I^ezelésére  volt  szoritkozvä,  kik  saját
terményeikeit  rendesen  maguk  dolgozl^k
  fei  és  vagy  saját  gazdaságukban
úasználták  el,  vagy  a  kis  kereskedelem
^*ján  elárusitották.  Miután  azonban  ujabegy
  uagyobb  len  feldolgozó  gyár
“ilitatott  fel  8  egyszersmind  több  más
úasonló  intézetek  alapitása  remélbettô,
^zert  a  lentermelés  fôképen  az  ezen
iparra  nézve  különösen  kedvezö  Schwarz-^ald,
  yidékén  folytonosan  nagyobb  mervoen
  fog  üzetni.  Gyapjú.  A  juhok
száiaa  Würtembergen  700.000  darabot
teszen,  (négyszôg  mértfôldenként  743
ï^zeknek  nagy  része  iiyári  lege-^”jet
  a  sváb  Alb  területén  taláJja,  télel
a  mélyebben  fekvö  rét  dús  vidé-Keken;
  mig  más  részrôl  sok,  még  nem-^sitett
  nyáj  is,  télen  úgy  mint  nyáron
országnak  számos  magán  jószágain,
egyes  helység  határain  tenyészte-A
  juh  tenyésztés  a  nyert  termé-®yek:
  gyapjú,  hús,  trágya,  kovetkeztébeu
"J'  ország  leghasznosabb  mezögazda-®^g\
  ágainak  egyike  leend  és  szmtúgy
?  kovér  ürükkel,  melyeket  a  boni  u.  n.
Korcsfaj  szolgáltat,  mint  az  erösebb,
Kozéphnom  s  kártolyfonalra  kiváléan
^'^^loias  gyapjúval,  mit  azok  nyujtanak,
^cgóta  élénk  kiviteli  kereskedést  képez.
^  dohány  termelésreWürtemberguek
  enyhe  tájékai  kedvezö  alkalmat
“yujtanak.  1871  évben  dohánynyal  beületett
  185  hectar  l'öldön  244.700  Kilo
“yeretett.  A  néhány  év  óta  megkezdett
isérletek  az  országban  Opiumot  ter-^elni,
  igen  kedvezö  eredményeket  szol-|altatnak.
  A  nyert  Opium  13—15%
^orphiumot  tartalmazott,  mely  bôsége
,  alkaloidnak  a  belföldi  terményt  a
yelet  legjobb  fajai  felá  helyezi.  A  me-^gazdaságnak
  egyik  fontos  ága  agyü-.“01
  es  ter  mêlés,  melyben  Würtem-Oï’g
  a  legtöbb  német  államot  megeJözi.
z  országnak  csaknem  minden  vidékén
.}  van  terjedve  s  egész  erdöit  lebet  taainÿ
  a  lègpompásabb  gyümölcsftiknak.
.,|ptezö  gyumôlcsfák  száma  közel  9
^illiót  teszen.  A  bortermelés  már
^ogi  idök  óta  bonos  Würtembergben
az  országnak  körülbelöl  40  kerületévan
  terjedve  A  legjelebb  borok
rj,  -Nekar  vidékein,  Esslingentöl  lefelé  a
■^auberthal  és  Oehringen  tájékán  ter-^eltetnek;
  nevezetesen  Esslingenbeu  az
lifyötti  üsi  vár  Würtemberg  korúl,
rpklbacb,  Rothenberg,  Uter  és  über
“rkheim,  Fellbach  (Lämmler),  Stetten
'"î’Odwasser),  Korb  és  Klein  heppachon,
vemstbalban,  továbbá  az  alsô  Neckar
oigyben  :  Besigheim  (Schalksteiner),

zpracovali  a  bud  v  domácnosti  své  zpotrebovali
  aneb  v  malém  prodali.  Jesto
ale  novëjsiho  ôasu  zfizen  byl  vët§i  zàvod
na  pripravování  Inu  a  mimo  to  bezpeenè
  ize  oéekàvati,  ze  podobnÿch  podnikû
  zanedlouho  vice  povstane,  nabÿvà
také  péstování  Inu,  jmenovité  v  krajinàch
  Ôernolesskÿch,  kde  se  velmi  dobfe
dafi,  poznenâhla  vÈdy  vëtsich  rozmërû.
