®ärglen testvérek, Ulm, dohány és
burnót.
'Wechsler testvérek, Ulm, dohány.
®®ck A, Vaihingen, szivar.
Bratfi Bürglenové v Ulmu, kurlavya
shupavÿ tabák.
Bratfi Wcchslerové v Ulmu, kuflavÿ
tabák.
A. Beck ve Vadiinkách, doutníky.
V. Szovészet és ruha ipar.
V. Pniniysl v tkaninách a
odëvu.
.. Wurtemberg gyapjúipara belipar,
részint régisége, rcszint a
J*ürtembergi gyapjútermeléshez való
^satlakozása által. Ez utóbbi azonban
a Würtembergi gyapjúipar szükségle-“6re
nem elégséges, anyira bogy évenként
J^bb mint 2 raillio kilogramm gyapjút
¿ " behozni Siléziából, Magyar-, Orosz
es Angol országból. —Kártolt fonal
^eszitésre kitetszö szálú sima gyapjúzovetekliez
(Merino, Tibet, szönyegek)
"gyszinte kötö és paszomány fonalra
qr-^^gyobb gyár van berendezve, kôzel
b.0(^ orsóval és 14(K) raunkással. Ezek
letigheimban, Esslingenben és Salanon
vannak. A kártolt fonal késziaz
országban 75 gyárhelyiség van
^'000 orsóval és 2200 raunkással. A
®ye.pjú és félgyapjú anyagból való szôeszet
1861"' évben posztó készitéssel
fagyobb gyárt foglalkoztatott 527
szövöszekkel, 45 szôvôgéppel s
Qiunkással; flanér és félgyapjú szôaészitéssel
22 gyárt 444 szövö székkel
,45 Szövö géppel. — A posztókészitésre
^zve legfontosabb városok: Esslingen,
ezingen, Göppingen, Reutlingen, Bak
],^^S> ,Ualw, Nagold s. a. t.; flanér és
euszövetre Heidenheim, Freudenstadt,
T P en , Giengen, Ebhaiisen, Rohrdorf,
i^egnagyobb posztótakaró gyárak vannak
eidenheimban és Calwban.
Prûmysl ve vlné jest ve Virtembersku
dilem stáfím svÿm, dilem souvislosti
svou se zemskÿm vÿtèzJcem ovci
vlny prümyslem domácím. Avsak vÿtèzek
vlny nevyhovuje potrebé Virtemborského
prûmyslu, a musí se tedy du
roka vice nez 2 miliony kilogramû vlny
ze Slezska, z Uher, Ruska a Anglicka
pfivâzeti. — Pfedenim éesanépfizu
na hladké làtky vlnëné s viditelnou niti
(merino, tibet, koberce) jakoz i prize
k plctcni a na práce prymkáfské zabyvaji
se tri vètsi zàvody, jez 30.000 vfeteny
jsou opatfeny a asi 1400 dèluikii
zaméstnàvaji. Pfadeiny tyto nacházejí
se V Bietigheimu, Esslinkach a Salachiu
— Pfedenim pfize mykané zanásí
se v zerai 75 zàvodü s 60.000
vfeteny a 2 200 délniky. — Tkani vlnénÿch
a polovlnënÿch lâtek zaméstnà-I
valo rokii 1861 74 vëtsich zàvodû na
! sukna s 527 rucnimi a 45 strojnickÿmi
stàvky tkalcovskÿmi a s 826 délniky,.
pak 22 zàvodû na flanely a polovlnëné
làtky s 444 ruënimi a 45 strojnickÿmi
stàvky. — Nejdulezitéjsi mésta na sukna.
jsou: Esslinky, Mezinky, Göppinky,
Reutlinky, Backnang, Calv, Nagold a j ,
na flanely a bobfiny : Heidenheim, Freudenstadt
Aalen,Giengen, Ebhausen, Rohrdorf.
Nejvétsí továray na vlnëné pokrÿvky
nacházejí se v Heidenheimu a
V Calvech.
fpi-w Pamutgyártás, amia hele-.
*ett töke nagyságát, az értékfokoben
^ 8 a fonásban szôvésben fehéritésijlp..®
beavatásban való munkaénlemet
’ az ország iparában az elsö helyet
el. Azon fontos helyet, melyet
kül - ..^^^oglal, az ötvenes években s
foi4?bösen az ötvenes évek második
jal ben nyerte el. — A fonódákban
lyg^^®g közel 275 000 orsó létezik, me-Oszt,
gyárhelyiségben vannak felepv
a munkások száma 3850. — Ha
J orsóra évenként 20 kilo fonalat
Bavlnictví zanímá, co se tyóu
vyse kapitálü v ném ulozenych, ceny
vyrábéného zbozí a vÿdélku z pfedeni,
tkaní, bélení a upravování, první misto
V zemském prümyslu. Dobylot si nynéjsího
znamenitého postavení svého zviásté
V rocích padesâtÿch a zejmena v druhé
jich polovici. Pfádelny pracují nyní
asi s 275.000 vfeteny, jez rozdélují se na
21 závodii ; délníkñ v nich zamëstnanÿch
jest 3850. Poõítá-li se 20 kilogramû niti
na vfeteno a rok, obnásí úhrnná vÿroba
4,900 000 kilogramû pfize. Surové làtky
