1.32*
vannak a tartaléktőke elhelyezésével, mint a kisebbek, a mi megmagyarázható
itt is a nagyobb pénztári forgalomból s abból, hogy
a mint föntebb tapasztaltuk, a népesebb pénztárak segélyezési kötelességeiket
általában jobban teljesitik.
A tényleges tartaléktőkének elhelyezési módját csak részben
ismerjük; határozottan csak annyi állapítható meg, hogy postatakarékpénztári
betétekben 199.906 korona, egyéb takarékpénztári betétekben
671.811 korona, értékpapírokban 1,549.186 korona, jelzálogi
követelésekben és ingatlanokban 545.943 korona fekszik; a tartaléktőke
többi összege, nevezetesen 138.580 korona az egyéb és ismeretlen
módon elhelyezettek sorában volt kimutatandó.
Országos átlagban a pénztárak vagyonálladékából egy tagra
11 *25 korona jut; a gyári pénztáraké az elsőség itt is, egy tagra
eső 16'so koronányi vagyonnal; a magánegyesületi pénztáraknál
12*68 korona, a kerületieknél 8*47 s az ipartestületieknél 8*07 korona
egy tag részesedése a pénztári vagyonból. A szabályszerű tartalékból
egy tagra 7*66, a tényleges tartalékból pedig 4*es korona jut.
A pénztárak- jellege szerint ezek az arányok a következőképen
alakulnak: a kerületi pénztáraknál 5*52, illetve 1 *63 korona, az ipartestületieknél
4*74, illetve 2*68 korona, a gyáriaknál 11*99 és 11 *si
korona, a magánegyesületieknél pedig 8*sa, illetve a tényleges tartalékalapból
3*86 korona.
A vagyonállapotnak s a tartalékalapnak törvényhatóságok szerint
való alakulása (a táblázatot 1. a 133. lapon) ezeket az érdemlegesebb
momentumokat tünteti föl: Budapestet kivéve, a melyről
alább leszen szó, legmagasabb vagyonálladékot tüntetnek föl a
nagy iparos városok pénztárai, nevezetesen Fiúméban 213.901
korona vagyonnal, Zágrábban 194.331 koronával, Pozsonyban 189.438
koronával, Temesváron 183.257 koronával, Kassán 121.999, Szegeden
108.076, Kolozsvárott 102.570 és Debreczenben 100.374 koronával
stb. A szabályszerű tartaléktőke pedig Zágrábban tüntet fel legmagasabb
összeget, 175.122 koronát, azután Fiúméban 146.512 koronát,
Pozsonyban 118.124 koronát s Temesváron 108.570 koronát,
továbbá Aradon 76.407, Sopronban 72.616, Kassán 60.620, Szegeden
54.261 koronát; Debreczen és különösen Kolozsvár már jóval
hátrább állanak e tekintetben, s több városi és megyei törvényhatóság
megelőzi őket. Debreczenben 44.356, Kolozsvárott pedig
24.209 korona a szabályszerű tartaléktőke. A tényleges tartaléktőkénél
ismét megváltozik a sorrend: Fiume helyezett el legtöbbet
125.047 koronát, azután Pozsony 53.784 koronát, Temesvár 46.711
koronát, Zágráb 44.800 koronát, Arad 41.605, Sopron 38.690, Kassa
33.969 koronát, s az előbb említett többi város még kevesebbet, nevezetesen
Szeged 16.865, Debreczen 15.626, Kolozsvár 12.506 koronát.
A szabályszerű tartaléktőke teljes összegében el van helyezve,
illetőleg részben túl is van fedezve Selmeczbányán, Hódmezővásárhelyit
Liptó, Kolozs, Belovár-Kőrös és Lika-Krbava vármegyékben.
