123*

tárak  egybefoglalt  adataiból  ez  nem  tűnik  ki  egész  tisztán,  sőt  ügy
látszik,  mintha  éppen  a  legalacsonyabb  népességi  kategóriákban
fordulna  elő  a  legkevesebb  igazgatási  kiadás.  A  legalsó  kategóriákban ­
  ugyanis  a  gyári  pénztárak  a  túlnyomóak,  a  melyeknek  igazgatási ­
  költségét  a  törvény  értelmében  nem  szabad  felszámitaniok  s
ezeknek  alacsony  aránya  megmásítja  az  ugyanazon  kategóriába
tartozó  csekély  számú  egyéb  pénztárét  is.  E  zavaró  momentumtól
eltekintve  az  összes  pénztárak  arányszámai  azt  mutatják,  hogy  az
ezeren  aluli  taglétszám  adminisztrálása  nem  nagy  költséggel  jár;
ezen  túl  három-négyezerig  emelkedik  az  igazgatási  költségek  aránya,
a  még  nagyobb  taglétszám  azonban  ismét,  és  pedig  gyorsan  csökkenti ­
  az  igazgatás  költségeit.
Az  egy  tagra  eső  segélyezési  kiadásoknál  ismét  a  kerületi
pénztáraknál  tapasztalható  leginkább  az,  hogy  a  pénztárak  magasabb
taglétszámú  kategóriái  intenzivebb  segélyezést  folytatnak;  néhány
eltéréstől  eltekintve  az  ipartestületi  pénztárak  adataiból  is  ugyanez
a  szabályszerűség  olvasható  ki.  A  segélyezés  egyes  módjainál,
nevezetesen  a  tagoknak  kiutalt  segélyeknél,  a  gyógyszertári  számláknál ­
  s  az  orvosi  és  szülésznői  díjaknál  a  kerületi  pénztárak  ugyanezt
a  fokozatos  emelkedést  tüntetik  fel  a  taglétszám  gyarapodásával;
csupán  a  kórházi  ápolási  díjaknál  ingadozóbb  a  sor.  Több-kevesebb
eltéréssel  az  összes  betegsegélyző  pénztárak  adatai  is  igazolják  ezeket
a  szabályszerűségeket,  úgy  hogy  a  mondottak  összegezéséül  ismételni
lehet,  hogy  a  taglétszám  nagyobb  sűrűsége  a  pénztárak  teljesítési
képességeit  előnyösen  befolyásolja  s  a  tagok  érdekeit  is  jobban
biztosítja,  a  mennyiben  az  igazgatási  költségek  hányadát  kevesbíti.
A  különböző  jellegű  pénztárak  közül  legintenzivebben  a  gyári  pénztárak ­
  folytatják  a  segélyezést,  a  mennyiben  adminisztrácziós  költségük ­
  úgyszólván  semmi  sincs;  mellettük  azonban  a  kerületi  pénztárak ­
  azok,  a  melyek  a  legnehezebb  igazgatási  szervezettel  küzdve,
mégis  folyton  hathatósabban  végzik  a  betegsegélyzés  munkáját.
Kiegészítésül  idézzünk  még  néhány  számot  a  budapesti  betegsegélyző ­
  pénztárak  adataiból,  a  melyek  egyenkint  részletezve  a  124.
és  125.  lapon  találhatók.  A  budapesti  kerületi  betegsegélyző  pénztár
bevételeinek  96*39  százalékát  födözi  a  tagok  befizetéséből;  kívüle  csak
egy-két  gyári  pénztár  van  ily  kizárólagossággal  a  tagjárulékokra
utalva.  Bevételeinek  87'66  százalékát,  a  tagjárulékoknak  90*93  százalékát ­
  fordítja  a  tagok  segélyezésére;  a  gyári  pénztáraktól  eltekintve,
egyik  budapesti  pénztár  sem  folytat  ilyen  nagy  mérvű  segélyezést.
Igazgatási  kiadásai  10*so  százalékát  képezik  az  összes  bevételeknek
és  ll'at  százalékát  a  tagjárulékoknak:  szintén  csak  a  gyári  pénztárak ­
  mutathatnak  föl  ily  kedvező  arányokat.  Egy  tagra  19*ss  korona
tagjárulék  és  18'os  korona  segélyezési  kiadás  esik,  a  tagok  befizetéséből ­
  tehát  fejenkint  csak  l*so  korona  —  az  országos  átlagnál  jóval
kisebb  összeg  —  nem  térül  vissza  segély  alakjában.
