*2*
séggel kell kiemelnünk az egyes pénztárak népességi viszonyait.
A magyar birodalomban élő 656.262 pénztári tag a 453 beteg-
segélyző pénztár között a legeltérőbb arányok szerint oszlik meg;
vannak néptelen, száz tagot sem számláló pénztáraink s ismét
olyanok, a melyek tízezrekbe menő tagot adminisztrálnak és segé
lyeznek. A pénztár népességének teljesitési képességére való vissza
hatásáról később több ízben leszen szó ; ezúttal már is igér bizo
nyos tájékoztatást a pénztáraknak ily nagyság-kategóriák szerint
való csoportosítása, illetőleg ezt megelőzőleg a különböző jellegű
pénztárakra arányosan eső taglétszám vizsgálata.
Év
A kerületi
Az ipartestü
leti
A gyári és
vállalati
A magán
egyesületi
Az összes
Az évvégi taglétszámból esik
egy pénztárra
a kerületi
az ipar-
testületi
a gyári és
vállalati
a magán
egyesületi
az összes
betegsegélyző pénztárak
száma az év végén.
betegsegélyző pénztáraknál.
a) Magyarország.
1895
97
80
165
62
401
2.430
878
876
1.443
1.337
1896
97
91
172
62
422
2.522
720
935
1.405
1.322
1897
97
94
176
58
425
2.642
720
947
1.499
1.357
1898
97
100
176
58
431
2.817
741
1.024
1.547
1.432
b) Horv.-Szlavonorsz.
1895
14
1
6
—
21
1.940
212
350
—
1.403
1896
14
1
6
—
21
2.118
326
505
—
1.572
1897 . .
14
1
7
—
22
2.195
181
617
—
1.602
1898
14
1
7
—
22
2.452
170
639
—
1.771
c) Magyarbirodalom.
1895
111
81
171
62
425
2.368
870
858
1.443
1.340
1896
111
92
178
62
443
2.471
710
920
1.405
1.334
1897
111
95
183
58
447
2.586
715
929
1.499
1.369
1898
111
101
183
58
453
2.771
735
1.009
1.547
1.449
A fenti összeállítás szerint az 1898. év végén a magyarbiro
dalom egy betegsegélyző pénztárára átlagosan 1449 főnyi taglétszám
esett. Az anyaországi pénztárak nem oly népesek, mint a horvát-
szlavonországiak; emitt 1771, az anyaországban pedig csak 1432
tag jut egy-egy pénztárra. Az összeállításba foglalt négy év közül
1896 mutat fel egy pénztárra legkevesebb tagot, 1334-et, mert 1895
végén s 1896-ban több új betegsegélyző pénztár keletkezvén, a
taglétszámnak — mint föntebb kimutattuk, nem rohamos — gyara
podása ezzel nem tudott lépést tartani. A taglétszám sűrűsége azon
ban a pénztárak különböző jellegénéi nagyon eltérő. A kerületi
betegsegélyző pénztárak népessége messze elüljár a többi pénz
táraké előtt; 1898 végén kerületi pénztáraink mindegyikére átlagosan
2771 tag esett. Ennél a birodalmi aránynál még kedvezőbb a magyar
anyaországi kerületi pénztárak sűrűsége, átlagosan 2817 taggal egy
pénztárra, mig Horvát-Szlavonországokban egy-egy kerületi pénz
tár az említett év végén csak 2452 tagot számlálhatott. A kerületi
pénztárak taglétszámának sűrűsége különben évről-évre állandó
növekvést mutat, jeléül annak, hogy a betegsegélyző pénztári intéz
mény súlya mind erősebben a kerületi pénztárakon nyugszik, s a
betegsegélyezés eszméjének hordozói mind nagyobb kizárólagos
sággal a kerületi pénztárak lesznek. Nem lehet ugyan minden óva
tosság nélkül elfogadnunk azt a föltevést, hogy a taglétszámnak
mind nagyobb sűrűsége a betegsegélyezéssel járó koczkázatot is
mindinkább megosztja és könnyebben elviselhetővé teszi s viszont
a pénztárak teljesítési képességét is fokozza, mert hiszen úgy az
évvégi, mint az átlagos taglétszám még eltakarja előlünk a tagok
nak az év közben történő nagy hullámzását, a mely a pénztárakat
leginkább gyöngíti s különösen a kerületi pénztárak helyzetének
megítélésénél nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a
pénztárak gyűjtik magukba a legkülönfélébb és helyét leginkább
változtató munkáselemet; de az évközi fluktuáczió s a kerületi
pénztárak helyzetét gyöngítő egyéb zavaró körülmény tekintetbe
vételével is kétségtelen, hogy a kerületi pénztárak taglétszámának
ez a sürűsbödése azok helyzetére is kedvező visszahatással van s
nagyobb ellenállási erőt kölcsönöz nekik a viszonyaikat gyöngítő
egyéb körülményekkel való megküzdésre.
dér einzelnen Kassen bedeutsam hervorzuheben. Die im Königreich
Ungarn lebenden 656.262 Kassenmitglieder vertheilen sich auf die
453 Krankenkassen nach sehr verschiedenen Verháltnissen ; es gibt
Kassen, welche nicht hundert Mitglieder záhlen, und wieder solche,
vvelche Zehntausende von Mitgliedern administriren und unterstützen.
