a dél
utáni déH 12 órától éjfélig számittatik.)
A baleset bekövetkezése előtt a sérült
munkás hány órát állott szakadatlan
munkában. (A naponkint! rendes
munkaszünetek megszakításnak nem
tekintendők).
A sérülés foka (természete):
a) a munkás a sérülés következtében
meghalt-e ?
b) a sérülés' előreláthatólag halálát
fogja-e okozni ?
c) előreláthatólag mennyi ideig tart
a sérült felgyógyulása?
ü) felgyógyulás után előreláthatólag
1. teljesen munkaképtelen marad-e ?
2. részben marad-e munkaképtelen ?
3. teljesen visszanyeri-e régi munka-
képességét ? .
A baleset oka és lefolyása. 1. A mun
kás a baleset megtörténtekor mivel
foglalkozott?
2. Mely eszköz vagy gép mellett érte
a baleset?
A balesetnél mily külső körülmények
működtek közre ? ...
4. A munkás egyedül végezte-e a mun
kát, vagy mások is segédkeztek-e ?
5. Ki részesítette a sérültet az első
segélyben ?
Hány munkást (ideértve a napszámo
sokat és tanonezokat is) foglalkozta-^,
tott a vállalat a baleset időpontjá
ban ?
A sérülés neme és a sérült testrész meg
nevezése (égett, zúzott, vágott, stb.
seb a fejen, szemen, kézen, lábon,
stb. A jobb és baloldali sérülések
megkülönböztetendök).
Ápolás végett a sérült munkás hová
szállíttatott ? (Házilag vagy kórház
ban és pedig mely kórházban ápol-
tatik ?).
Tömeges sérülés esetén a többi sérültek
megnevezése
A sérült munkás baleset ellen biztosítva
volt-e? Hol? Ki űzette a biztosítási
illetéket ?
A sérült munkás mely betegsegélyzö
pénztárnak tagja ?
190 év hó...,..napján.
A bejelentő ez ég aláírása (bélyegzője).
A fegyházakban, a fegyenczek ipari munkája közben történt
balesetek számbavételéről is történik gondoskodás ; ezekről a fegy-
házak s általában a letartóztatási intézetek igazgatóságai fogják
kiállítani és beküldeni a baleset jelentéseket,
A hivatási balesetek statisztikájának másik s Magyarországon
különösen fontos ága a mezőgazdasági halesetek statisztikája.
A mezőgazdasági üzemben előforduló balesetekről ez ideig
semminemű adatgyűjtésünk nem volt. Az állami birtokok munká
sainak megsérüléséről a sérültnek vagy családjának kártalanítása
czéljából állítottak ugyan ki egy rovatos ívet, ez azonban csak a
föntemlitett czélra szolgált és statisztikailag ki nem használtatott.
Teljesen új szervezés volt szükséges tehát a mezőgazdasági bal
esetek statisztikájához s e szervezésnél előtérbe nyomul minden
nehézség, a mi egyéb gazdasági ágnál alig érezteti hatását, vagy
éppen nem játszik szerepet.
Mielőtt azt a kérdést tisztáznék, hogy mit tekintsünk baleset
nek a mezőgazdasági üzemben, meg kellett állapítanunk azt, hogy
honnan, mely forrásból remélhetjük a mezőgazdasági baleseti sta
tisztika adatait s az adatszolgáltatóhoz szabnunk aztán igényeinket
arra nézve, hogy az adatokat mily terjedelemben és irányban kérjük.
A meglévő baleset-statisztikai adatgyűjtéseknél használt metho-
dusok a mezőgazdasági balesetek statisztikájánál nem voltak érté-
Gleichzeitig erhielt auch dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber
eine zum Theil neue Fassung in folgender Form:
Unfall-Meldung
über vorgekommene Verletzungen im Orossgewerbe-Betriebe.
Firma dér Industrie-Anlagc (Eigenthümer
oder Páchter).
líenennung der Industrie-Anlagc (z. B. típiri-
tusfabrik, Mühle, Bürstenfabrik, Bauunter-
nehinung) und Sitz derselben (in Budapest
Bczirk, Gasse und Hausnummer).
Die Unfallstátte (mit Angabe dessen, ob sich
der Unfall in der Werkstatt, im Maschinen-
• haus, im Magaziné, im Hofe etc. ereignet
hat).
Familien- und Taufnamen des Verletzten
Geschlccht, Altér, Familienstand (verheirathet,
ledig, verwitwet, geschieden) des Ver
letzten.
Anzahl der vöm Erwerbc des Verletzten Iclien-
den Famllienmitglicdcr (dió in wilder Ebe
lebondo Frau und die unehelichen Kinder
mitgerechnet).
