La defensa social

A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1006095764

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-17792

Document type:: Monograph

Author:: Buomberger, Ferdinand http://d-nb.info/gnd/101625340

Title:: Die Arbeitsverhältnisse Zürcherischer Ladentöchter und Arbeiterinnen

Place of publication:: Zürich

Publisher:: Kommissionsverlag von Albert Müller

Year of publication:: 1914

Scope:: 1 Online-Ressource (47 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Die Arbeitsverhältnisse

Collection:: Economics Books

76* talható. Az ország egy nagy, összefüggő, vidékén, a mely magában foglalja a Duna jobb partját, Duna-Tisza közét, Tisza-Maros szögét s melynek felső nyúlványa Szepes és Sáros vármegyéig elhatol, sűrű egymásutánban találjuk az ipartestületeket s az ipartestületi betegsegélyző pénztárakat is; a Duna bal partján, Tisza bal partján ’s Erdélyben is alig működik egy-egy ipartestületi pénztár. Nem is említve Budapestet, melynek fejlődött és taglétszámukat tekintve is hatalmas ipartestületei 12 betegsegélyző pénztárat tartanak fenn, Bács-Bodrog vármegyének jórészt jelentéktelen ipartestületei közül is 10 megalakította a betegpénztárt, a Vas vármegyeiek közül 7, a pestmegyeiek közül 8 stb.; az egész Duna bal partján pedig csak 2 ipartestületi pénztár van, Erdélyben 3, a Tisza bal partján 8, de ebből is 5 a kis Békés vármegyére esik, 3 Biharra, s az egész nagy területen nincs-több ipartestületi pénztár. Gyári és vállalati jellegű pénztár az anyaországban 176, Hor- vát-Szlavonországokban pedig 7 működött az 1898. év folyamán. Elég magas, 53 a betegsegélyezési törvény életbelépte előtt kelet kezett gyári pénztárak száma, részben a dohánygyári betegsegélyző pénztárak révén. Az 1892. évben csak egy budapesti gyár kérte betegsegélyző pénztárának megerősítését; 1893-ból 47, 1894-ből 37, 1895-ből 21,. 1896-ból 9, 1897-ből 10 s a következő évből 5 új gyári betegsegélyző pénztárat ismerünk. A gyári betegsegélyző pénztárak területi elhelyezkedése természetesen összefüggésben van a nagy ipari vállalatok területi megoszlásával. .Városi törvényható ságokban ugyan — Budapestet kivéve — s általában oly helyeken, a hol a kerületi és egyéb betegsegélyző pénztárak könnyebben hozzáférhetők, a nagy vállalatokhoz arányitva kisebb a gyári pénz tárak száma (pl. Aradon egyetlen gyári pénztár sem működik, Nagy váradon egy, Debreczenben szintén egy, a dohánygyáré); hasonló képen kevés a gyári pénztár azokon az iparos vidékeken (Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad stb. vármegyék), a hol egyúttal bányaművek is vannak s a gyári munkások is a bányaüzemnél fennálló társpénztárakba iratvák. Innen van az, hogy a Tisza jobb partján csak 17, a szintén eléggé iparos Tisza-Maros szögén 11 gyári pénztár működik, miga Duna bal partján 37, a Duna jobb partján 25, a Duna-Tisza közén pedig — a 40 budapestivel együtt — 58 gyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat. Az iparban szegényebb Tisza bal partján 9 gyári pénztár van, Erdélyben 17, főleg az itt nagyobb számban működő faipari vállalatok pénztárai révén. Az 58 magánegyesületi betegsegélyző pénztár mind a magyar anyaország területén fekszik (Fiúmét is ideértve); Horvát-Szlavon- országokban magánegyesületi jellegű betegsegélyző pénztárak nin csenek. A magánegyesületi pénztáraknak közel fele, 25, még a beteg segélyezési törvény meghozatala előtt keletkezett; 1892-ben egy ily új pénztár alakult, 1893-ban 20, 1894-ben 8 és a következő év ben 4; 1895 óta új magánegyesületi betegsegélyző pénztár nem keletkezett. A magánegyesületi pénztárakba jobbára a kereskedő népesség tömörül, s ehhez képest az ily jellegű pénztárak leginkább a törvényhatósági városokban alakultak; Pécsett, Pancsován 3—3, Pozsonyban, Debreczenben 4—4 magánegyesületi betegsegélyző pénztár működik, s magában Budapesten 11.' Az anyaországban Turócz, Szilágy, Nagy-Küküllő, Torda- Aranyos és Udvarhely vármegyéknek csak egy—egy betegsegélyző pénztáruk van; Pest vármegyében — a 64 budapestit és 2 kecskemétit is ideszámítva — 84 pénztár működik, Bácsban 20, Temesben 15, Sopronban, Csongrádban 14, Pozsonyban, Toron- tálban 13, Vasban 12, Nógrád és Szepes vármegyékben pedig 11, a vármegyék területén lévő törvényhatósági városok pénztárait is bele számítva. A betegsegélyző pénztárak taglétszámáról