81* 
Legtekintélyesebb a kerületi pénztárak- tagjainak száma, a mely 
minden évben közel felét teszi az összes betegsegélyző pénztári 
tagoknak, Horvát-Szlavonországokban majdnem kilencz tizedét. A ma 
gyar anyaországban magas és növekedő a gyári és vállalati pénz 
tárak tagjainak száma is; százezerén alul marad azonban a magán 
egyesületi pénztáraknak és a legkevésbbé népes kategóriának, az 
ipartestületi pénztáraknak a taglétszáma. A tagoknak a különféle 
jellegű pénztárak között való megoszlása nem mutat föl nagyobb 
ingadozásokat; különösen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál 
észlelhetni lassú bár, de szabályos emelkedést, a mi ezen pénz 
tárak egyetemes jellegéből s az iparos népesség minden ágazatát 
keretei közé fogadó szervezetéből magyarázható. A munkásnak 
egyik iparágból valamely más foglalkozáshoz való áttérése nem 
érinti a kerületi pénztárhoz való tartozását, s igy az egyes iparágak 
fejlődésével vagy hanyatlásával járó taglétszámemelkedésnek vagy 
csökkenésnek a kerületi pénztárak vannak legkevésbbé kitéve. Már 
az ipartestületi pénztárhoz tartozó munkás, ha helyét változtatja, 
igen gyakran ki is esik az ipartestületi pénztár illetékessége alól; 
hasonlóképen a gyári vagy vállalati pénztár tagja, ha az illető 
gyárnál munkája megszűnik, szükségképen elveszíti a gyári pénz 
tárnál való tagsági jogát is. Nem nagy azonban a hullámzás a magán 
egyesületi pénztáraknál sem, a hol a tagok jórészt önkéntesekből, 
továbbá kereskedelmi és olyan alkalmazottakból verődnek össze, 
a kiknek munkája inkább helyhez kötött és foglalkoztatása rend 
szerint hosszabb tartamú. 
A magyar korona országaiban a kerületi betegsegélyző pénz 
tárak négy év alatt tagjaik gyarapodásában 17 százaléknyit nyertek; 
a magyar anyaországban csak 15'02%, Horvát-Szlavonországokban 
pedig 26*39% az 1895-ről 1898-ra történt taglétszám-gyarapodás. 
1895-ről 1896-ra az anyaországban 3.77, Horvát-Szlavonországok 
ban 9.2, birodalmi összegben pedig 4’sí százalék az emelkedés; 
a következő évben ezek az arányok 4*78, 3*6*5, illetőleg 4*68 száza 
lékot tüntetnek fel; legnagyobb a lendület 1897 és 1898 között, 
a mikor a magyar anyaországban 6*ei, Horvát-Szlavonországok 
ban 11‘67, a Magyarbirodalomban pedig 7*is százalékos taglétszám 
gyarapodás volt kerületi pénztárainknál. Az ipartestületi beteg 
segélyző pénztárak taglétszáma 1896-ban az anyaországban csökkent 
6’83 százalékkal, Horvát-Szlavonországokban pedig ugyanekkor 
53*77 százalékos emelkedést mutat; azóta megfordítva az anyaország 
ban gyarapodás indult meg, Horvát-Szlavonországokban pedig évről- 
évre csökkenés, úgy hogy végeredményben a négy évről amott 
5.55 százalékos növekvés, emitt pedig 19*si százalékot tevő hanyat 
lás konstatálható az ipartestületi pénztárak taglétszámában. Horvát- 
Szlavonországokban különben csak egy ipartestületi pénztár műkö 
dik, alacsony (1898-ban 170 főnyi) taglétszámmal, s igya birodalmi 
arány a magyar anyaországé után igazodik, 5*4? százalékos emel 
kedéssel. A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak taglétszáma 
növekvést tüntet fel minden esztendőben, legtöbbször a kerületi 
pénztárakénál is erősebb — bár egyúttal szabálytalanabb — növek 
vést. Az anyaországban 1895 után ll*io százalékkal gyarapodott 
gyári pénztáraink taglétszáma, 1896 után csak 3*05 százalékkal, de 
már 1897 után ismét 8*79 százalékkal; 1895-ről 1898-ra tehát 
24*64 százalékos tekintélyes emelkedést találunk. Horvát-Szlavon 
országokban 1895 után 44*03, 1896 után 42*7 százalék az emel 
kedés a gyári pénztárak taglétszámában; emelkedő az irányzat a 
következő évben is, de már nagy különbözette! csak 3*49 száza 
léknyi; 1895-ről 1898-ra azonban igy is 112*75%-os növekvést 
találunk, négy év alatt tehát itt a gyári pénztárak taglétszáma több 
mint kétszeresére emelkedett. A magánegyesületi pénztárak állapota 
inkább stagnálást mutat, bár az 1897-ről 1898-ra mutatkozó len 
dület végeredményben itt is némi gyarapodást okozott. Magán 
egyesületi pénztárak csak az anyaországban vannak; taglétszámuk 
1895 után 2*68, 1896 után pedig 0*io százalékkal megfogyott. 
1897-ről 1898-ra 3*22°/o-os emelkedés mutatkozik, a mi az előbbi 
évek hiányát kiegyenlítvén, az 1895-ről 1898-ra terjedő időre mind 
össze 0*i 6 százalékot tevő növekvést eredményez. 
A betegsegélyző pénztárak állapotának megítélésénél a területi 
elhelyezkedésen s a pénztár jellegén kivül különösen nagy jelentő- 
Am betráchtlichsten ist die Zahl dér Mitglieder dér Bezirks- 
kassen, welche in jedem Jahre fást die Hálfte dér gesammten 
Kfankenkassen-Mitglieder betrágt, in Kroatien-Slavonien fást neun 
Zehntel. lm ungarischen Mutterlande ist auch die Zahl dér Mit 
glieder dér Fabriks- und Unternehmungskassen gross und wachsend ; 
unter hunderttausend verbleibt aber dér Mitgliederstand dér Privat- 
vereins-Kassen und dér am wenigsten volkreichsten Kategorie, dér 
Gewerbekorporations-Kassen. Die Vertheilung dér Mitglieder unter die 
Kassen verschiedenen Karakters weist keine grösseren Schwankungen 
auf; besonders bei den Bezirks-Krankenkassen zeigt sich eine 
zwar langsame aber regelmássige Vermehrung, was aus dem univer- 
sellen Karakter und dér allé Zweige dér gewerblichen Bevölkerung 
in ihren Rahmen fassenden Organisation dieser Kassen zu erklá- 
ren ist. Dér Übertritt des Arbeiters aus einem Gewerbszweig 
zu irgend einer andern Bescháftigung alterirt seine Angehörig- 
keit zu dér Bezirkskasse nicht, daher sind die Bezirkskassen dér 
mit dér Entwickelung oder dem Niedergang dér einzelnen Gewerbs- 
zweige verbun Jenen Zu- oder Abnahme des Mitgliederstandes am 
wenigsten ausgesetzt. Dér zűr Gewerbekorporations-Kasse gehörige 
Arbeiter jedoch geráth, wenn er seine Stelle wechselt, sehr oft aus. 
dér Kompetenz dér Gewerbekorporations-Kasse heraus; gleicher- 
weise verliert das Mitglied einer Fabriks- oder Unternehmungskasse,, 
wenn seine Arbeit bei dér betreffenden Fabrik aufhört, nothwendiger- 
weise auch sein Mitgliedsrecht bei dér Fabrikskasse. Nicht gross 
ist die Fluktuation auch bei den Privatvereins-Kassen, wo sich die 
Mitglieder zumeist aus Freiwilligen, ferner aus kommerziellen und 
solchen Angestellten zusammenfinden, dérén Arbeit mehr an einen 
Őrt gebunden ist und die gewöhnlich für lángere Zeit bescháftigt 
werden. 
