21*
A hivatási balesetek statisztikájának harmadik, ez idő szerint
azonban még tárgyalás alatt álló ága gyanánt jelentkezik a bányá
szati és kohászati halesetek statisztikája.
A bányászati és kohászati üzemben előforduló balesetekről
eddig a munkaadók terjesztették be jelentéseiket a bányahatósá
gokhoz. Ez a kötelezettség fentartandó lesz továbbra is; változ
tatni kell azonban azon az eddigi rendszeren, hogy e jelentések
előirt formula hiányában a munkaadó tetszéséhez képest néha
néhány sorban, néha bonyodalmas jegyzőkönyv alakjában történ
nek, a bányahatósági felügyelet czéljaira is csak keveset, statisztikai
hasznavehetőségre éppen semmit se nyújtván.
A tervezett bejelentő formula csak kevéssel tér el a nagyipari
balesetek bejelentésére szolgáló űrlap szövegezésétől; a sérültek
személyi viszonyait illetőleg egy és ugyanazon körülmények érde
kelnek bármelyik gazdasági ágnál; a különböző üzemek jellege
leginkább a balesetet előidéző okban s a baleset módjában nyer
kifejezést, a melyről mindkét formula részletes leírást kíván. Ennél
a részletes leírásnál oly körülmények megemlítése is kívántatik,
a melyek kizárólag a felügyelet és ellenőrzés czéljaira szolgál
nak, nem pedig statisztikai kihasználásra tervezvék. (Egyedül vagy
többedmagával végezte-e a sérült a munkát; ki részesítette az első
segélyben, stb.)
A baleseti jelentéseket, mint eddig, ezután is a bányahatósá
gokhoz kell küldeniük a munkaadóknak, hogy ott azok az esetleg
szükséges vizsgálat alapját képezzék. A jelentések statisztikai fel
dolgozása alól azonban a bányahatóságok már fölmentendők vol
nának ; ezt a szerepet a statisztikai hivatal venné át, melyhez a
bányakapitányok havonkint egyszer átküldenék a náluk összegyűlt
baleseti jelentéseket.
A munkaadók bejelentései mellett azonban szükséges a társ
pénztárakat is felhívni az adatszolgáltatásra, részben ellenőrzésül,
részben a munkaadók jelentéseinek kiegészítésére. Csak félrend
szabály marad ugyan ez is, mert a nagyobb bánya- és kohóművek
minden munkása társpénztári kötelékben áll ugyan, de már az egy
család tulajdonában álló s gyakran csak maguk a családtagok által
mívelt kisebb magánbányák munkástulajdonosai nem tartoznak
szükségképen valamely társpénztárhoz s a bányájukban előfordult
baleset bejelentésének kimaradását a társpénztár jelentésével sem
lehet ellenőrizni. A társpénztárak balesetjelentése szintén két rész
letben történnék, mint a mezőgazdasági baleseti statisztikánál az
orvosok jelentése. Az első szelvény azonban itt kevesebb adatot tartal
mazna, mert ennek első sorban csak ellenőrző hivatása volna; a
sérülés körülményei részletesen megtudhatók a munkaadónak vagy
már beküldött vagy éppen a társpénztári szelvény alapján besür
getendő jelentéséből. A második szelvény a sérülés gyógyulásakor,
illetve a sérült halálakor küldetnék be, s tartalmazza a kór lefo
lyására vonatkozó azon adatokat, a melyekről a mezőgazdasági
baleseti statisztikában az orvos második jelentéséből értesülünk,
azzal a különbséggel, hogy a sérültet egész felgyógyulásáig min
dig egy és ugyanazon társpénztár istápolván, az első szelvényt
mindig csak egy második jelentés követné. Becses adatokat vár
hatnánk azonban — ugyancsak a második jelentésen — azon
segélyezés mérvéről, a melyben a társpénztár a sérültet vagy csa
ládját részesítette és pedig ügy a kórpénzről, mint az esetleges
temetkezési segélyről vagy kielégítésről, illetve nyugbérről. Ilynemű
adatok országosan összegyűjtve és közzétéve eddig nem voltak
(csupán egy összegben a társpénztár vagy betegsegélyző pénztár
által kifizetett segélyekről, a segélyek nagyság-kategória szerint
való részletességének mellőzésével); holott ez adatokból remél
hetünk tájékoztatást az iránt, hogy a baleset által sújtottak
mily fokú kárpótlásban részesülnek az egyes segélyző szervezetek
által már ma, s az esetleges biztosításnak minek a pótlására
kell kiterjednie. Ez a tervezett 'reform ez idő szerint még tár
gyalás alatt van, s az 1901. év elején életbeléptethető sem volt.
Nem lesz azonban érdektelen itt bemutatni a társpénztárak baleset
jelentésének tervezetét, főleg a segélyezés mérvére vonatkozó
kérdései miatt.
Als dritter, derzeit aber noch in Verhandlung stehender Zweig
dér Statistik dér Berufs-Unfálle zeigt sich die Statistik dér Berg-
werk- und Hütten-Unfalle.