az 1895. évtől kezdődőleg vannak megbízható adataink. Az 1895-től 1898-ig terjedő időszakban a pénztárak taglétszámának változását — tör vényhatóságok szerinti részletezéssel — a következő táblázat mutatja; sich dicht nebeneinander die Gevverbekorporationen und auch die Gewerbekorporations-Kassen, am, linken Donau-Ufer, und auch in Siebenbürgen gibt es kaum hie und da eine Gewerbekorporations- Kasse. Abgesehen von Budapest, dessen entwickelte und auch hinsichtlich dér Mitgliederzahl wichtige Gevverbekorporationen 12 Krankenkassen erhalten, habén auch von den zumeist unbedeuten- den Gevverbekorporationen des Komitates Bács-Bodrog 10 die Krankenkasse errichtet, von denen des Komitates Vas 7, von denen des Komitates Pest 8, u. s. w.; am ganzen linken Donau- Ufer aber gibt es nur 2 Gewerbekorporations-Kassen, in Sieben bürgen 3, am linken Theiss-Ufer 8, aber auch hievon entfallen 5 auf das kleine Komitat Békés, 3 auf Bihar, und auf dem ganzen übrigen grossen Gebiete gibt es keine Gewerbekorporations-Kasse mehr. Fabriks- und Unternehmungs-Kassen bestanden im Laufe des Jahres 1895 im Mutterlande 176, in Kroatien-Slavonien aber 6. Die Zahl dér vor dem Inslebentreten des Krankenunterstützungs- Gesetzes entstandenen Fabrikskassen ist genug gross, námlich 53, zum Theil vermöge dér Tabakfabriks-Krankenkassen. Im Jahr 1892 hat nur. eine Budapester Fabrik um die Bestátigung ihrer Kranken kasse angesucht ; aus dem Jahre, 1893 sind 47, aus 1894 37, aus 1895 21, aus 1896 9, aus 1897 10 und aus dem folgenden Jahre 5 neue Fabriks-Krankenkassen bekannt. Die territoriale Ver- theilung dér Fabriks-Krankenkassen hangt natürjich mit dér Dislo- kation dér grossen Industrie-Unternehmungen zusammen. In den stádtischen Munizípien ist zwar — Budapest ausgenommen — die Zahl dér Fabrikskassen im Verháltniss zu den grossen Unterneh- mungen geringer (in Arad z. B. besteht keine einzige Fabrikskasse, in Nagyvárad eine, in Debreczen gleichfalls eine, die dér Tabak- fabrik); ebenfalls wenige Fabrikskassen fungiren in denjenigen In- dustrie-Gegenden (die Komitate Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad u. s. w.), ' wo sich zugleich Bergwerke beflnden und auch die Fabriksarbeiter in die beim Grubenbetrieb bestehenden Bruderladen eingeschrieben sind. Daher * kommt es, dass am rechten Theiss-Ufer nur 14, in dem gleichfalls genug industriösen Theiss-Maros-Becken 11 Fabrikskassen thátig sind, wáhrend am linken Donau-Ufer 37, am rechten Donau-Ufer 25, im Donau-Theiss-Becken aber — mit den 40 Budapestem zusam men — 58 Fabriken eigene Krankenkassen erhalten. Am gewerbe- armen linken Theiss-Ufer gibt es 9 Fabrikskassen, in Siebenbürgen 17, besonders vermöge dér Kassen dér hier in grösserer Zahl thátigen Holzindustrie-Unternehmungen. Die 58 Privatvereins-Krankenkassen befinden sich allé im Ge biete des Mutterlandes (Fiume mitinbegriffen); in Kroatien-Slavonien gibt es keine Krankenkassen von Privatvereins-Karakter. Beinahe die Hálfte dér Privatvereins-Kassen, 25 sind noch vor dér Schaffung des Krankenunterstützungs-Gesetzes entstanden; im Jahre 1892 konstituirte sich eine neue solche Kasse, 1893 20, 1894 8 und im folgenden Jahre 4; seit 1895 ist keine neue Privatvereins-Kranken- kasse entstanden. In den Privatvereins - Kassen veremig! sich meistentheils dér Handelsstand, demgemáss wurden die Kassen dieses Karakters zumeist in den Stádten mit Munizipalrechten errichtet; in Pécs und Paricsova sind je 3, in Pozsony und Debreczen je 4 Privatvereins-Krankenkassen thátig, in Budapest alléin 11. lm Mutterlande besitzen die Komitate Turócz, Szilágy, -Nagy- Küküllő, Torda-Aranyos und Udvarhely nur je eine Krankenkasse; im Komitat Pest bestehen — die 64 Budapester und 2 Kecske méter mitgerechnet — 84 Kassen, in Bács 30, in Temes 15, in Sopron und Csongrád 14, in Pozsony und Torontál 13, in Vas 12, in Nógrád und Szepes aber je 11, auch die Kassen dér auf dem Gebiete dér Komitate befindlichen Stádte mit Munizipalrechten mit gerechnet. Ueber den Mitgliederstand dér Krankenkassen sind vöm Jahre 1895 angefangen verlássliche Daten vorhanden. Die Aende- rungen im Mitgliederstandé dér Kassen im Zeitabschnitte von 1895 bis 1898 zeigt, nach Munizipien spezifizirt, die folgende Tabelle ;

Access restriction

Copyright

Object: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation