6  fi*

6.  Lehetséges  volna-e  a  tagok  be-  és  kilépési  időpontjainak  egybevetése ­
  alapján  az  egyes  foglalkozási  ágakban  a  helynélkülieknek  s  esetleg
a  hely  nélkül  töltött  napoknak  számát  is  megállapítani  ?
7.  Terhesnek  találná-e  a  tek.  igazgatóság  saját  pénztárára  nézve,
hogy  a  tagsági,  betegségi  és  segélyezési,  esetleg  a  munkabér-statisztikának
és  a  helynéküliek  statisztikájának  összeállithatása  czéljából  minden  egyes
tagról  az  ehhez  szükséges  adatokat  tartalmazó  külön  statisztikai  lapok
állíttassanak  ki,  a  melyek  segélyével  a  statisztikai  kimutatások  összeállítását ­
  vagy  maga  a  pénztár  vagy  esetleg  az  országos  statisztikai  hivatal
végezhetné  ?  Vagy  nem  volnának-e  maguk  a  tagsági  törzslapok  a  statisztika ­
  czéljaira  és  minő  átalakítással  közvetlenül  is  felhasználhatók?  Ez  esetben ­
  a  statisztikai  lapok  külön  kiállítása  mellőzhető  volna.
Ismételten  felkérem  a  tek.  igazgatóságot,  hogy  mindezen  kérdéseket
beható  megfontolás  tárgyává  tenni  szíveskedjék,  nem  szorítkozván  csupán
arra,  hogy  mi  vihető  keresztül  a  betegsegélyző  pénztárak  mai  ügykezelési
rendszere  mellett,  hanem  kiterjeszkedvén  arra  is,  hogy  esetleg  minő  változtatások ­
  volnának  szükségesek,  hogy  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikájának ­
  továbbfejlesztése  a  jelzett  szempontok  szerint  keresztülvihető
legyen
Budapest,  1895.  évi  márczius  hó  3-án.
Az  országos  m.  kir.  statisztikai  hivatal  igazgatója:
Jekelfalussy  s.  k.
ministeri  tanácsos.

6.  Wáre  es  möglich,  auf  Grund  dér  Gegenüberstellung  dér  Zeitpunkte
  des  Ein-  und  Austrittes  dér  Mitglieder  in  den  einzelnen  Bescháftigungszweigen
  die  Zahl  dér  Stellenlosen  und  eventuell  dér  stellenlos  verbraohten
  Tagé  fesfzustellen  ?
7.  Würde  es  die  lobi.  Direktion  als  eine  Last  für  die  eigene  Kasse  betrachten,
  dass  zum  Zweck  dér  Zusammenstellung  dér  Mitglieder-,  Morbilitátsund
  Unterstützungs-,  eventuell  dér  Arbeitslohn-Statistik,  und  dér  Statistik
dér  Stellenlosen,  über  jedes  Mitglied  besondere,  die  hiezu  benöthigten  Daten
enthaltende  statistische  Bl  áttér  ausgefertigt  werden,  mit  dérén  Hilfe  die
Zusammenstellung  dér  statistischen  Ausweise  durch  die  Kasse  selbst  oder
eventuell  durch  das  statistische  Landesamt  bewerkstelligt  werden  könnte  ?
Oder  wáren  die  Mitglied  Stammblátter  selber  nicht  unmittelbar  zu  den
Zwecken  dér  Statistik  zu  verwenden  und  mit  welcher  Umgestaltung  ?  In
diesem  Falle  könnte  von  dér  besondern  Ausfertigung  dér  statistischen  Blátter
  abgesehen  werden.
Ich  ersuche  die  lobi.  Direktion  wiederholt,  belieben  allé  diese  Fragen
  zum  Gegenstande  eingehender  Erwágung  zu  machen,  und  sich  nicht
darauf  zu  beschránken,  was  bei  dem  heutigen  Gescháftsgebahrungs-System
dér  Krankenkassen  durchgeführt  werden  könnte,  sondern  sich  auch  darüber
zu  verbreiten,  was  für  Ánderungen  eventuell  nothwendig  wáren,  damit  die
Weiterentwicklung  dér  Statistik  dér  Krankenkassen  nach  den  angedeuteten
Gesichtspunkten  durchgeführt  werden  könne.
Budapest,  am  3.  Márz  1895.
Dér  Direktor  des  k.  ung.  statistischen  Landesarates  :
Jekelfalussy  m.  p.
Ministerialrath.

A  betegsegélyző  pénztárak  részéről  nyilvánított  alapos  és
tanulságos  észrevételek  meghallgatása  után  a  statisztikai  hivatal
emlékiratot  dolgoztatott  ki  a  reformjavaslatokról.  (»Emlékirat  a  betegsegélyző ­
  pénztárak  statisztikájának  és  ügykezelésének  újjászervezése ­
  tárgyában«.  A  kereskedelemügyi  m.  kir.  minister  úr  ő
nagyméltóságának  rendelete  folytán  az  országos  m.  kir.  statisztikai
hivatal  megbízásából  irta  dr.  Vizncker  Antal  ministeri  segédtitkár.
Budapest,  1895.)  s  egyúttal  elkészítette  a  statisztikai  adatszolgáltatás ­
  és  a  pénztári  ügykezelés  újjászervezése  tárgyában  kibocsátandó ­
  rendeletek  tervezeteit.
Az  emlékirat,  a  melynek  javaslatait  a  statisztikai  hivatal  is
magáévá  tette,  a  betegsegélyző  pénztáraknak  a  tagsági  forgalomra
és  a  betegségi  statisztikára  vonatkozó  adatszolgáltatását  az  egyéni
laprendszerre  kívánta  fektetni,  olyképen,  hogy  minden  pénztári
tagról  egy  (a  férfiakról  fehér,  a  nőkről  kék  színű)  statisztikai  lap
lett  volna  kiállítandó,  a  melynek  első  oldalán  a  tag  neve,  születési
helye  és  éve,  belépéseinek  és  kilépéseinek  időpontja,  tagsági  jellege,
foglalkozása,  díjosztálya  vagy  heti  bére  lett  volna  kitüntetendő,  a
másik  oldalán  pedig  az  illető  tag  által  igénybe  vett  pénztári  segélyek ­
  részleteztelek  volna  a  segély  czime  és  összege  szerint  a
betegség  egyidejű  megnevezésével.
E  laprendszerrel  tényleg  orvoslást  nyertek  volna  a  betegsegélyző ­
  pénztári  statisztikának  eddigi  hiányai  s  a  munkásnép  betegségi
és  halálozási  viszonyairól  is  gazdag  statisztikai  anyag  lett  volna  nyerhető, ­
  egyúttal  egyetlen  forrásaként  nálunk  a  betegségi  statisztikának.
A  férfitagok  részére  szóló  statisztikai  lap  a  következő  szövegezéssel ­
  szerkesztetett;
B/2.  minta.
A  pénztár  neve  :  Férfiak  részére.

Statisztikai  lap.
1.  A  tag  neve  és  tagkönyvének  száma  :
2.  A  tagZszületési  helye*)  és  éve:

3.  Belépések  és  kilépések

4.  Tagsági
jellege**)

5.  Foglalkozása***) ­


6.  Díjosztálya
vagy  hetibére

Belépés

Kilépés

A
tagsági  napok ­
  száma

év,  hó  és  nap

*)  Külföldieknél  az  ország  is  megnevezendő.
,  **)  A  tagok  a  törvény  szerint  lehetnek  belépésre  kötelezették  vagy  önkéntesek,  esetleg
kötelezettek,  de  mint  alkalmazás  nélküliek,  önként  fizetők  ;  ehhez  képest  a  tagsági  jelleg  kitüntetésére ­
  a  következő  háromféle  megjelölés  használható:  „kötelezett*  „önkéntes*  önként
fizető".  ’  ”
***)  Nemcsak  a  foglalkozási  ág,  hanem  a  foglalkozási  viszony  is  pontosan  kiteendö,  pl.  :
téglagyárban  napszámosnő,  keztyűvarró-üzletbeu  segéd,  divatárusnőnél  tanoncz,  stb.

