21* 
A hivatási balesetek statisztikájának harmadik, ez idő szerint 
azonban még tárgyalás alatt álló ága gyanánt jelentkezik a bányá 
szati és kohászati halesetek statisztikája. 
A bányászati és kohászati üzemben előforduló balesetekről 
eddig a munkaadók terjesztették be jelentéseiket a bányahatósá 
gokhoz. Ez a kötelezettség fentartandó lesz továbbra is; változ 
tatni kell azonban azon az eddigi rendszeren, hogy e jelentések 
előirt formula hiányában a munkaadó tetszéséhez képest néha 
néhány sorban, néha bonyodalmas jegyzőkönyv alakjában történ 
nek, a bányahatósági felügyelet czéljaira is csak keveset, statisztikai 
hasznavehetőségre éppen semmit se nyújtván. 
A tervezett bejelentő formula csak kevéssel tér el a nagyipari 
balesetek bejelentésére szolgáló űrlap szövegezésétől; a sérültek 
személyi viszonyait illetőleg egy és ugyanazon körülmények érde 
kelnek bármelyik gazdasági ágnál; a különböző üzemek jellege 
leginkább a balesetet előidéző okban s a baleset módjában nyer 
kifejezést, a melyről mindkét formula részletes leírást kíván. Ennél 
a részletes leírásnál oly körülmények megemlítése is kívántatik, 
a melyek kizárólag a felügyelet és ellenőrzés czéljaira szolgál 
nak, nem pedig statisztikai kihasználásra tervezvék. (Egyedül vagy 
többedmagával végezte-e a sérült a munkát; ki részesítette az első 
segélyben, stb.) 
A baleseti jelentéseket, mint eddig, ezután is a bányahatósá 
gokhoz kell küldeniük a munkaadóknak, hogy ott azok az esetleg 
szükséges vizsgálat alapját képezzék. A jelentések statisztikai fel 
dolgozása alól azonban a bányahatóságok már fölmentendők vol 
nának ; ezt a szerepet a statisztikai hivatal venné át, melyhez a 
bányakapitányok havonkint egyszer átküldenék a náluk összegyűlt 
baleseti jelentéseket. 
A munkaadók bejelentései mellett azonban szükséges a társ 
pénztárakat is felhívni az adatszolgáltatásra, részben ellenőrzésül, 
részben a munkaadók jelentéseinek kiegészítésére. Csak félrend 
szabály marad ugyan ez is, mert a nagyobb bánya- és kohóművek 
minden munkása társpénztári kötelékben áll ugyan, de már az egy 
család tulajdonában álló s gyakran csak maguk a családtagok által 
mívelt kisebb magánbányák munkástulajdonosai nem tartoznak 
szükségképen valamely társpénztárhoz s a bányájukban előfordult 
baleset bejelentésének kimaradását a társpénztár jelentésével sem 
lehet ellenőrizni. A társpénztárak balesetjelentése szintén két rész 
letben történnék, mint a mezőgazdasági baleseti statisztikánál az 
orvosok jelentése. Az első szelvény azonban itt kevesebb adatot tartal 
mazna, mert ennek első sorban csak ellenőrző hivatása volna; a 
sérülés körülményei részletesen megtudhatók a munkaadónak vagy 
már beküldött vagy éppen a társpénztári szelvény alapján besür 
getendő jelentéséből. A második szelvény a sérülés gyógyulásakor, 
illetve a sérült halálakor küldetnék be, s tartalmazza a kór lefo 
lyására vonatkozó azon adatokat, a melyekről a mezőgazdasági 
baleseti statisztikában az orvos második jelentéséből értesülünk, 
azzal a különbséggel, hogy a sérültet egész felgyógyulásáig min 
dig egy és ugyanazon társpénztár istápolván, az első szelvényt 
mindig csak egy második jelentés követné. Becses adatokat vár 
hatnánk azonban — ugyancsak a második jelentésen — azon 
segélyezés mérvéről, a melyben a társpénztár a sérültet vagy csa 
ládját részesítette és pedig ügy a kórpénzről, mint az esetleges 
temetkezési segélyről vagy kielégítésről, illetve nyugbérről. Ilynemű 
adatok országosan összegyűjtve és közzétéve eddig nem voltak 
(csupán egy összegben a társpénztár vagy betegsegélyző pénztár 
által kifizetett segélyekről, a segélyek nagyság-kategória szerint 
való részletességének mellőzésével); holott ez adatokból remél 
hetünk tájékoztatást az iránt, hogy a baleset által sújtottak 
mily fokú kárpótlásban részesülnek az egyes segélyző szervezetek 
által már ma, s az esetleges biztosításnak minek a pótlására 
kell kiterjednie. Ez a tervezett 'reform ez idő szerint még tár 
gyalás alatt van, s az 1901. év elején életbeléptethető sem volt. 
Nem lesz azonban érdektelen itt bemutatni a társpénztárak baleset 
jelentésének tervezetét, főleg a segélyezés mérvére vonatkozó 
kérdései miatt. 
Als dritter, derzeit aber noch in Verhandlung stehender Zweig 
dér Statistik dér Berufs-Unfálle zeigt sich die Statistik dér Berg- 
werk- und Hütten-Unfalle. 
