32* 
kások ; c) nők; cl) tanonczok ; e) napszámosok, — külön kell kitün 
tetni ; mindegyik kategórián belül a mesterségnek. vagy a gyár 
egyes osztályainak megnevezése szintén új alapját képezi a rész 
letezésnek. A munkabérek kitüntetése a fönti felosztás szerint a 
következő részletezéssel történik : a mesterek és képzett gyári mun 
kások közül a gyár egyes osztályai szerint hányán kaptak 20 
koronánál kevesebb, 20—30, 30—40, 40—50, 50—60 koronányi, 
és végül 60 koronánál több heti bért; a közönséges gyári mun 
kások közül — szintén a gyár egyes osztályai szerinti megkülön 
böztetéssel — hányán kerestek 14 koronánál kevesebbet, hányán 
14—20, 20—30, 30—40 koronát, és hányán 40 koronánál többet 
az utolsó héten ? A nőknél és tanonczoknál a hetibér egyformán 
a következő skála szerint Íratott össze; hánynak jutott 10 koro 
nánál kevesebb, hánynak 10—14 korona, 14—20 korona, 20—30 
korona, és 30 koronánál több heti bér, azzal a különbséggel, hogy a 
tanonczoknál külön rovat van a bérben egyáltalán nem, hanem csak 
ellátásban részesülő tanonczok számára. A napszámosoknál a heti 
bér skálája ez; 10 koronánál kevesebb, 10—14 korona, 14—20 
korona, 20 koronánál több. 
A kifizetésnél történt levonások teljes összegét, s ^zon mun 
kások számát, a kiknek béréből levonás történt, a levonások követ 
kező fajai szerint tudakolja a kérdőív: előleg, lakás, földhaszon 
élvezet, élelem, tűzifa, stb.; zene, iskola, templom, betegsegélyző 
pénztár, balesetbiztosítás, büntetés s végül más egyéb, itt nem 
részletezett levonás. 
Első pillanatra szembeötlik, hogy a munkabéreknek ez a föl 
vétele nem béregységeket kérdez, hanem a munkások kereseti viszo 
nyaira akart világot vetni, tekintet nélkül arra, hogy milyen egységű 
bérek mellett érhető el a bérjegyzéken s ennek alapján a kérdőíven 
kitüntetett heti bér. Éppen ezért nincs megkülönböztetés a napidíj 
vagy akkordbér szerint kifizetett munkabérek között ; különben is 
igen nehéz lévén az akkorddíjazás számtalan fajtájánál az egység 
tételeket megállapítani s különben is igen gyakran előfordulván, 
hogy egy és ugyanaz a munkás egy és ugyanazon a fizetési napon 
napi bér szerint fizetett munkáért és akkord szerint díjazott mun 
káért is kap fizetést. 
Ennek a felvételi módszernek tehát — főleg azért is, mert 
az adatok a gyár saját használatára készült bérjegyzékből minden 
nehézség nélkül összeállíthatók, sőt úgyszólván kimásolhatok — 
megvan az az előnye, hogy az adatszolgáltatókat alig terheli meg, 
kombináczióra, találomra való bejegyzésre nem igen nyújt módot 
s igy az adatok jóságát és megbízhatóságát az egyik oldalról, hogy 
t. i. az adatok a munkabér fizetésnek egészen hű képét nyújtják 
a felvétel időpontjában, jóformán teljesen biztosítja. A mennyiben 
aztán sikerült másrészről felfedezni és kiküszöbölni azokat a hibá 
kat, a melyek a csoportonkint való fizetésnek, előlegre való dolgo 
zásnak révén kerülhettek az adatok közé, annyiban a munka 
béreknek ezen fölvételéből meglehetős hű képet remélhetünk a 
nagyiparban alkalmazott munkásnép kereseti viszonyairól. Ennek 
az adatgyűjtésnek különben némileg ellenpróbaját fogja képezni a 
népszámlálási számláló lapon a munkásokhoz intézett az a kérdés, 
hogy a népszámlálást megelőző 12 hónapon át mennyi volt a heti 
keresménye ? 
