I^ezelésére volt szoritkozvä, kik saját
terményeikeit rendesen maguk dolgoz-
l^k fei és vagy saját gazdaságukban
úasználták el, vagy a kis kereskedelem
^*ján elárusitották. Miután azonban ujab-
egy uagyobb len feldolgozó gyár
“ilitatott fel 8 egyszersmind több más
úasonló intézetek alapitása remélbettô,
^zert a lentermelés fôképen az ezen
iparra nézve különösen kedvezö Schwarz-
^ald, yidékén folytonosan nagyobb merv-
oen fog üzetni. Gyapjú. A juhok
száiaa Würtembergen 700.000 darabot
teszen, (négyszôg mértfôldenként 743
ï^zeknek nagy része iiyári lege-
^”jet a sváb Alb területén taláJja, télel
a mélyebben fekvö rét dús vidé-
Keken; mig más részrôl sok, még nem-
^sitett nyáj is, télen úgy mint nyáron
országnak számos magán jószágain,
egyes helység határain tenyészte-
A juh tenyésztés a nyert termé-
®yek: gyapjú, hús, trágya, kovetkeztébeu
"J' ország leghasznosabb mezögazda-
®^g\ ágainak egyike leend és szmtúgy
? kovér ürükkel, melyeket a boni u. n.
Korcsfaj szolgáltat, mint az erösebb,
Kozéphnom s kártolyfonalra kiváléan
^'^^loias gyapjúval, mit azok nyujtanak,
^cgóta élénk kiviteli kereskedést képez.
^ dohány termelésreWürtemberg-
uek enyhe tájékai kedvezö alkalmat
“yujtanak. 1871 évben dohánynyal beül-
etett 185 hectar l'öldön 244.700 Kilo
“yeretett. A néhány év óta megkezdett
isérletek az országban Opiumot ter-
^elni, igen kedvezö eredményeket szol-
|altatnak. A nyert Opium 13—15%
^orphiumot tartalmazott, mely bôsége
, alkaloidnak a belföldi terményt a
yelet legjobb fajai felá helyezi. A me-
^gazdaságnak egyik fontos ága agyü-
.“01 es ter mêlés, melyben Würtem-
Oï’g a legtöbb német államot megeJözi.
z országnak csaknem minden vidékén
.} van terjedve s egész erdöit lebet ta-
ainÿ a lègpompásabb gyümölcsftiknak.
.,|ptezö gyumôlcsfák száma közel 9
^illiót teszen. A bortermelés már
^ogi idök óta bonos Würtembergben
az országnak körülbelöl 40 kerületé-
van terjedve A legjelebb borok
rj, -Nekar vidékein, Esslingentöl lefelé a
■^auberthal és Oehringen tájékán ter-
^eltetnek; nevezetesen Esslingenbeu az
lifyötti üsi vár Würtemberg korúl,
rpklbacb, Rothenberg, Uter és über
“rkheim, Fellbach (Lämmler), Stetten
'"î’Odwasser), Korb és Klein heppachon,
vemstbalban, továbbá az alsô Neckar
oigyben : Besigheim (Schalksteiner),
zpracovali a bud v domácnosti své zpo-
trebovali aneb v malém prodali. Jesto
ale novëjsiho ôasu zfizen byl vët§i zàvod
na pripravování Inu a mimo to bez-
peenè ize oéekàvati, ze podobnÿch pod-
nikû zanedlouho vice povstane, nabÿvà
také péstování Inu, jmenovité v kraji-
nàch Ôernolesskÿch, kde se velmi dobfe
dafi, poznenâhla vÈdy vëtsich rozmërû.
— Vina. Ovci poëità se ve Virtember-
sku 700.000 kusû (na ëtver. mili 743
kustt). Velkà jich ëàstka, pasouc se
V létë na pláních èvàbskÿch alp, pfezi-
muje V nize lezicich luënatÿcn kraji-
uàch, kdeÈto mnohâ a zàroven usiech-
tilejsi stàda také na ëetnÿch uzavrenÿch
statcich nebo na jednotlivÿch obecnich
pozemcich v zimë v letë se vydrzuji.
Ovõáctví stale se pro vzácné své
vÿtëiky; vlnu, maso a hnüj jedním
z nejvÿnosnëjsich hospodáfskych odvétví
V zemi, tak ze jiz dávno vyvinul se cilÿ
vÿvoznÿ obehod nejen s tuënÿmi skopci,
pocházejicími z domácího tak zvaného
smiseného plemene, ale i se silnon vl-
nou, jiÊ nosi a kterà, prostfedni jsouc
jemnosti, na ëesanou pfizi vÿbornë se
hodi. — K pëstovâni tabâku posky-
tuji mimé krajiny Viijteraberské vliod-
udu pfilezitost. lioku 1871 nabylo se
na 185 hektarech, toute rostlinou ose-
tÿch, 244.700 kilogramô. — Pokusy s pfi-
pravováním opia, od nëkolika roku
V zemi konané, maji vÿsledek velmi
pfiznivÿ. Vytëzené opium obsahuje 13
az 15®/o morfinu, tak ze domàci tento v^-
robek co do hojnosti alkaloidñ nej-
lepsi druhy vÿchodu daleko pfedstihuje.
— Dftlezitÿm odvëtvim polniho hospo-
dáfství jest sadafství, v nëmz Vir-
tembersko pfedõí vëtsinu stâtû në-
meckÿch. Rozsirenot témëf po vsech
konëinâch zemë a nezfidka nalezâme
celé lesy nejkràsnëjsich stromû ovoc-
nÿch. Poëet ovocnÿch stromu obnásí
zajisté k 9 millionum.— Vinarstvi,
jiz od starodâvna ve Virtembersku zdo-
mâcnélé, rozsifeno asi v 40 okresich.
Nejlepsi vina pfipravuji se v poriëi
Nekarském nize Esslinktt, v ùdoli Tau-
berském a v okoli Oehrinkském; jme
novité V Esslinkàch samÿch, kolem bÿ-
valého rodového zàmku Virtemberku,
V Uhlbachu, Rothenberku, v dolejsim a
hofejsim Türkheirau, ve Fellbachu (Läm-
lerské), v Stettenu (chlebovà voda).
V Korbu a Malém Heppachu v ùdoli
Remském; pak v dolejsim ùdoli Nekar
ském : V Besigheimu (Salksteinské), Mun-
delsheimu (Kasberské), ve Weinsberku
a koneënë v Maulbronnu (Eilfinkské).