Über die im Berg- und Hüttenbetrieb vorkommenden Unfálle 
hatten bisher die Arbeitgeber ihre Meldungen den Montanbehörden 
vorgelegt. Diese Verpflichtung ist auch weiter aufrecht zu erhalten; 
eine Anderung muss aber in dem bisherigen System vorgenom- 
men werden, wonach diese Meldungen in Ermangelung einer vor- 
geschriebenen Formel je nach Belieben dér Arbeitgeber bald in 
einigen Zeilen, bald in dér Form von vervvickelten Protokollon 
erfolgen, und so auch den Zwecken dér montanbehördlichen Beauf- 
sichtigung nur wenig, für die statistische Verwendbarkeit aber gar 
nichts bieten. 
Die projektirte Meldeformel weicht nur wenig von dér Fassung 
dér zűr Anmeldung dér grossindustriellen Unfalle dienenden Blan- 
kette ab; bezüglich dér persönlichen Verhaltnisse sind bei allén 
Wirtschaftszweigen ganz dieselben Umstánde von Interessé; dér 
Karakter dér verschiedenen Betriebe kommt am meisten in dér den 
Unfall herbeiführenden Ursache und in dér Art und Weise des 
Unfalles zum Ausdruck, worüber beide Formulare eine eingehende 
Beschreibung verlangen. Bei dieser detaillirten Beschreibung wird 
die Angabe auch solcher Umstánde gefordert, welche ausschliess- 
lich dem Zwecke dér Kontrolle und Beaufsichtigung dienen, und 
die nicht zu statistischem Gebrauche bestimmt sind. (War dér Ver- 
letzte an dér Arbeit alléin oder mit anderen bescháftigt ? Wer hat 
ihm die erste Hilfe angedeihen lassen? u. s. w.) 
Die Arbeitgeber habén die Unfallmeldungen auch künftighin so 
wie bisher an die Montanbehörden zu senden, damit sie dórt als 
Grundinge einer eventuell nöthigen Untersuchung dienen. Von dér 
statistischen Aufarbeitung dér Meldungen aber wáren die Montan 
behörden fortan zu entheben; diese Agenden würde das statistische 
Amt übernehmen, an welches die Berghauptmannschaften die bei 
ihnen eingelangten Unfallmeldungen monatlich, einmal einsenden 
würden. 
Neben den Anmeldungen dér Arbeitgeber ist es aber erforder- 
lich, auch die Bruderladen zűr Datenlieferung aufzufordern. Theils 
zűr Kontrolle, theils zűr Ergánzung dér Meldungen dér Arbeitgeber. 
Auch dies bleibt zwar nur eine halbe Maassregel, denn jeder Arbeiter 
dér grösseren Berg- und Hüttenwerke steht zwar im Verbande 
einer Bruderlade, aber die Arbeiter-Eigenthümer dér im Besitze 
einer Familie befindlichen und oft nur durch die Familienmitglieder 
bearbeiteten Privatgruben gehören nicht nothwendigerweise einer 
Bruderlade an, und das Ausbleiben dér Anmeldung eines in ihrer 
Grube vorgekommenen Unfalles kann durch die Meldung dér 
Bruderlade nicht kontrollirt werden. Die Unfallmeldung dér Bruder 
lade hátte ebenso in zwei Theilberichten zu erfolgen, wie die Mel 
dung dér Arzte bei dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. 
Dér erste Koupon enthielte hier aber weniger Daten, denn er hátte 
in erster Reihe nur zűr Kontrolle zu dienen; die Details dér Um 
stánde dér Verletzung könnten aus dér bereits eingeschickten oder 
aber auf Grund dér Koupons dér Bruderlade einzuverlangenden 
Meldung des Arbeitgebers in Erfahrung gebracht werden. Dér 
zweite Koupon wáre bei dér Heilung dér Verletzung, beziehungs- 
weise dem Tode des Verletzten einzusenden, und hátte diejenigen 
auf den Krankheitsverlauf bezüglichen Daten zu enthalten, die wir 
in dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle aus dér zweiten 
Meldung des Arztes erfahren, mit dem Unterschiede, dass, da dér 
Verletzte bis zu seiner völligen Genesung von einer und derselben 
Bruderlade gepflegt wird, auf den ersten Koupon immer nur eine 
einzige zweite Meldung folgen würde. Wertvolle Daten erhielten 
wir aber — ebenfalls in dér zweiten Meldung — über das Aus- 
maass dér Unterstützung, welcher die Bruderlade den Verletzten 
oder seine Familie theilhaftig machte, und zwar sowohl über das 
Pflegegeld, als auch über die eventuelle Leichenbestattungs-Unter- 
stützung oder Abfertigung, beziehungsweise Pension. Solche Daten 
waren auf das ganze Land bezüglich bisher nicht gesammelt und 
publizirt (nur in einer Summe über die seitens dér Bruderlade oder 
dér Krankenkasse ausbezahlten Hilfsgelder, mit Hinweglassung dér 
Detaillirung dér Unterstützungen nach Grössen-Kategorien); und 
doch können wir aus dicsen Daten Aufklárung darüber erwarten, 
in welchem Maasse die vöm Unfalle Betroffenen schon heute eine 
Entschádigung seitens dér einzelnen Hilfs-Organisationen erhalten, 
und wer diesbezüglich die eventuelle Versicherung zu ergánzen 
hátte. Diese geplante Reform befindet sich gegenwártig noch im 
Stádium dér Verhandlungen und konnte am 1. Jánner 1901 nicht 
ins Leben treten. Es mag aber nicht ohne Interessé sein, den Ent- 
wurf dér Unfallmeldung dér Bruderladen hier vorzulegen, vornehm- 
lich wegen seiner auf das Maass dér Unterstützung bezüglichen 
Fragen.