119*

Tftegye  (4'oe  k.),  Csanád-  és  Alsó-Fehér  vármegyék  (4*oö  k.),  Bács-Bodrog
  vármegye  (4*is  k.),  Békés  vármegye  (4*28  k.)  és  Turócz
vármegye  (4 - 42  k.).  Ellenben  legmagasabb  a  segélyezés  Budapesten
(15*eo  k.),  azután  Fiúméban  (15'84  k.),  Zágrábban  (14*14  k.),  Árva
vármegyében  (13’45  k.),  Pozsonyban  (12*66  k.),  Modrus-Fiume  vármegyében ­
  (12*28  k.),  Eszéken  (11'82  k.),  Besztercze-Naszód  vármegyében ­
  (11  *33  k.),  Zimonyban  (11*22  k.)  és  Máramaros  vármegyében ­
  (11‘08  k.).
Országos  átlagban,  mint  említettük  volt,  2*23  koronát  tesz  az
a  különbség,  a  mi  az  egy  tag  által  befizetett  járulékösszeg  s  az
ugyancsak  egy  tagra  eső  segélyezés  között  van.  Ez  átlaggal  szemben ­
  a  két  legnagyobb  szélsőséget  képviselik  Árva  vármegye,  a  hol
egy  tag  befizetéséből  8*74  korona  nem  térül  vissza  segélyezés  czímén,
hanem  a  pénztár  igazgatási  és  egyéb  kiadásaira  fordittatik,  és  Kolozs
vármegye,  melynek  egyetlen  gyári  pénztárában  (a  kissebesi  gránitkőbányák ­
  betegsegélyző  pénztára)  a  tagok  fejenkint  2 - so  koronával
kaptak  több  segélyösszeget,  mint  a  mennyit  tagjárulék  czímén  a
pénztárba  befizettek.  Verőcze  vármegyében  is  nagyobb  az  egy  tagra
eső  segélyezési  kiadás  15  fillérrel,  mint  az  egy  tag  által  befizetett
járulék.  Az  országos  átlaggal  egy  törvényhatóságnak,  Zala  vármegyének ­
  aránya  teljesen  megegyezik;  egyébként  38  törvényhatóság ­
  pénztárainál  az  átlagon  alul  marad,  és  54-nél  azon  felül  emelkedik ­
  a  tagjárulékok  és  segélyezési  kiadások  különbözetének  egy
tagra  eső  hányada.  Az  átlagon  felüli  arányokat  feltüntető  vármegyék
közül  a  már  említett  Árván  kívül  a  szélsőségeket  képviselik  Lika-Krbava
  vármegye,  a  hol  egy  tag  befizetéséből  7'se  korona  használtabb ­
  igazgatási  és  egyéb  czélokra,  továbbá,  Fiume  város  4'94 ;
Borsod  vármegye  4*ss,  Hódmező-Vásárhely  4*58,  Hont  vármegye  4*56
Temesvár  4*44,  Torda-Aranjms  vármegye  4‘42,  Arad  vármegye  4*se
koronával  és  Zemplén  vármegye  3*si  koronával.  Kolozs  és  Verőcze
vármegyéken  kívül  pedig  legtöbb  visszatérül  a  tagok  befizetéséből
a  következő  törvényhatóságokban:  Fogaras  vármegye  és  Kolozsvár
város,  a  hol  egy  tag  járulékából  egyaránt  csak  Őse  korona  fordittatik ­
  igazgatási  és  egyéb  czélokra,  Szabolcs  vármegye  O'es  koronával,
Besztercze-Naszód  vármegye  0*76,  Versecz  Fos,  Trencsén  és  Modrus-Fiume
  vármegyék  egyenkint  l*oe,  Zólyom  vármegye  1*12,  Nagyvárad ­
  1  *21  és  Nagyküküllő  vármegye  1*22  koronával  egy  tag  befizetései ­
  után.
A  betegsegélyző  pénztárak  anyagi  viszonyait  és  ehhez  képest
teljesítési  képességeit  jelentékenyen  befolyásolja  a  pénztárak  népessége ­
  is.  Ehhez  képest  nem  érdektelen  egy  pillantást  vetni  arra,
hogy  hogyan  alakulnak  a  segélyezési  és  igazgatási  kiadások,  s  általában ­
  a  bevételi  és  kiadási  tételek  egymáshoz  való  arányai  a  különböző ­
  taglétszámmal  biró  betegsegélyző  pénztárakban.  (L.  a  120.,
121.  és  122.  lapokon  foglalt  táblázatokat.)
A  felállított  nagyságkategóriák  egynémelyike  ugyancsak  egy
vagy  két  betegsegélyző  pénztárt  foglal  magában  s  igy  itt-ott  az  esetlegesség ­
  jellegével  biró  körülmények  jobban  kidomborodnak  s  megzavarják ­
  az  összehasonlítást;  tanulság  azonban  igy  is  rejlik  bennük  bőven.
