41*

személyt  vagy  egy  segédet  sem  alkalmaznak,  a  20.  pont  alatt  foglalt  kérdéseket ­
  épúgy  kitölteni  kötelesek,  mint  a  tulajdonképeni  molnárok,  téglaégetők,
  szeszfőzők,  vagy  más  tulajdonképeni  iparosok.  Ha  valakinek  többféle ­
  iparvállalata  van,  a  20.  pont  alatt  foglalt  kérdések  minden  egyes  iparvállalatról
  külön  töltendők  ki.  E  czélra  külön  számlálólapok  használandók
fel,  melyeknek  a  20.  kérdöpontot  tartalmazó  szelvényei  hozzáragasztás  útján
a  főlaphoz  erősítendők.
A  mi  e  rovat  egyes  alkérdőpontjait  illeti:
a)  Motorok  alatt  csak  a  munkagépeket  hajtó  gépek,  továbbá  a  járgányokba ­
  fogott  állatok  mutatandók  ki,  amazok  a  hajtóerő  (gőz.  gáz,  viz,
benzin,  kőolaj,  villamosság,  stb.)  megjelölésével  s  a  hajtógépek  számának
es  ezek  összes  lóerejének  kitüntetésével,  utóbbiak  pedig  az  alkalmazott
állatok  nemének  és  számának  kimutatásával.
b)  Munkagépek  alatt  mindazon  gépek  és  fontosabb  berendezési  tár-5.}ak
  mutatandók  ki,  a  melyek  az  üzem  (mesterség)  folytatásához  szükségesek, ­
  a  kézi  szerszámok  kivételével.
c)  A  nyersanyagok  és  félgyártmányok  alrovatában  csak  az  iparüzem
■utal  tömegesebben  elhasznált  nyersanyagokat  és  félgyártmányokat  kell
kimutatni  és  pedig  azon  mennyiségi  egységekben  kifejezve,  a  melyek  szerint
az  iparos  a  nyersanyagokat  és  félgyártmányokat  bevásárolni  szokta.
d)  Az  előállított  félgyártmányok  és  kész  iparczikkek  közül  is  csak  a
legfontosabbak,  illetve  legtömegesebbek  sorolandók  fel,  ugyanazon  mennyisegi
  egységekben  kifejezve,  a  melyek  szerint  az  iparos  czikkeit  áruba
bocsátani  szokta.

wenden,  die  unter  Punkt  20  enthaltenen  Fragen  ebenso  auszufüllen  verpflichtet,
  wie  die  eigentlichen  Müller,  Ziegelbrenner,  Spiritusbrenner,  oder
andere  eigentliche  Industrielle.  Wenn  Jemand  mehrere  Industrie-Unternehmungen
  besitzt,  sind  die  unter  Punkt  20  enthaltenen  Fragen  über  jede
Induslrieunternehmung  gesondert  auszufüllen.  Zu  diesem  Zwecke  sind  besondere
  Záhlkarten  zu  verwenden,  dérén  den  Fragepunkt  20  enthaltende  Koupons
mittelst  Anklebens  an  die  Hauptkarte  zu  befestigen  sind.
Was  die  einzelnen  Subfragepunkte  dieser  Rubrik  anbelangt;
a)  sind  unter  Motorén  nur  die  die  Arbeitsmaschine  treibenden  Maschinen,
ferner  die  vor  den  Göpel  gespannten  Thiere  auszuweisen,  die  ersteren
unter  Bezeichnung  dér  Triebkraft  (Dampf,  Gas,  Wasser,  Benzin,  Steinöl,
Elektrizitát  u.  s.  w.)  und  Ersichtlichmachung  dér  Anzahl  dér  Treibmaschinen
  und  dérén  gesammter  Pferdekraft,  die  letzteren  aber  unter  Ausweis
dér  Gattung  und  Anzahl  dér  verwendeten  Thiere.
b)  Unter  Arbeilsmaschinen  sind  allé  jene  Maschinen  und  wichtigeren
Einrichtungsgegenstánde  auszuweisen,  welche  zűr  Fortführung  des  Betriebes
(des  Handwerkes)  nothwendig  sind,  mit  Ausnahme  dér  Handwerkzeuge.
c)  In  dér  Subrubrik  Rohmaterialien  %md  Halbfabrikate  sind  blos  die
durch  den  Industriebetrieb  in  grösserer  Masse  verbrauchten  Rohmaterialien
und  Halbfabrikate  auszuweisen,  und  zwar  in  jenen  Menge-Einheiten  ausgedrückt,
  in  welchen  dér  Industrielle  die  Rohmaterialien  und  Halbfabrikate
einzukaufen  pflegt.
d)  Von  den  hergestellten  Halhfahrikalen  nnd  fertigen  Industriearlikeln
sind  nur  die  wichtigsten,  beziehungsweise  die  am  massenhaftesten  erzeugten
  aufzuzáhlen,  in  eben  denselben  Menge-Einheiten  ausgedrückt,  wie
dér  Industrielle  seine  Artikel  zu  veraussern  pflegt.

I>)  Az  ipartestületek  statisztikája.
Az  ipartestületek  intézményét  az  1884.  évi  XVII.  törvényczikk
hívta  életre  Magyarországon  s  ugyanez  a  törvény  tette  bizonyos
körülmények  között  —  városi  községekben  az  összes  kézműiparosság ­
  kétharmad  részének  akaratától  függőleg  —  kötelezővé  kézműiparosainkra
  nézve  az  új  szervezet  elfogadását.
Az  1872.  évi  ipartörvénynyel  eltörölt  czéhek  bizonyos  tekintetben ­
  még  folytatásukat  találták  az  ugyanakkor  szervezett  ipartai
  sulatokban;  az  ipartestület  azonban  ezekkel  szemben  merőben
uj  intézmény  volt,  mely  egy  szervezetbe  terelte  össze  az  addig
mesterségekként  külön  csoportosuló  iparosokat,  s  együttműködésre ­
  akarta  bírni  a  korábban,  bár  nem  ellentétes,  de  legtöbb  esetben ­
  mégis  ellenségeskedő  különféle  érdekeket.  Az  ipartestületi  intézménynek ­
  kellő  megerősödését  sok  ideig  éppen  ez  gátolta;  a
czéhrendszer  óta  többnyire  mesterségek  szerint  külön  csoportosult
iparosság  sokáig  idegenkedéssel  viseltetett  az  új  intézmény  iránt,
mely  szocziális  érdekeit  az  iparosság  közjavának  kívánta  alárendelni. ­
  Részben  ez  az  oka  annak  is,  hogy  még  ott  is,  a  hol  az
ipartestület  tényleg  megalakult  s  a  fennálló  ipartársulatokat
magába  olvasztotta,  az  új  testület  az  ipartörvény  által  rárótt  feladatoknak ­
  csak  azon  mértékben  felelt  meg,  a  mennyire  azokat
a  feladatokat  a  törvény,  mint  okvetetlenül  teljesitendőket  imperative
  előírta,  értvén  itt  főleg  az  iparhatóság  teendői  közül  a  tanonczszerződtetés
  és  szabaditásnak,  továbbá  a  segédek  szerződtetésének ­
  elvállalását.  Egyéb  feladatait,  a  melyek  a  törvény  által
is  csak  ajánltattak,  nevezetesen  az  iparosok  szakképzésére,  azok
S ^ e / eni *-  an ^ a ^  jólétének  előmozdítására,  továbbá  szövetkezetek
a  kására  stb.  vonatkozólag,  a  legtöbb  esetben  teljesen  mellőzte
s  iserletet  sem  tett  a  törvény  értelmében  való  eljárásra,  még  minit, ­
  nem  tudván  kellőképen  összegyeztetni  az  ipartestületekben
epéseit  mesterségek  széthúzó  érdekeit,  hogy  azok  együttesen  munkálkodjanak ­
  az  iparosság  közjavára.
A  kereskedelemügyi  minister  Úr  az  ipartestületeknek  ezen
any  a  működésén  és  veszteglő  helyzetén  segítendő,  programmjába
vette  föl  az  ipái  testületi  intézmény  fejlesztését,  s  e  czélból  megelőzöleg
  az  1896.  évben  a  másodfokú  iparhatóságok  utján  statisztikai
fölvételt  hajtatott  végre  az  ipartestületekről,  a  mely  fölvételnek
tárgya  volt  az  ipartestületekhez  tartozó  mesterek,  segédek  és  tanonczok
  száma  iparágankint  részletezve,  a  testületek  vagyoni  viszonyai, ­
  bevételei  és  kiadásai  s  a  testületek  kebelében  fennálló  intézmények ­
  keletkezésére  vonatkozó  főbb  adatok.
E  felvétel  anyagát  a  kereskedelemügyi  minister  Úr  a  statisztikai ­
  hivatalnak  adta  ki  feldolgozásra;  a  felvétel  czélja  iránt  leg-D)

  Statistik  dér  Gewerbekorporationen.
Dér  G.-A.  XVII  :  1884  hat  die  Institution  dér  Gewerbekorporationen ­
  in  Ungarn  ins  Leben  gerufen,  und  dasselbe  Gesetz  hat
bestimmt,  dass  die  Annahme  dér  neuen  Organisation  für  unsere
Handwerker  unter  gewissen  Verháltnissen  —  in  Stadtgemeinden
vöm  Wfflen  von  zwei  Drittheilen  dér  gesammten  Handwerkbetreibenden
  abhángig  —  obligat  ist.