Nach  Anhören  dér  seitens  dér  Krankenkassen  geáusserten
gründlichen  und  lehrreichen  Bemerkungen  liess  das  statistische
Amt  über  die  Reformvorschláge  ein  Memorandum  ausarbeiten
(»Denkschrift  in  Angelegenheit  dér  Neugestaltung  dér  Statistik  und
Gescháftsgebahrung  dér  Krankenkassen«.  Zufolgé  Verordnung  Sr.
Excellenz,  des  Herrn  k.  u.  Handelsministers  im  Auftrage  des  k.  u.
statistischen  Landesamtes  verfasst  von  Dr.  Anton  Vizneker,  Ministerial-Hilfssekretár
  Budapest,  1895)  und  arbeitete  zugleich  die  Entwürfe
  dér  in  Angelegenheit  dér  Neuorganisirung  dér  statistischen
Datenlieferung  und  dér  Kassengebahrung  zu  erlassenden  Verordnungen
  aus.
Das  Memorandum,  dessen  Vorschláge  auch  das  statistische
Amt  zu  den  seinigen  machte,  wollte  die  auf  den  Mitgliederverkehr
und  auf  die  Krankheitstatistik  bezügliche  Datenlieferung  dér  Krankenkassen ­
  auf  das  individuelle  Záhlkartensystem  basiren,  solcherweise
  dass  über  jedes  Kassenmitglied  eine  (bei  Mánnern  weisse,  bei
Frauen  blaue)  statistische  Záhlkarte  ausgefertigt  werden  solle,  auf
dérén  Vorderseite  dér  Namen  des  Mitgliedes,  Geburtsort  und  Jahr,
Zeitpunkt  des  Ein-  und  Austritts,  Karakter  dér  Mitgliedschaft,
Beschafiigung,  Beitragsklasse  oder  Wochenlohn  anzugeben  gewesen
wáren,  auf  dér  andern  Seite  die  seitens  des  Mitgliedes  in  Anspruch
genommenen  Kassen-Unterstützungen  speziflzirt  worden  wáren,
nach  Titel  und  Betrag  dér  Unterstützung  und  mit  gleichzeitiger
Benennung  dér  Krankheit.
Dieses  Záhlkartensystem  hátte  die  bisherigen  Mángel  dér
Statistik  dér  Krankenkassen  thatsáchlich  sanirt,  und  über  die
Krankheits-  und  Sterblichkeits-Verháltnisse  dér  Arbeiterklassen  wáre
ein  reiches  statistisches  Matéria!  zu  erlangen  gewesen,  was  bei
uns  zugleich  die  einzige  Quelle  dér  Krankheitstatistik  gewesen  wáre.
Die  statistische  Záhlkarte  für  die  mánnlichen  Mitglieder  hatte
folgende  Textirung:

Formulái-  B/2.
Namen  dér  Kasse:

Für  Manner.

Statistische  Záhlkarte.
1,  Namen  des  Mitgliedes  und  Zahl  seines  Mitgliedbuches:

2.  Geburtsort*)  und  -Jahr  des  Mitgliedes  :

3.  Fintritt  und  Austritt

4.  Mitgiedskarakter**)


5.  Beschüftigung***)


0.  Beitragsklasse  j
oder  Wochenlohn

Eintritt

Austritt

Zahl  dér
Mitgliedstage


Jahr,  Monat  und  Tag

*)  Bei  Auslándern  ist  auch  das  Land  zu  benennen.
**)  Nach  dem  Gesetze  können  die  Mitglieder  sein:  eintrittspflichtige,  oder  freiwillige,
eventuell  eintrittspflichtige,  aber  als  stellenlose  freiwillig  zahlende;  demgemáss  können  zűr
Angabe  des  Mitgliedskarakters  die  folgenden  dreierlei  Bezeichnungen  angevvendet  werden:
„eintrittspflichtig",  „freiwillig",  „freiwillig  zahlend".
***)  Nicht  nur  dér  Bescháftigungszweig,  sondern  auch  das  Bescháftigungs  Verhaltnis  ist
genau  anzugeben,  z.  B.:  Taglöhnerin  in  einer  Ziegelei,  Gehilfe  in  einem  Handschuhnah-Geschaft,
Lehrling  bei  einer  Modistin  u.  s.  w.