A gyárstatisztikai kérdőív kérdéseinek utolsó csoportja a 
munkások jólétére irányuló intézményeket tudakolja a következő 
fontosabb kérdésekkel; hány munkáscsaládot lát el a gyár lakás 
sal ; ha a lakás élvezete nem díjtalan, mekkora összegű bért 
kívánnak egy-egy munkáslakásért; mennyi az évi bér értéke egy- 
egy lakásnak ? Nem családos munkások számára van-e hálóterem 
berendezve; hány személy helyezhető el a férfi-, hány a női 
hálóteremben, mekkora mindegyiknek a térfogata, mennyi díjat 
szednek a hálóterem használatáért ? Földhaszonélvezetben hány 
munkás részesül, erre a czélra mekkora területet bocsátanak ren 
delkezésre, holdankint mennyi évi haszonbért fizetnek a munkások; 
tűzifát, világítást kapnak-e és mennyit egy évben ? Van-e a gyár 
telepnek külön gyári iskolája és milyen fokozatú iskolája (elemi 
iskola, iparostanoncz-iskola, ipari szakiskola stb.); hány tanítóval, 
hány osztálylyal, hány fiú és leány növendékkel működik ez az 
Arbeiter} h) gevvöhnliche Fabriksarbeiter; c) Frauen ; d) Lehrlinge ; 
e) Taglöhner; innerhalb jeder Kategorie bildet die Benennung des 
Handwerkes oder dér einzelnen Abtheilungen dér Fabrik eine neué 
Grundlage dér Spezifizirung. Dér Ausweis dér Arbeitslöhne erfolgt 
nach obiger Eintheilung mit folgender Detaillirung: wie viele von 
den Meistern und ausgebildeten Arbeitern erhielten nach den ein 
zelnen Abtheilungen dér Fabrik einen Wochenlohn von weniger 
als 20 Kronen, von 20—30, 30—40, 40—50, 50—60 und endlich 
von mehr als 60 Kronen; wie viele von den gewöhnlichen Fabriks- 
arbeitern verdienten, — wieder mit Unterscheidung nach den ein 
zelnen Abtheilungen dér Fabrik — in dér letzten Woche weniger 
als 14 Kronen, wie viele 14—20, 20—30, 30—40 Kronen und wie 
viele mehr als 40 Kronen ? Bei den Frauen und Lehrlingen wurde 
dér Wochenlohn gleichförmig nach folgender Skala konskribirt: 
wie viele erhielten einen Wochenlohn von weniger als 10 Kronen, 
wie viele 10—14 Kronen, 14—20 Kronen, 20—30 Kronen, und 
mehr als 30 Kronen, mit dem Unterschiede, dass bei den Lehr 
lingen eine eigene Rubrik für diejenigen Lehrlinge besteht, welche 
überhaupt keinen Lohn, sondern nur Verpflegung erhalten. Bei 
den Taglöhnern ist die Skala des Wochenlohnes folgende: weniger 
als 10 Kronen, 10—14 Kronen, 14—20 Kronen, mehr als 20' 
Kronen. 
Den vollen Betrag dér bei dér Auszahlung vorgenommenen 
Abzüge, und die Zahl dér Arbeiter, von dérén, Lohn ein Abzug 
erfolgte, erfragt dér Fragebogen nach den folgenden Gattungen dér 
Abzüge; Vorschuss, Wohnung, Bodennutzniessung, Beköstigung, 
Brennholz u. s. w.; Musik, Schule, Kirche, Krankenkasse, Unfall- 
versicherung, Strafe und endlich sonstige hier nicht spezifizirte 
Abzüge. 