Die  mit  dem  Gevverbegesetz  vöm  Jahre  1872  abgeschafften
Zünfte  fandön  in  gewisser  Hinsicht  eine  Fortsetzung  in  den  zu
gleicher  Zeit  organisirten  Gewerbegenossenschaften  ;  die  Gewerbekorporation
  aber  war  dem  gegenüber  eine  ganz  und  gar  neue
Institution,  welche  die  früher  nach  Handwerken  sich  abgesondert
gruppirenden  Gewerbsleute  in  eine  Organisation  zusammenbrachte,
und  die  früher  verschiedenen  wenn  auch  nicht  gegensatzlichen,  doch
in  den  meisten  Falién  gegnerischen  Interessen  zu  eintráchtigem
Zusammenwirken  vereinigen  wollte.  Gerade  dies  hinderte  lángé  Zeit
die  gehörige  Erstarkung  dér  Institution  dér  Gewerbekorporationen  ;
die  seit  dem  Zunftsystem  zumeist  sich  nach  Handwerken  absondernd
  gruppirenden  Gewerbsleute  waren  dér  neuen  Institution
lángé  abgeneigt,  welche  von  ihnen  verlangte,  dass  sie  ihre  sozialen
Interessen  dem  Gemeinwohl  des  Gewerbestandes  unterordnen.  Zum
TheiI  ist  dies  die  Ursache,  dass  auch  an  solchen  Orten,  wo  sich
die  Gewerbekorporation  thatsáchlich  konstituirt  hat  und  die  bestandenen
  Gewerbegenossenschaften  in  sich  aufnahm,  die  neue
Korporation  den  vöm  Gewerbegesetz  ihr  auferlegten  Aufgaben  nur
insofern  entsprach,  inwiefern  das  Gesetz  diese  Aufgaben  als  unbedingt
  zu  erfüllende  imperativ  vorgeschrieben  hatte,  wobei  hier
vornehmlich  von  den  Agenden  dér  Gewerbebehörde  die  Übernahme
dér  Verdingung  und  Freisprechung  dér  Lehrlinge  und  dér  Verdingung
  dér  Gehilfen  zu  verstehen  ist.  Andere  Aufgaben,  welche
auch  vöm  Gesetz  nur  empfohlen  werden,  namentlich  die  auf  die
Fachbildung  dér  Gewerbsleute,  auf  die  Förderung  ihrer  geistigen
und  materiellen  Wohlfahrt,  auf  die  Bildung  von  Verbánden  und
dgl.  bezüglichen  hat  sie  in  den  meisten  Fallen  ganz  unbeachtet
gelassen  und  gar  keinen  Versuch  gemacht,  im  Sinne  des  Gesetzes
vorzugehen,  da  sie  die  divergirenden  Interessen  dér  in  den  Gewerbekorporationen ­
  vertretenen  Handwerke  noch  immer  nicht  in  dér
Weise  gehörig  auszugleichen  vermochte,  dass  dieselben  zum  Gemeinwohl ­
  des  Gewerbestandes  eintráchtig  zusammenwirken.
Um  dér  lauen  Thátigkeit  und  dér  stagnirenden  Lage  dér  Gewerbekorporationen ­
  abzuhelfen,  hat  dér  Herr  Handelsminister  die  Weiterentwicklung
  dér  Institution  dér  Gewerbekorporationen  in  sein  Programra
aufgenommen  und  zu  diesem  Zwecke  über  die  Gewerbekorporationen
vorhergehend  im  Jahre  1896  im  Wege  dér  Gewerbebehörden  zweiter
Instanz  eine  statistische  Aufnahme  vornehmen  lassen  ;  Gegenstand
dieser  Aufnahme  war:  die  Anzahl  dér  zu  den  Gewerbekorporationen
gehörigen  Meister,  Gehilfen  und  Lehrlinge  nach  Gewerbszweigen
spezifizirt,  die  Vermögensverhaltnisse,  Einnahmen  und  Ausgaben
dér  Korporationen  und  die  auf  die  Entstehung  dér  im  Schoosse  dér
Korporationen  bestehenden  Institutionen  bezüglichen  Hauptdaten.
Das  Matéria!  dieser  Aufnahme  hat  dér  Herr  Handelsminister ­
  behufs  Aufarbeitung  dem  statistischen  Ami  überwiesen;
hinsichtlich  dér  Zwecke  dér  Aufnahme  orientirt  am  besten  die