Legjobban megközelíti ezekenkivül a tényleges tartalék a szabályszerűt
Tolna vármegyében, a hol az el nem helyezett tartalék aránya
csak 2%, továbbá Szeben vármegyében (5*4°/o), Baján (8*43%),
Sopron vármegyében (9*62%), Heves vármegyében (12*64°/o) Zimonyban
(12*35°/o), Fejér vármegyében (14*88%), Eszéken (15*66%), Szatmár
vármegyében (15*8s°/o) és Csanád vármegyében (17t>5°/o). Tartalékalapra
még egyáltalán nem gyűjtöttek a verseczi, marosvásárhelyi,
továbbá a Hunyad, Nagyküküllő, Torda-Aranyos, Udvarhely, Modrus-Fiume
vármegyei pénztárak. Ezeken kívül legnagyobb az el nem
helyezett tartalékalap aránya a következő törvényhatóságokban:
Szabolcs vármegye (87*87°/o-a a szabályszerű tartaléknak), Szilágy
vármegye (87*4o°/o), Verőcze vármegye (86*59°/o), Besztercze-Naszód
vármegye (84*54%), Somogy vármegye (81*97%), Szabadka (81*66°/o)
Zala vármegye (79*43%), Nagyvárad (75*70%), Háromszék vármegye
(74*93%) és Bihar vármegye (74*72%).
A vágyónál ládákból egy tagra Fejér vármegyében jut legtöbb,
46*34 korona és Kolozs vármegyében legkevesebb, 3*46 korona; a
szabályszerű tartalékalapnak, valamint a ténylegesnek is egy főre
eső része legnagyobb Lika-Krbava vármegyében, egyaránt 19*36
korona; legkisebb pedig a szabályszerű tartalékalapot illetőleg Hunyad
vármegyében (1*81 korona), a tényleg elhelyezett tartalékra
vonatkozólag pedig Varasd városban, mindössze 29 fillér.
mit dem Anlegen des Reservefondes mehr in Rückstand sind, als
die kleineren, was sich auch hier aus dem grösseren Kassenverkehr
und daraus erklárt, dass, wie bereits oben bemerkt, die volkreicheren
Kassen ihren Unterstützungspflichten im allgemeinen besser
nachkommen.
Die Art und Weise dér Anlage des thatsáchlichen Reservefondes
ist nur zum Theil bekannt; entschieden kann nur festgestellt
werden, dass in Postsparkassen-Einlagen 199.906 Kronen,
in sonstigen Sparkassen-Einlagen 671.811 Kronen, in Wertpapieren
1,549.186 Kronen, in Hypothekarforderungen und Immobilien
545.943 Kronen angelegt sind; dér übrige Betrag des Reservefondes,
d. i. 138.580 Kronen, war in dér Reihe dér auf sonstige und
unbekannte Weise angelegten auszuweisen.
lm Landesdurchschnitt entfallen vöm Vermögensstande dér
Kassen auf ein Mitglied 11*25 Kronen; die Fabrikskassen behaupten
auch hier die erste Stelle mit 16*so Kronen Vermögen auf je ein
Mitglied; bei den Privatvereinskassen partizipirt am Kassenvermögen
ein Mitglied mit 12*68 Kronen, bei den Bezirkskassen mit 8*47 Kronen
und bei den Gewerbekorporationskassen mit 8*07 Kronen. Von
dem vorschriftsmássigen Reservefonde entfallen 7*66, vöm thatsachlichen
Reservefonde aber 4*68 Kronen auf ein Mitglied. Nach dem
Karakter dér Kassen gestalten sich diese Verhaltnisse folgendermassen;
bei den Bezirkskassen 5*62, beziehungsweise Les Kronen;
bei den Gewerbekorporationskassen 4*74, beziehungsweise 2*68 Kronen
; bei den Fabrikskassen 11*99 und 11 *si Kronen; bei den
Privatvereinskassen aber 8*32, beziehungsweise vöm thatsáchlichen
Reservefond 3*85 Kronen.