Az  ipartestületi  pénztárak  tagjárulékaik  82*86  százalékát  fordítják ­
  segélyezésre  és  22*30  százalékát  igazgatási  költségekre.  Az  órás
és  a  mészáros  ipartestület  pénztára  költ  az  ügykezelésre  legtöbbet,
s  a  mészáros  és  hentes  ipartestületi  pénztár  nyújt  legkevesebb
segélyt.  Az  egy  tagra  eső  befizetés  a  csizmadia  ipartestületi  pénztárnál ­
  a  legkisebb,  s  viszont  itt  vétetnek  a  pénztári  segélyek  legkevésbbé
  is  igénybe;  a  másik  végletet  az  építőmesterek,  kőmívesek
stb.  ipartestületének  pénztára  képviseli,  a  hol  egy  tag  évi  befizetése
20*02  koronát  tesz,  s  az  ebből  egy  tagnak  visszatérülő  segély  17‘si
koronát.
A  gyári  pénztárak  közül  tizenkettő  a  tagjárulékokból  befolyó
összegen  túl  is  segélyezte  tagjait;  az  egy  tagra  eső  tagjárulék  legmagasabb ­
  a  Vulkán  gépgyár  pénztáránál  volt,  a  hol  a  tagjárulék
összege  29*08  koronát  tett,  s  ugyanitt  a  segélyezés  fejenkint  29*44
koronát,  úgy  hogy  minden  tagra  36  fillérrel  több  segélyösszeg  esett,
mint  a  mennyit  tagjárulék  czímén  a  pénztárba  befizetett.  A  tagjárulékok ­
  úgy,  mint  a  segélyösszegek  egy-két  téglagyár  pénztáránál  voltak ­
  a  legalacsonyabbak.  A  magyar  királyi  államvasutak  betegsegélyző
pénztára  igazgatási  költséget  egyáltalán  nem  számított  föl,  s  összes
bevételeinek  83*69  százalékát,  a  tagjárulékokból  eredő  bevételeinek

ausgaben  gebunden  wird.  Aus  den  zusammengefassten  Daten  dér
gesammten  Kassen  ist  dies  nicht  so  deutlich  ersichtlich,  ja  es  scheint,
als  ob  gerade  in  den  niedrigsten  Populations-Kategorien  die  wenigsten
Verwaltungsausgaben  vorkommen.  In  den  niedrigsten  Kategorien
sind  námlich  die  Fabrikskassen  vorherrschend,  dérén  Verwaltungskosten
  im  Sinne  des  Gesetzes  nicht  in  Rechnung  gebracht  werden
dürfen  und  das  niedrige  Verháltnis  dieser  Kassen  alterirt  auch  das
dér  übrigen  wenigen  in  diese  Kategorie  gehörigen  Kassen.  Von
dicsem  störenden  Moment  abgesehen,  zeigen  die  Verháltniszahlen
dér  gesammten  Kassen,  dass  die  Administration  einer  Mitgliederzahl
  unter  hundert  mit  nicht  grossen  Kosten  verbunden  ist;
darüber  hinaus  steigt  das  Verháltnis  dér  Verwaltungskosten  bis
drei-viertausen'd,  dér  noch  grössere  Mitgliederstand  aber  vermindert
wieder  und  zwar  rapid  die  Kosten  dér  Verwaltung.
Bei  den  auf  ein  Mitglied  entfallenden  Unterstützungs-Ausgaben
erweist  es  sich  wieder  bei  den  Bezirkskassen  am  deutlichsten,  dass
die  einen  grösseren  Mitgliederstand  aufweisenden  Kategorien  dér
Kassen  die  Unterstützung  intensiver  betreiben;  von  einigen  Abweichungen
  abgesehen,  ergibt  sich  auch  aus  den  Daten  dér  Gewerbekorporations-Kassen
  dieselbe  Regelmássigkeit.  Bei  den  einzelnen
Modalitáten  dér  Unterstützung,  namentlich  bei  den  für  die  Mitglieder
  angewiesenen  Unterstützungen,  bei  den  Apothekerrechnungen
  und  den  Árzte-  und  Hebammen-Honoraren  zeigen  die  Bezirkskassen ­
  dieselbe  stufenweise  Zunahme  mit  dér  Vermehrung  des
Mitgliederstandes;  nur  bei  den  Spitalspflegekosten  ist  die  Reihenfolge
schwankender.  Mit  mehr  oder  weniger  Abweichungen  rechtfertigen
auch  die  Daten  dér  gesammten  Krankenkassen  diese  Regelmássigkeiten,
  so  dass  als  Summirung  des  Gesagten  wiederholt  werden
kann,  dass  die  grössere  Dichte  des  Mitgliederstandes  die  Leistungsfáhigkeit
  dér  Kassen  günstig  beeinílusst  und  auch  die  Interessen
dér  Mitglieder  besser  sichert,  indem  sie  die  Quote  dér  Verwaltungskosten ­
  herabsetzt.  Von  den  Kassen  verschiedenen  Karaktere  betreiben ­
  die  Fabrikskassen  die  Unterstützung  am  intensivsten,  da  sie
ja  sozusagen  gar  keine  Verwaltungskosten  habén;  nebst  ihnen  sind
es  aber  die  Bezirkskassen,  welche  mit  dér  schwierigsten  Verwaltungs-Organisation
  kámpfen  und  das  Werk  dér  Krankenunterstützung
  doch  immer  wirksamer  betreiben.
