79*
A magyar korona országaiban tehát már az 1895. év végén
is fél milliónál több ember, 569.475 állott betegsegélyző pénztárak
kötelékében. Ez a szám 1896-ig 591.035-re növekedett, 1897-ben
átlépi a hatszázezret s 611.860 betegpénztári tagot tüntet fel,
1898-ban pedig, legnagyobb arányú növekedéssel, 656.262-re emel
kedik. A taglétszámnak ez a fokozatos gyarapodása ipari életünknek
növekvő intenzitásáról s az ipari munkáselemnek számbeli gya
rapodásáról tesz tanúságot, amint hogy az ipari életnek minden
hullámverése, a lendület ügy, mint a pangás, visszatükröződik
a betegsegélyző pénztárak mozgalmas tagsági forgalmában. Biro
dalmi összegben 1895-ről 1898-ra 15*24 százalékkal emelkedett
a pénztári tagok száma; a magyar anyaországban és Fiúméban
együttvéve csak 14 - si°/o-nyi a gyarapodás, Horvát-Szlavonorszá-
gokban ellenben 32*22 százalékra rugó. Ez az eltérő arány arra
mutat, hogy a tárgyalt években Horvát-Szlavonországokban az ipar
(különösen az erdőipar) viszonylag erősebben fejlődött, minta magyar
anyaországban. A mi természetes is, mert az anyaországnak viszony
lag is nagyobb iparos törzskara már állandóbb és igy lassúbb arányok
ban növekszik, mint Horvát-Szlavonországokban, a hol a különben
kezdetleges ipari viszonyokat minden újabb alapitás nagyobb lép
tekkel viszi előre. Horvát-Szlavonországokban különben ezen gyor
sabb fejlődés daczára is a népességnek még mindig kisebb száza
léka él • betegsegélyző pénztári kötelékben, mint a magyar anya
országban; az 1898. évvégi taglétszám amott 1*66 százalékát, itt
pedig 3*74 százalékát teszi az ugyanezen év végére kiszámított polgári
népességnek.
A mig országos arányokban a pénztári tagok számának hul
lámzása kétségtelenül csak az ipari élet élénkülésére vagy lanyhulására
vezethető vissza, addig ezen arányok törvényhatóságonkint való
szemléleténél egy más befolyásoló tényezőt is figyelembe kell ven
nünk : azokat az eltolódásokat tudniillik, a melyeket az ipari mun
kások mely pénztárhoz való tartozásában beállott változások okoz
nak. Megeshetik, hogy egy nagy gyári üzem, a mely korábban
a legközelebbi törvényhatósági város kerületi betegsegélyző pénz
tárához tartozott, saját pénztárat alakit és munkásait odavonja:
a város czímén kimutatott tagok száma igy csökken, abban a vár
megyében pedig, a hol a gyári üzem székel, a tagok száma emelkedik,
a nélkül, hogy tulajdonképpen csökkenés vagy emelkedés állott
volna be. Minden új pénztár keletkezése vagy réginek megszűnése
okoz ily eltolódásokat s részben ezeknek is kell betudnunk az
egyes törvényhatóságok pénztári taglétszámának hullámzása körül
mutatkozó, olykor túlmagas arányokat.
Némely törvényhatóságnál azonban igy is rá lehet mutatni
az ipari élet föllendüléséből eredő taglétszám-növekedésre. A Duna
bal partján a pénztári tagok száma 1895-ről 1898-ra az országos
átlagon felül, 22*ss százalékkal emelkedett. Kiválik itt magas ará
nyaival Árva vármegye, a hol 110*94°/o a növekedés, egy 1897-ben
keletkezett faipari vállalati betegsegélyző pénztár révén; Hont vár
megyében 155'77°/o-nyi emelkedés volt, mert az itteni kerületi pénz
tár később alakulván, végleges szervezkedése és a kötelezetteknek
a tagságba való bevonása is későbbre maradt; Zólyom vármegyé
ben a 72*30 százalékot tévő emelkedés már valószínűleg kizárólag
az ipari élet föllendülésének tudható be. Nem kielégítő azonban
az emelkedés Pozsonyban, e túlnyomóan iparos városunkban, a hol
csak 4*89 százaléknyi gyarapodást találunk; ezt is az 1897. év
nagyobb lendülete eredményezi, mert a tárgyalt többi évben csök
kent a pozsonyi betegpénztárak taglétszáma.
A Duna jobb partján hasonlóan átlagon felüli, 22*21 százalékos
emelkedéssel van dolgunk. Legszembetűnőbb itt Fejér vármegyének
317*86 százalékos gyarapodása, a mi onnan magyarázható, hogy
1896-ban a vármegye területén egy ipartestületi pénztár alakulván,
ez a székesfejérvári kerületi pénztárból magához vonta tagjait
s evvel a vármegyei taglétszámot megsokszorozta. A Duna jobb
parti városokban kivétel nélkül nagyobb emelkedés tapasztalható,
legnagyobb Komáromban, 84*ai százaléknyi.