Von dér Rückwirkung dér Mitgliederfreqenz dér Kassen auf ihre
Leistungsfáhigkeit wird spáter wiederholt die Rede sein; einige
Orientirung verspricht schon für diesmal die Gruppirung dér Kassen
nach solchen Grössenkategorien, beziehungsweise vorhergehend die
Untersuchung des auf die Kassen verschiedenen Karakters propor-
tionell entfallenden Mitgliederstandes:
Jahr
Zahl dér
Vöm Mitgliederstande am
des Jahres entfallen auf
Kasse bei den
Ende
eine
Bezirks-
Gewerbekor-
porations-
Fabriks- und
Unternehm.-
Privat-
vereins-
gesammten
Bezirks-
Gewerbekor-
porations-
Fabriks- und
Unternehm.-
Privat-
vereins-
gesammten
Krankenkassen am Ende
des Jahres
Krankenkassen
a) Ungarn.
1895
97
80
165
62
404
2.430
878
876
1.443
1.337
1896
97
91
172
62
422
2.522
720
935
1.405
1.322
1897
97
94
176
55
425
2.642
720
947
1.499
1.357
1898
97
100
176
58
43!
2.817
741
1.024
1.547
1.432
6) Kroatien-Slavonien.
1895
14
1
6
—
21
1.940
212
350
—
1.403
1896
14
1
6
—
54
2.118
326
505
—
1.572
1897
14
1
7
—
22
2.195
181
617
—
1.602
1898
14
1
7
—
22
2.452
170
639
—
1.771
c) Königreich Ungarn.
1895
111
81
171
62
425
2.368
870
858
1.443
1.340
Í896
111
92
178
62
443
2.471
716
920
1.405
1.334
1897 . . . • ...
111
95
183
58
447
2.586
715
929
1.499
1.369
1898
111
101
183
58
453
2.771
735
1.009
1.547
1.449
Nach obiger Zusammenstellung entfiel am Ende des Jahres
1898 auf je eine Krankenkasse des Königreichs Ungarn ein Mit-
gliederstand von durchschnittlich 1449 Personen. Die Kassen sind
im Mutterlande nicht so volkreich, wie in Kroatien-Slavonien; hier
kommen 1771, im Mutterlande nur 1432 auf eine Kasse. Von den
in dér Zusammenstellung enthaltenen vier Jahren zeigt 1896 die
wenigsten Mitglieder für je eine Kasse, 1334, denn am Ende des
Jahres 1895, und in 1896 sind mehrere neue Krankenkassen ent-
standen, und die — wie oben ausgewiesen, nicht rapidé — Ver-
mehrung des Mitgliederstandes konnte damit nicht Schritt haltén.
Die Dichte des Mitgliederstandes ist aber nach dem verschiedenen Ka
rakter dér Kassen eine sehr differirende. Die Frequenz dér Bezirks-
Krankenkassen geht dér dér übrigen Kassen weit voraus ; am Ende des
Jahres 1895 entfielen auf jede Bezirkskasse durchschnittlich 2771
Mitglieder. Noch günstiger als diese Reichs-Verháltniszahl ist die
Dichte dér Bezirkskassen im ungarischen Mutterlande, durchschnitt
lich 28 í 7 auf eine Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien je eine
Bezirkskasse am Ende des ervváhnten Jahres nur 2452 Mitglieder
záhlen konnte. Die Dichte des Mitgliederstandes dér Bezirkskassen
zeigt übrigens von Jahr zu Jahr eine stetige Zunahme, ein Beweis
dessen, dass das Gewicht dér Institution dér Krankenkassen im-
mer stárker auf den Bezirkskassen ruht, und dass die Bezirkskassen
mit immer grösserer Ausschliesslichkeit die Tráger dér Idee dér Kran-
kenunterstützung werden. Mán kann zwar nicht ohne Behutsamkeit
die Voraussetzung annehmen, dass die immer grössere Dichte des
Mitgliederstandes auch das mit dér Krankenunterstützung verbun-
dene Risiko immer mehr vertheilt und leichter ertráglich rnacht,
und hinwieder auch die Leistungsfáhigkeit dér Kassen steigert, denn
sowohl dér am Jahresende sich ergebende, als auch dér durch-
schnittliche Mitgliederstand verdeckt vor uns noch die im Laufe
des Jahres vorgekommene grosse Fluktuation dér Mitglieder, welche
die Kassen am meisten schvvácht; und besonders bei dér Beurthei-
lung dér Lage dér Bezirkskassen darf nicht ausser Acht gelassen
werden, dass diese Kassen das heterogenste und den Őrt am
háufigsten wechselnde Arbeiterelement in sich vereinigen; aber
auch mit Berücksichtigung dér Jahresfluktuation und anderer die
Lage dér Bezirkskassen störend beeinflussenden Umstánde ist
es unzweifelhaft, dass dies Dichterwerden des Mitgliederstandes
dér Bezirkskassen auch auf die Lage derselben günstig zurück-
wirkt, und ihnen eine grössere Widerstandsfáhigkeit zűr Be-
kámpfung dér ihre Verháltnisse schwáchenden übrigen Umstánde
verleiht.