—  Vina.  Ovci  poëità  se  ve  Virtembersku
  700.000  kusû  (na  ëtver.  mili  743
kustt).  Velkà  jich  ëàstka,  pasouc  se
V  létë  na  pláních  èvàbskÿch  alp,  pfezimuje
  V  nize  lezicich  luënatÿcn  krajiuàch,
  kdeÈto  mnohâ  a  zàroven  usiechtilejsi
  stàda  také  na  ëetnÿch  uzavrenÿch
statcich  nebo  na  jednotlivÿch  obecnich
pozemcich  v  zimë  v  letë  se  vydrzuji.
Ovõáctví  stale  se  pro  vzácné  své
vÿtëiky;  vlnu,  maso  a  hnüj  jedním
z  nejvÿnosnëjsich  hospodáfskych  odvétví
V  zemi,  tak  ze  jiz  dávno  vyvinul  se  cilÿ
vÿvoznÿ  obehod  nejen  s  tuënÿmi  skopci,
pocházejicími  z  domácího  tak  zvaného
smiseného  plemene,  ale  i  se  silnon  vlnou,
  jiÊ  nosi  a  kterà,  prostfedni  jsouc
jemnosti,  na  ëesanou  pfizi  vÿbornë  se
hodi.  —  K  pëstovâni  tabâku  poskytuji
  mimé  krajiny  Viijteraberské  vliodudu
  pfilezitost.  lioku  1871  nabylo  se
na  185  hektarech,  toute  rostlinou  osetÿch,
  244.700  kilogramô.  —  Pokusy  s  pfipravováním
  opia,  od  nëkolika  roku
V  zemi  konané,  maji  vÿsledek  velmi
pfiznivÿ.  Vytëzené  opium  obsahuje  13
az  15®/o  morfinu,  tak  ze  domàci  tento  v^-robek
  co  do  hojnosti  alkaloidñ  nejlepsi
  druhy  vÿchodu  daleko  pfedstihuje.
—  Dftlezitÿm  odvëtvim  polniho  hospodáfství
  jest  sadafství,  v  nëmz  Virtembersko
  pfedõí  vëtsinu  stâtû  nëmeckÿch.
  Rozsirenot  témëf  po  vsech
konëinâch  zemë  a  nezfidka  nalezâme
celé  lesy  nejkràsnëjsich  stromû  ovocnÿch.
  Poëet  ovocnÿch  stromu  obnásí
zajisté  k  9  millionum.—  Vinarstvi,
jiz  od  starodâvna  ve  Virtembersku  zdomâcnélé,
  rozsifeno  asi  v  40  okresich.
Nejlepsi  vina  pfipravuji  se  v  poriëi
Nekarském  nize  Esslinktt,  v  ùdoli  Tauberském
  a  v  okoli  Oehrinkském;  jmenovité ­
  V  Esslinkàch  samÿch,  kolem  bÿvalého
  rodového  zàmku  Virtemberku,
V  Uhlbachu,  Rothenberku,  v  dolejsim  a
hofejsim  Türkheirau,  ve  Fellbachu  (Lämlerské),
  v  Stettenu  (chlebovà  voda).
V  Korbu  a  Malém  Heppachu  v  ùdoli
Remském;  pak  v  dolejsim  ùdoli  Nekarském ­
  :  V  Besigheimu  (Salksteinské),  Mundelsheimu
  (Kasberské),  ve  Weinsberku
a  koneënë  v  Maulbronnu  (Eilfinkské).