A Duna és Tisza közén 12*os százalékkal emelkedett a pénztári
tagok száma; valamivel magasabb, 12*si százalékos a gyarapodás
magában Budapesten, a hol 1896-ról 1897-re némi csökkenés is mutat-
In den Lándern dér ungarischen Krone standén bereits am
Ende des Jahres 1895 mehr als eine halbe Millión Menschen im
Verbande von Krankenkassen. Diese Zahl stieg bis 1896 auf
591.035, übersteigt 1897 die sechshunderttausend und zeigt 611.860
Krankenkassen-Mitglieder; in 1898 aber steigt sie mit verháltnis-
mássig grösster Zunahme auf 656.261. Diese stufenweise Ver-
mehrung des Mitgliederstandes zeugt für die wachsende Intensitát
unseres Gewerbelebens und für die ziffermássige Zunahme des
gewerbíichen Arbeiterelementes, wie ja jede Fluktuation des gewerb-
lichen Lebens, dér Aufschwung ebenso wie die Stagnation sich im
bewegungsvollen Mitgliederverkehr dér Krankenkassen Spiegelt. In
dér Reichssumme hat die Zahl dér Kassenmitglieder von 1895 bis
1898 um 15*24°/o zugenommen; im ungarischen Mutterlande und
in Fiume zusammen betrágt die Zunahme nur 14*si°/o, in Kroatien-
Slavonien hingegen 32*22°/«. Dies differirende Verháltnis weist darauf
hin, dass das Gewerbe (besonders die Forstindustrie) in den be-
handelten Jahren in Kroatien-Slavonien sich verháltnismássig starker
entwickelt hat, als im ungarischen Mutterlande. Dies ist nur natür-
lich, denn das auch im Verháltnis grössere Stammelemént dér In
dustrie im Mutterlande ist bereits konstanter und vermehrt sich
alsó in langsamern Proportionen, als in Kroatien-Slavonien, wo
jede neue Gründung die übrigens primitíven Gewerbezustánde mit
grösseren Schritten vorwárts bringt. In Kroatien-Slavonien lebt übri
gens trotz dieser rascheren Entwicklung noch immer ein kleineres
Perzent dér Bevölkerung im Verbande von Krankenkassen, als im
ungarischen Mutterlande; dér Mitgliederstand am Ende des Jahres
1898 betrágt dórt l*66°/o, hier aber 3*74°/o dér für das Ende des-
selben Jahres berechneten Zivilbevölkerung.
Wáhrend die Fluktuation dér Zahl dér Kassenmitglieder in
den Landesverháltnissen unzweifelhaft nur auf die Belebung Oder
Erschlaffung des gewerbíichen Lebens zurückzuführen ist, habén
wir bei dér Beobachtung dieser Verháltniszahlen nach Muhizipien
auch einen andern beeinflussenden Faktor zu berücksichtigen: die
Verschiebungen námlich, welche durch die in dér Zugehörigkeit
dér Industrie-Arbeiter zu einer Kasse eingetretenen Veránderungen
verursacht werden. Es kann vorkommen, dass ein grosser Fabriks-
betrieb, welcher früher zu dér Bezirks-Krankenkasse dér náchsten
Stadt mit Munizipalrechten gehörte, eine eigene Kasse errichtet und
ihre Arbeiter dahin zieht: die Zahl dér unter dem Titel dér Stadt
ausgewiesenen Mitglieder nimmt dadurch ab, in dem Komitat aber,
wo dér Fabriksbetrieb seinen Sitz hat, steigt die Zahl dér Mitglieder,
ohne dass eigentlich eine Ab- oder Zunahme stattgefunden hátte.
Jede Entstehung einer netten Kasse oder das Auflassen einer be-
standenen verursacht solche Verschiebungen und diesen sind zum
Theil die mitunter übermássigen Fluktationen des Mitgliederstandes
bei den Kassen einzelner Munizipien zuzuschreiben.
Bei einigen Munizipien kann mán aber auch so auf die Ver-
mehrung des Mitgliederstandes in Folge des Aufschwungs des
gewerbíichen Lebens hinweisen. Am linken Donau-Ufer ist die Zahl
dér Kassen-Mitglieder den Landesdurchschnitt übersteigend von
1895 bis 1898 um 22*88°/o gestiegen. Hier ragt durch hohe Ver
háltniszahlen das Komitat Árva hervor, wo die Zunahme 110*94°/o
betrágt, zufolge dér Errichtung. dér Krankenkasse einer 1897 ent-
standenen Holzindustrie-Unternehmung; im Komitat Hont gab es
eine Vermehrung um* 155*77%, denn die dortige Bezirkskasse hatte
sich spáter konstituirt, und so geschah auch die endgiltige Organi-
sirung und die Einbeziehung dér Eintrittspflichtigen in den Ver-
band dér Mitglieder erst spáter; im Komitat Zólyom ist die Zunahme
um 72*3o°/o wahrscheinlich ausschliesslich dem Aufschwung des
gewerbíichen Lebens zuzuschreiben. Nicht befriedigend ist aber die
Zunahme in Pozsony, dieser Stadt von überwiegend industriellen
Karakter, wo sich nur eine Vermehrung von 4*89°/o zeigt; auch
diese wird durch den grösseren Aufschwung des Jahres 1897 ver
ursacht, denn in den übrigen besprochénen Jahren hat dér Mit
gliederstand dér Pozsonyer Krankenkasse abgenommen.
Am rechten Donau-Ufer zeigt sich gleichfalls eine den Durch-
schnitt übersteigende Zunahme von 22*21%. Am auffálligsten ist
hier die Vermehrung im Komitat Fejér um 317*86%, was sich
daraus erklárt, dass auf dem Gebiete des Komitats im Jahre 1896
eine Gewerbekorporations-Kasse errichtet wurde, diese ihre Mit
glieder von dér Székesfehérvárer Bezirkskasse an sich zog und so
den Mitgliederstand des Komitats vervielfáltigte. In den Stádten am
rechten Donau-Ufer zeigt sich ausnahmslos eine grössere Zunahme,
die grösste von 84*si°/o in Komárom.
Im Donau-Theiss-Becken hat die Zahl dér 1 Kassenmitglieder
um 12*03% zugenommen; etwas mehr, 12*si% betrágt die Zunahme
in Budapest selber, wo sich von 1896 auf 1897, da die emsigen