Zűr  Ergánzung  führen  wir  noch  einige  Ziffern  aus  den  Daten
dér  Budapester  Krankenkassen  an,  welche  sich  einzeln  spezifizirt  auf
S.  124  und  125  finden.  Die  Budapester  Bezirks-Krankenkasse  deckt
96*39  Perzent  ihrer  Einnahmen  aus  den  Einzahlungen  dér  Mitglieder ­
  ;  ausser  ihr  sind  nur  noch  eine  oder  zwei  Fabrikskassen
mit  solcher  Ausschliesslichkeit  auf  die  Mitgliederbeitráge  angewiesen.
87*65  Perzent  ihrer  Einnahmen,  90*93  Perzent  dér  Mitgliederbeitráge
verwendet  sie  zűr  Unterstützung  ihrer  Mitglieder;  von  den  Fabrikskassen ­
  abgesehen  betreibt  keine  Budapester  Kasse  die  Unterstützung
in  so  grossem  Maasstabe.  Ihre  Verwaltungsausgaben  betragen  10*so
Perzent  dér  Gesammteinnahmen  und  11  *21  Perzent  dér  Mitgliederbeitráge ­
  ;  wieder  sind  es  nur  die  Fabrikskassen,  welche  so  günstige
Verháltnisse  aufweisen  können.  Auf  ein  Mitglied  entfallen  19*ss
Kronen  Mitgliederbeitráge  und  18*os  Kronen  Unterstützungsausgaben,
  von  den  Einzahlungen  dér  Mitglieder  werden  alsó  nur  l*so
Kronen  —  viel  weniger  als  dér  Landesdurchschnitt  —  nicht  in  dér
Form  von  Unterstützungen  zurückerstattet.
Die  Gewerbekorporations-Kassen  verwenden  82*86  Perzent
ihrer  Mitgliederbeitráge  zu  Unterstützungen  und  22*so  Perzent  zu
Verwaltungskosten.  Die  Gewerbekorporation  dér  Uhrmacher  und
die  dér  Fleischhauer  gébén  auf  ihre  Gescháftsführung  das  meiste
aus  und  die  Gewerbekorporations-Kasse  dér  Fleischhauer  und  dér
Selcher  bietet  die  wenigste  Unterstützung.  Die  auf  ein  Mitglied  entfallende
  Einzahlung  ist  bei  dér  Gewerbekorporations-Kasse  dér
Csizmenmacher  die  kleinste,  hier  werden  hinwieder  auch  die  Kassenunterstützungen
  am  wenigsten  in  Anspruch  genommen;  das
andere  Extrém  ist  durch  die  Gewerbekorporations-Kasse  dér  Baumeister,
  Maurer  und  dgl.  vertreten,  wo  die  Einzahlungen  eines  Mitgliedes
  20*oa  Kronen  ausmachen,  die  hievon  je  einem  Mitgliede
zurückerstattete  Unterstützung  17*31  Kronen.
Von  den  Fabrikskassen  habén  zwölf  ihre  Mitglieder  über  die
aus  den  Mitgliederbeitrágen  einlaufende  Summe  hinaus  unterstützt;
die  auf  ein  Mitglied  entfallenden  Mitgliederbeitráge  waren  die
höchsten  bei  dér  Kasse  dér  Maschinenfabrik  Vulkán,  wo  die
Summe  dér  Mitgliederbeitráge  29*os  Kronen  betrug,  die  Unterstützung ­
  aber  per  Kopf  29*44  Kronen,  so  dass  auf  jedes  Mitglied ­
  ein  um  36  Heller  grösserer  Unterstützungsbetrag  entfiel,  als
wie  viel  unter  dem  Titel  dér  Mitgliederbeitráge  in  die  Kásse  eingezahlt
  worden  ist.  Die  Mitgliederbeitráge  sowohl,  als  die  Unterstützungsbetráge
  waren  bei  den  Kassen  einiger  Ziegelwerke  die
niedrigsten.  Die  Krankenkasse  dér  königl.  ungarischen  Staatsbahnen
  hat  überhaupt  keine  Verwaltungskosten  berechnet,  und
83*69  Perzent  ihrer  gesammten  Einnahmen,  93*se  Perzent  dér  aus
den  Mitgliederbeitrágen  erzielten  Einnahmen  zűr  Unterstützung
16**