Auf den ersten Blick falit es in die Augen, dass diese Auf- 
nahme dér Arbeitslöhne nicht Lohneinheiten erfragt, sondern die 
Erwerbsverháltnisse dér Arbeiter beleuchten will, ohne Rücksicht 
darauf, bei welchen Einheitslöhnen dér im Lohnverzeichnis und 
auf Grund dessen im Fragebogen ausgewiesene Wochenlohn erreicht 
werden kann. Ebendarum wird zwischen dem Tagelohn und dem 
Akkordlohn kein Unterschied gemacht, da es auch übrigens sehr; 
schwierig wáre bei den unzáhligen Modalitáten dér Akkordbezahlung 
die Einheitssátze festzustellen und da es sehr háufig vorkommt, 
dass ein und derselbe Arbeiter an ein und demselben Zahltage sowohl 
für nach dem Taglohn gezahlte Arbeit als auch für nach Akkord 
entlohnte Árbeit Bezahlung erhált. 
Da die Daten aus dér zum eigenen Gebrauch dér Fabrik 
angefertigten Lohnliste ohne Schwierigkeit zusammengestellt, ja 
sozusagen herauskopirt werden können, hat alsó diese Aufnahms- 
methode den Vortheil, dass sie die Datenlieferer kaum belastet und 
keinen Anlass dazu bietet, dass Eintragungen auf Grund von Kom- 
binationen aufs Geradewohl gemacht werden und so sichert sie 
fást gánzlich die Güte und Verlásslichkeit dér Daten von einer 
Seite, námlich, dass die Daten das ganz treue Bild dér Arbeitslohn- 
Ausbezahlung im Zeitpunkte dér Aufnahme bieten. Insofern es 
dann gelungen ist, andererseits die Mángel zu entdecken und zu 
eliminiren, welche zufolge dér Auszahlung nach Gruppén und des 
Arbeitens auf Vorschuss unter die. Daten gerathen konnten, können 
wir aus dieser Aufnahme dér Arbeitslöhne ein ziemlich getreues Bild 
über die Erwerbsverháltnisse des in dér Grossindustrie beschaf- 
tigten Arbeitervolkes erwarten. Einigermassen eine Gegenprobe 
dieser Datensammlung wird auf dér Záhlkarte dér Volkszahlung die 
an die Arbeiter gerichtete Frage bilden, wie viel sein Wochen- 
verdienst in den dér Volkszahlung vorhergehenden zwölf Monaten 
betrug. 
Die letzte Gruppé dér Fragen des fabrikstatistischen Frage- 
bogens erkundet die auf die Wohlfahrt dér Arbeiter abzielenden 
Institutionen mit folgenden wichtigeren Fragen : Wie viel Arbeiter- 
familien versieht die Fabrik mit Wohnung ? Wenn die Nutzniessung 
dér Wohnung nicht unentgeltlich ist, welcher Pachtzins wird für 
je eine Arbeiterwohnung gefordert ? Wie viel betrágt dér jáhrliche 
Pachtwert einer Wohnung ? Ist für nicht verheiratete Arbeiter ein 
Schlafsaal eingerichtet ? Wie viel Personen können in dem Schlaf- 
saal für Mánner und wie viel in dem für Frauen untergebracht 
werden ? Wie gross ist dér Rauminhalt eines jeden, welcher Betrág 
wird für die Benützung des Schlafsaales eingehoben ? Wie viel 
Arbeiter habén Bódén zűr Nutzniessung, welches Areal wird zu 
diesem Zwecke zűr Verfügung gestellt ? Wie viel Pachtzins zahlen 
die Arbeiter jáhrlich per Joch; erhalten sie Brennholz und Beleuch- 
tungsmaterial und wie viel in cinem Jahre ? Besitzt die Fabriks- 
anlage eine eigene Fabriksschule und welchen Grades ist diese 
Schule (Elementarschule, Lehrlingsschule, Gewerbe - Fachschule 
u. s. w.)? Wie viel Lehrer, wie viel Klassen, wie viel Schüler und 
Schülerinnen sind in dieser Schule; hat die Fabrik eine eigene 
Kleinkinder-Bewahranstalt, von wie viel Knaben und wie viel