In den Lándern dér ungarischen Krone habén die Bezirks- 
Krankenkassen in vier Jahren durch die Vermehrung ihrer Mit 
glieder 17°/° gewonnen; im ungarischen Mutterlande betrágt die 
Zunahme von 1895 auf 1898 nur 15*92°/o, in Kroatien-Slavonien 
aber 26*39°/o; von 1895 auf 1896 ist die Zunahme im Mutterlande 
3*77, in Kroatien-Slavonien 9*2, in dér Reichssumme aber 4*34 Perzent; 
im náchsten Jahre zeigen diese Verháltnisse 4*78, 3*65, beziehungs- 
weise 4*66 Perzent; dér grösste Aufschwung zeigt sich zwischen 
1897 und 1898, vvo die Zunahme dér Mitglieder bei den Bezirks 
kassen im ungarischen Mutterlande 6*ei, in Kroation-Slavonien 11*67, 
im Königreich Ungarn aber 7*i5°/o betrug. Dér Mitgliederstand dér 
Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigt 1896 im ungarischen 
Mutterland eine Abnahme um 6*03°/o, in Kroation-Slavonien aber 
zu derselben Zeit eine Zunahme um 53*77°/o ; seitdem aber trat umge- 
kehrt im Mutterlande eine Vermehrung, in Kroatien-Slavonien aber von 
Jahr zu Jahr eine Verminderung ein, so dass im Endresultat von 
den vier Jahren im Mitgliederstand dér Gewerbekorporations-Kassen 
dórt eine Zunahme um 5*55°/o, hier eine Abnahme um 19*si°/o zu 
konstatiren ist. In Kroatien-Slavonien ist übrigens nur eine Gewerbe 
korporations-Kasse thátig, mit geringem Mitgliederstande (in 1898 
170 Personen) und so richtet sich die Reichs-Verháltniszahl nach 
dér des ungarischen Mutterlandes mit einer Steigerung um 5*47°/o. 
Dér Mitgliederstand dér Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen 
zeigt jedes Jahr eine Zunahme, und zwar eine, welche zumeist 
grösser, aber zugleich auch regelloser ist, als die dér Bezirkskassen. 
Im Mutterlande hat sich nach 1895 dér Mitgliederstand dér Fabriks- 
kassen um 11 *io°/o vermehrt, nach 1896 nur um 3*05°/o, aber nach 
1897 schon wieder um 8*79°/o; von 1895 auf 1898 ergibt sich alsó 
eine ansehnliche Vermehrung um 24*64%. In Kroatien-Slavonien 
betrágt die Zunahme im Mitgliederstande dér Fabrikskassen nach 
1895 44*03, nach 1896 42*7°/o; auch im náchsten Jahre ist die 
Tendenz steigend, betrágt aber mit einer grossen Differenz nur 3*49°/o ; 
von 1895 auf 1898 ergibt sich auch so eine Zunahme von 112*75%, 
in vier Jahren hat sich alsó hier dér Mitgliederstand dér Fabriks 
kassen mehr als verdoppelt. Dér Zustand dér Privatvereins-Kassen 
zeigt eher ein Stagniren, obwohl dér Aufschwung von 1897 auf 1898 
im Endergebnis auch hier einige Zunahme bewirkt hat. Privat 
vereins-Kassen gibt es nur im Mutterlande ; ihr Mitgliederstand hat 
nach 1895 um 2*os°/o, nach 1896 aber um 0*io% abgenommen. 
Von 1897 auf 1898 zeigt sich eine Zunahme um 8*22%, was den 
Abgang dér vorhergehenden Jahre ausgleicht und für die Zeit 
von 1895 bis 1898 insgesammt eine Vermehrung um 0*26% 
ergibt. 
Bei dér Beurtheilung dér Zustánde dér Krankenkassen ist 
nebst dér territorialen Vertheilung besonders die Mitgliederfrequenz 
11*