Die Gestaltung des Vermögensstandes und des Reservefondes
nach Munizipien (die Tabelle s. auf Seite 133) weist diese meritorischeren
Momente auf: Budapest ausgenommen, von welchem weiter
untén die Rede sein wird, zeigen den höchsten Vermögensstand
die Kassen dér grossen Industriestádte, namentlich Fiume mit
213.901 Kronen Vermögen, Zágráb mit 194.331 Kronen, Pozsony
mit 189.438 Kronen, Temesvár mit 183.257 Kronen, Kassa mit
121.999, Szeged mit 108.076, Kolozsvár mit 102,570 und Debreczen
mit 100.374 Kronen u. s. w. Dér vorschriftsmássige Reservefond
aber weist in Zágráb den höchsten Betrag, 175.122 Kronen
auf, dann in Fiume 146.512 Kronen, in Pozsony 118.124 Kronen,
in Temesvár 108.570 Kronen, ferner in Arad 76.407, in Sopron
72.616, in Kassa 60.620, in Szeged 54.261 Kronen; Debreczen
und besonders Kolozsvár stehen in dieser Hinsicht weit zurück
und werden durch mehrere stádtische und Komitats-Munizipien
práterirt: in Debreczen macht dér vorschriftsmássige Reservefond
44.356, in Kolozsvár 24.209 Kronen aus. Beim faktischen Reservefond
ándert sich die Reihenfolge wieder: Fiume hat das meiste,
125.047 Kronen angelegt, dann Pozsony 53.784 Kronen, Temesvár
46.711 Kronen, Zágráb 44.800 Kronen, Arad 41.605, Sopron 38.690,
Kassa 33.969 Kronen und die übrigen früher erwáhnten Stádte
noch weniger, namentlich Szeged 16.865, Debreczen 15.626, Kolozsvár
12.506 Kronen.
Dér vorschriftsmássige Reservefond ist seinem vollen Betrag
nach angelegt, beziehungsweise zum Theile schon darüber hinaus
gedeckt in Selmeczbánya, Hódmező-Vásárhely, in den Komitaten
Liptó, Kolozs, Belovár-Kőrös und Lika-Krbava. Ausser den erwáhnten
steht dér faktische Reservefond dem vorschriftsmássigen im Komitat
Tolna am náchsten, wo das Verháltnis des nicht angelegten Reservefondes
nur 2% betrágt, dann im Komitat Szeben (5*4%), in Baja
(8*43%), im Komitat Sopron (9*62%), im Komitat Heves (12*64°/o),
in Zimony (12*35%), im Komitat Fejér (14*88%), in Eszék (15*56%),
im Komitat Szatmár (15*88%) und im Komitat Csanád (17*55%).
Für den Reservefond habén überhaupt noch nicht gesammelt die
Kassen von Versecz und Maros-Vásárhely, dann die Komitate
Hunyad, Nagy-Küküllő, Torda-Aranyos, Udvarhely, Modrus-Fiume.
Ausser diesen zeigen folgende Munizipien das höchste Verháltnis
des nicht angelegten Reservefondes: Komitat Szabolcs (87*87% des
vorschriftsmássigen Reservefondes), Komitat Szilágy (87*40%), Komitat
Verőcze (86*59%), Komitat Besztercze-Naszód (84*64°/o), Komitat
Somogy (81*97%), Szabadka (81*06%), Komitat Zala (79*48%),
Nagyvárad (75*76%), Komitat Háromszék (74*93%) und Komitat
Bihar (74*72%).
Vöm Vermögensstand entfállt auf ein Mitglied im Komitat
Fejér das meiste, 46*34 Kronen, und im Komitat Kolozs das wenigste,
3*46 Kronen; dér auf einen Kopf entfallende Theil des vorschriftsmássigen
und des thatsáchlichen Reservefondes ist im Komitat
Lika-Krbava dér grösste, bei beiden 19*36 Kronen; am kleinsten
ist er hinsichtlich des vorschriftsmássigen Reservefondes im Komitat
Hunyad (l’si Kronen), bezüglich des thatsáchlich angelegten Reservefondes
aber in dér Stadt Varasd, im ganzen nur 29 Heller.