Über die im Berg- und Hüttenbetrieb vorkommenden Unfálle
hatten bisher die Arbeitgeber ihre Meldungen den Montanbehörden
vorgelegt. Diese Verpflichtung ist auch weiter aufrecht zu erhalten;
eine Anderung muss aber in dem bisherigen System vorgenom-
men werden, wonach diese Meldungen in Ermangelung einer vor-
geschriebenen Formel je nach Belieben dér Arbeitgeber bald in
einigen Zeilen, bald in dér Form von vervvickelten Protokollon
erfolgen, und so auch den Zwecken dér montanbehördlichen Beauf-
sichtigung nur wenig, für die statistische Verwendbarkeit aber gar
nichts bieten.
Die projektirte Meldeformel weicht nur wenig von dér Fassung
dér zűr Anmeldung dér grossindustriellen Unfalle dienenden Blan-
kette ab; bezüglich dér persönlichen Verhaltnisse sind bei allén
Wirtschaftszweigen ganz dieselben Umstánde von Interessé; dér
Karakter dér verschiedenen Betriebe kommt am meisten in dér den
Unfall herbeiführenden Ursache und in dér Art und Weise des
Unfalles zum Ausdruck, worüber beide Formulare eine eingehende
Beschreibung verlangen. Bei dieser detaillirten Beschreibung wird
die Angabe auch solcher Umstánde gefordert, welche ausschliess-
lich dem Zwecke dér Kontrolle und Beaufsichtigung dienen, und
die nicht zu statistischem Gebrauche bestimmt sind. (War dér Ver-
letzte an dér Arbeit alléin oder mit anderen bescháftigt ? Wer hat
ihm die erste Hilfe angedeihen lassen? u. s. w.)
Die Arbeitgeber habén die Unfallmeldungen auch künftighin so
wie bisher an die Montanbehörden zu senden, damit sie dórt als
Grundinge einer eventuell nöthigen Untersuchung dienen. Von dér
statistischen Aufarbeitung dér Meldungen aber wáren die Montan
behörden fortan zu entheben; diese Agenden würde das statistische
Amt übernehmen, an welches die Berghauptmannschaften die bei
ihnen eingelangten Unfallmeldungen monatlich, einmal einsenden
würden.
Neben den Anmeldungen dér Arbeitgeber ist es aber erforder-
lich, auch die Bruderladen zűr Datenlieferung aufzufordern. Theils
zűr Kontrolle, theils zűr Ergánzung dér Meldungen dér Arbeitgeber.
Auch dies bleibt zwar nur eine halbe Maassregel, denn jeder Arbeiter
dér grösseren Berg- und Hüttenwerke steht zwar im Verbande
einer Bruderlade, aber die Arbeiter-Eigenthümer dér im Besitze
einer Familie befindlichen und oft nur durch die Familienmitglieder
bearbeiteten Privatgruben gehören nicht nothwendigerweise einer
Bruderlade an, und das Ausbleiben dér Anmeldung eines in ihrer
Grube vorgekommenen Unfalles kann durch die Meldung dér
Bruderlade nicht kontrollirt werden. Die Unfallmeldung dér Bruder
lade hátte ebenso in zwei Theilberichten zu erfolgen, wie die Mel
dung dér Arzte bei dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle.
Dér erste Koupon enthielte hier aber weniger Daten, denn er hátte
in erster Reihe nur zűr Kontrolle zu dienen; die Details dér Um
stánde dér Verletzung könnten aus dér bereits eingeschickten oder
aber auf Grund dér Koupons dér Bruderlade einzuverlangenden
Meldung des Arbeitgebers in Erfahrung gebracht werden. Dér
zweite Koupon wáre bei dér Heilung dér Verletzung, beziehungs-
weise dem Tode des Verletzten einzusenden, und hátte diejenigen
auf den Krankheitsverlauf bezüglichen Daten zu enthalten, die wir
in dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle aus dér zweiten
Meldung des Arztes erfahren, mit dem Unterschiede, dass, da dér
Verletzte bis zu seiner völligen Genesung von einer und derselben
Bruderlade gepflegt wird, auf den ersten Koupon immer nur eine
einzige zweite Meldung folgen würde. Wertvolle Daten erhielten
wir aber — ebenfalls in dér zweiten Meldung — über das Aus-
maass dér Unterstützung, welcher die Bruderlade den Verletzten
oder seine Familie theilhaftig machte, und zwar sowohl über das
Pflegegeld, als auch über die eventuelle Leichenbestattungs-Unter-
stützung oder Abfertigung, beziehungsweise Pension. Solche Daten
waren auf das ganze Land bezüglich bisher nicht gesammelt und
publizirt (nur in einer Summe über die seitens dér Bruderlade oder
dér Krankenkasse ausbezahlten Hilfsgelder, mit Hinweglassung dér
Detaillirung dér Unterstützungen nach Grössen-Kategorien); und
doch können wir aus dicsen Daten Aufklárung darüber erwarten,
in welchem Maasse die vöm Unfalle Betroffenen schon heute eine
Entschádigung seitens dér einzelnen Hilfs-Organisationen erhalten,
und wer diesbezüglich die eventuelle Versicherung zu ergánzen
hátte. Diese geplante Reform befindet sich gegenwártig noch im
Stádium dér Verhandlungen und konnte am 1. Jánner 1901 nicht
ins Leben treten. Es mag aber nicht ohne Interessé sein, den Ent-
wurf dér Unfallmeldung dér Bruderladen hier vorzulegen, vornehm-
lich wegen seiner auf das Maass dér Unterstützung bezüglichen
Fragen.