Éltem, Ge-
xnindor- (Sclrwie- schwister
jahrige , au gervater, o.sonstige
Kinder Mann Schwie- Ver-
germutt.) wandte
Zeitpunkt des ünfalles.
vor
Am ten 190—^^■mittags Uhr
(Der Vormittag wird von Mitternaclit bis Mittag 12 Ubr,
der Nachmittag von Mittag 12 Uhr bis Mitternacht
gerechnet.) ■
Wie viel Stunden vor Eintreten des Ünfalles
stand der Arbeiter ununterbrochen in Arbeit ?
(Die taglichen regelmássigen Arbeitspausen
sind nicht als Unterbrechungen zu be
trachten.)
Grad (Natúr) der Verletzung:
aj ist der Arbeiter infoige der Verletzung
gestorben ?
J>) wird die Verletzung voraussichtlich sei-
nen Tód verursachen ? —
c) wie lángé wird die Genesung des Ver
letzten voraussichtlich dauern ?
d) wird der Verletzte nach der Genesung
voraussichtlich
1. ganz arbeitsunfahig bleiben ?
2. theilweise arbeitsunfahig bleiben?
3. seine früheie Arbeitsfahigkeit gánzlich
wiedercrlangen ?
Ursache und Verlauf des Ünfalles. 1. Womit
war der Arbeiter beschaftigt, als er vöm
Unfall betroffen wurde ?
2. Bei welchem Gerathe oder welcher Ma-
schine wurde er vöm Unfall betroffen ?...
3. Welche ausseren Vcrhaltnisse habén beim
Unfall mitgewirkt ?
4. Hat der Arbeiter die Arbeit alléin ver-
richtet, oder waren ihm auch andere be-
5. Wer hat dóm Verletzten die erste Hilfe
angedeihon lassen ?
Wie viel Arbeiter bescháftigte die Firma zűr
Zeit des Ünfalles ? (dic Taglöhner und
Leluiinge mitgerechnet.)
Gattung der Verletzung und Benenimng des
verletzten Körpertheiles (Brand-, Schnitt-
wunde, Kontusion, Wunde am Kopf, am
Auge, an der Hand, am Fusse etc. Die
Verletzungen an der rechten und linken
Seite sind zu untersebeiden).
-
Wohin wurde der verletzte Arbeiter zűr
Pflege überführt? (Wiid er hauslich oder
im Spital gepílegt, und zwar in welchem
Spital ?)
Im Falle von Massenverletzungen die Namen
der übrigen Verletzten
War der verletzte Arbeiter gégén Unfall
versiekért ? Wo? Wer hat die Versiche-
rungsgebühr gezahlt ?
Von welcher Krankcnkassc war der verletzte
Arbeiter Jlitglied ?
Am ten 190.
Unterschrift (Stampigíie) dór cüe Meldung erstattonden Firma.
Es wurde auch dafür gesorgt, dass die in den Zuchtháusern,
bei dér gewerblichen Arbeit dér Stráflinge vorkommenden Unfálle
in Rechnung gezogen werden; über diese werden die Unfall-
meldungen von den Direktionén dér Zuchtháuser und überhaupt
dér Detentions-Anstalten ausgefertigt und eingesendet.
Ein anderer in Ungarn besonders wichtiger Zweig dér Sta-
tistik dér Berufs-Unfálle ist die Statistik dér landwirtschaftlichen
Unfálle.
Über die im landwirtschaftlichen Betriebe vorkommenden
Unfálle besassen wir bisher keinerlei Datensammlung. Über die
Verletzung von Arbeitern auf Staatsgütern wurde zwar behufs
Entschádigung des Verletzten oder seiner Familie ein rubrizirter
Bogén ausgefertigt, dieser diente aber nur dem erwáhnten Zwecke
Und wurde statistisch nicht ausgenützt. Die Statistik dér landwirt
schaftlichen Unfálle bedurfte alsó einer ganz neuen Organisation
und dabei traten allé Schwierigkeiten in den Vordergrund, dérén
Wirkung bei anderen Wirtschaftszweigen kaum wahrzunehmen ist,
oder die überhaupt nicht ins Gewicht fallen.
Bevor wir die Frage entscheiden, was im Wirtschaftsbetrieb
als Unfall zu betrachten ist, musste zuerst festgestellt werden,
woher, aus welcher Quelle die Daten dér landwirtschaftlichen Unfalls-
statistik zu gewártigen sind, und die Ansprüche bezüglich dessen,
in welchem Umfange und welcher Richtung die Daten einverlangt
werden sollen, mussten den Datenlieferern angepasst werden.
Die bei den vorhandenen Datensammlungen dér Unfallstatistik
befolgten Methoden konnten bei dér Statistik dér landwirtschaft-