A  magyar  korona  országainak  összes  betegsegélyző  pénztárait
véve  szemügyre,  tekintet  nélkül  azoknak  jellegére,  mindenekelőtt  a
bevételeknél  a  tagjárulékbólbefolyó  jövedelmek  arányát  egyre  növekvőnek ­
  találjuk,  a  mint  a  legkisebb  népességű  pénztáraktól  fölfelé,  a
nagyobbakhoz  haladunk.  A  legnagyobb  pénztár,  az  államvasutaké
ugyan  kivételt  képez  s  közben  is  találkozunk  kisebb  eltérésekkel  és
visszaesésekkel;  de  az  a  szabály  kétségtelenül  konstatálható,  hogy
a  népesebb  pénztárak  mind  nagyobb  mértékben  tágjaik  befizetésére
vannak  utalva,  s  egyéb  úton,  adományok  által,  tőkék  kamatjaiból
mind  kisebb  részét  fedezhetik  kiadásaiknak.  Összefügg  ez  azzal  az
alább  szóba  kerülő  körülménynyel,  hogy  a  népesebb  pénztárak  a
segélyezést  is  intenzivebben  teljesítvén,  megtakarításra,  gyümölcsöző
tőkeelhelyezésre  kevesebb  alkalmuk  marad.  A  tagjárulékok  százalékának ­
  a  népesség  szerint  növekvő  aránya  leginkább  a  kerületi  és  a
gyári  betegsegélyző  pénztáraknál  jut  kifejezésre.
A  kerületi  pénztárak  adataiból  szintoly  határozottsággal  kiolvasható ­
  az  is,  hogy  minél  népesebb  valamely  pénztár,  az  igazgatási ­
  kiadások  a  bevételeknek  általában  s  a  tagjárulékból  eredő
bevételeknek  is  annál  kisebb  százalékát  kötik  le.  Az  összes  pénzmitglied

  erhielt  die  wenigste  Unterstützung  im  Komitat  Szilágy
(2*97  K);  dann  folgen:  Komitat  Csongrád  (3*oo  K),  Zombor  (3*16  K),
Baja  (3*95  K).  Komitat  Szabolcs  (4*oe  K),  die  Komitate  Csanád  und
Alsó-Fehér  (4*09  K),  Komitat  Bács-Bodrog  (4*is  K),  Komitat  Békés
(4'25  K)  und  Komitat  Turócz  (4*42  K).  Hingegen  bieten  die  grössten
Unterstützungen  Budapest  (15*eo  K),  dann  Fiume  (15*34  K),  Zágráb
(14*14  K),  Komitat  Árva  (13*45  K),  Pozsony  (12*66  K),  Komitat  Modrus-Fiume ­
  (12*28-K),  Eszék  (11  *sa  K),  Komitat  Besztercze-Naszód
(11  *33  K),  Zimony  (11  *22  K)  und  Komitat  Máramaros  (11  *os  K).
lm  Landesdurchschnitt  betrágt,-wie  erwáhnt,  die  Differenz
zwischen  dér  Summe  dér  von  einem  Mitgliede  eingezahlten  Beitráge
und  dér  auf  ein  Mitglied  entfallenden  Unterstützungen  2*23  Kronen.
Diesem  Durchschnitt  gegenüber  reprásentiren  die  beiden  Extrémé
das  Komitat  Árva,  wo  von  den  Einzahlungen  eines  Mitgliedes  8*74
nicht  unter  dem  Titel  von  Unterstützungen  rückerstattet,  sondern
auf  die  Verwaltungs-  und  sonstigen  Ausgaben  dér  Kasse  verwendet
werden,  und  das  Komitat  Kolozs,  wo  in  dér  einzigen  Fábrikskasse
(die  Krankenkasse  dér  Kissebeser  Granitsteinbrüche)  die  Mitglieder
per  Kopf  um  2*20  Kronen  mehr  Unterstützungen  erhielten,  als  wie
viel  sie  unter  den  Titel  von  Mitgliederbeitragen  in  die  Kasse  eingezahlt
  habén.  Audi  im  Komitat  Verőcze  betragen  die  auf  ein  Mitglied ­
  entfallenden  Unterstützungsausgaben  um  15  Heller  mehr,  als
die  von  einem  Mitgliede  eingezahlten  Mitgliederbeitráge.  Die  Verháltniszahl
  eines  Munizipiums,  desKomitates  Zala  stimmt  mit  dem  Landesdurchschnitt ­
  genau  überein;  im  übrigen  bleibt  bei  den  Kassen  von
38  Munizipíen  die  auf  ein  Mitglied  entfallende  Quote  dér  Differenz
zwischen  den  Mitgliederbeitragen  und  den  Unterstützungsausgaben
unter  dem  Durchschnitte,  und  übersteigt  denselben  bei  54  Munizipien.
  Von  den  Munizipien,  welche  den  Durchschnitt  übersteigen,
vertreten  die  Extrémé  nebst  dem  schon  erwáhnten  Árva  das  Komitat
Lika-Krbava,  wo  von  den  Einzahlungen  eines  Mitgliedes  7*56  Kronen
zu  Verwaltungs-  oder  sonstigen  Zwecken  verwendet  werden,  ferner
die  Stadt  Fiume  mit  4*94,  Komitat  Borsod  mit  4*ss,  Hódmező-Vásárhely
  mit  4*ss,  Komitat  Hont  mit  4*55,  Temesvár  mit  4*44,  Komitat
Torda-Aranjms  mit  4*42,  Komitat  Arad  mit  4*36  und  Komitat  Zemplén ­
  mit  3*81  Kronen.  Náchst  den  Komitaten  Kolozs  und  Verőcze
wird  in  den  folgenden  Komitaten  das  meiste  von  den  Mitgliederbeitrágen
  zurückerstattet:  Komitat  Fogaras  und  die  Stadt  Kolozsvár,
wo  von  den  Beitragen  eines  Mitgliedes  nur  O'se  Kronen  zu  Verwaltungs- ­
  und  sonstigen  Zwecken  verwendet  werden,  Komitat  Szabolcs
mit  0-63  Kronen,  Komitat  Besztercze-Naszód  mit  Ő  re,  Versecz  mit
Fos,  Komitate  Trencsén  und  Modrus-Fiume  mit  je  l’oe,  Komitat  Zólyom ­
  mit  1*12,  Nagyvárad  mit  l*ai  und  das  Komitat  Nagyküküllő  mit
D22  Kronen  nach  den  Einzahlungen  je  eines  Mitgliedes.
Die  materiellen  Verháltnisse  dér  Krankenkassen  und  demgemáss
  auch  die  Leistungsfáhigkeit  derselben  wird  in  grossem
Maasse  von  ihrer  Population  beeinflusst.  Diesbezüglich  ist  es  nicht
uninteressant  einen  Blick  jdarauf  zu  werfen,  wie  sich  das  Verháltnis
  dér  Unterstützungs-  und  Verwaltungs-Ausgaben  und  überhaupt
  dér  Ausgabsposten  zu  einander  bei  den  Krankenkassen  .mit
verschiedenem  Mhgliederstande  gestaltet.  (S.  die  Tabellen  auf  den
Seiten  120,  121  und  122.)
Einige  dér  aufgestellten  Grössenkategorien  enthalten  zwar  nur
eine  oder  zwei  Krankenkassen  und  so  treten  die  den  Karakter
des  Zufálligen  besitzenden  Umstande  hie  und  da  stárker  her-Vor
  und  beeintráchligen  die  Vergleichbarkeit;  aber  auch  so  bieten
sie  reichliche  Belehrurtg.
Bezüglich  dér  gesammten  Krankenkassen  dér  Lánder  dér
ungarischen  Krone,  ohne  Rücksicht  auf  ihren  Karakter,  finden  wir
vor  allém  bei  den  Einnahmen  das  Verháltnis  dér  aus  den  Mitgliederbeitrágen
  einlaufenden  Einkünfte  fortwáhrend  im  Steigen
begriffen,  wie  wir  von  den  Kassen  mit  dér  kleinsten  Population
zu  den  grösseren  vorwárts  schreiten.  Die  grösste  Kasse,  die  dér
Staatsbahnen,  bildet  zwar  eine  Ausnahme,  und  auch  in  dér  Folge
begegnen  wir  kleinern  Abweichungen  und  Rückfállen;  doch  ist  die
Regei  unzweifelhaft  zu  konstatiren,  dass  die  Kassen  mit  zahlreicheren
  Mitgliedern  in  immer  grösserem  Maasse  auf  die  Einzahlungen ­
  ihrer  Mitglieder  angewiesen  sind  und  auf  anderem  Wege,
durch  Schenkungen,  aus  den  Zinsen  von  Kapitalien  einen  immer
kleinern  Theil  ihrer  Ausgaben  decken  können.  Dies  hángt  mit  dem
untén  noch  zu  besprechenden  Umstand  zusammen,  dass  die  volkreicheren
  Kassen  die  Unterstützung  intensiver  betreiben  und  so
weniger  Gelegenheit  zu  Ersparungen  und  fruchtbringender  Kapitalsanlage
  habén.  Das  mit  dér  Population  zunehmende  .Verháltnis  dér
Perzente  dér  Mitgliederbeitráge  kommt  am  meisten  bei  den  Bezirksund
  den  Fabriks-Krankenkassen  zum  Ausdruck.
Aus  den  Daten  dér  Bezirkskassen  ergibt  sich  mit  derselben
Entschiedenheit,  dass  je  volkreicher  eine  Kasse  ist,  ein  desto  kleinerer
  Theil  dér  Einnahmen  im  allgemeinen  und  auch  dér  aus  den
Mitgliederbeitragen  erzielten  Einnahmen  durch  die  Verwaltungs-