61
Häusler és fiai, Reutlingen, nyereg
^ árúk.
"Gnner P., Rottweil, nyereg árúk. .
Hurkhar dt G., Rottweil, nyereg árúk.
Ho s A., Saulgau, nyereg árúk.
^ögel C., Ulm, nyereg árúk.
^cheejl L., Ulm nyereg árúk.
Hr aut ter G., Winnenden, timárszer-
számok.
Häusler a syu v Reutlinkácli, zbozí
sedláfské.
P. Benner v Rottweilu, zbozí sedlár-
ské.
G. Burkhardt v Rottweilu, zbozí sed
láfské.
A Ros V Saulgau, zbozí sedláfské.
C. Engel V Ulmu, zbozí sedláfské.
L. Scheel v Ulmu, zbozí sedláfské.
G, Krautter ve Winnendenu, kozeluz-
ské náfadí.
*Leibius E. és társai, Stuttgart, Li
noleum.
*E. Leibius
linoleum.
a spol. V
Stuttgartu,
VII. Fém-ipar.
VII. Prúmysl v zboíí kovo-
vém.
/
. A nemes fémek feldolgozása Wür-
omberg legfontosabb ipar üzleteinek
?8yike, szintúgy az azzal foglalkozó mun-
^asok száma, mint a bele lektetett töke
®^6ysága miatt. Ezen iparág föhelyei
rany ezüstárúkra nézve : Gmünd
Stuttgart, ezüstnemüekre nézve: Heil-
és Gmünd. 1861"= évben 34 gyár
ow munkással, a kézmüiparban pedig
“^1 mester 375 segéddel foglalatoskodott.
1 1 Hiég fontosabb a nemtelen féiiek fel-
"OJgozása. Öntött vasárúkat szolgáltatnak
^ i alatt folsorolt k. bányák és számos
l^^gan öntöde. A késmüves árúk gyár-
régóta emeikedésben van s legin-
abb üzetik Balingen, Freudenstadt,
oiibronn, Kirchheim, Reutlingen, Stutt
gart és Tuttlingen városokban. Kasza
p¿^^nk léteznek Eridrichsthalban, Neu-
Ip.^äi-gban 8 az Ö világhirüknek megfe-
m kelendõségnek örvendenek. Lackes
lin lackos réz és bàdog árúk Ess-
ra Göppingen, Ludwigsburg, Bibe-
,*cb és Ellwangenben nagy mennyiség-
gyàrtatnak; a készitmények az eu-
nép^' és a tengerentùli piaczokra vitet-
Sàrga réz- árúkat szolgáltatnak a
resréz ôntôdék külömbözö helyeken,
.ovezetesen Ulm, Stuttgart, Ludwigs-
^^g, Reutlingen és Canstattban, a bol
^ëyobbszerü harangöntödek is vannak.
Z Ujezüst és bronz díszárúk Geisslingen-
Gmündben és Stuttgartban ké-
“tetnek. A Reutlingeni, Stuttgartis. a. t.
Zdèlávání d r a h ÿ c h ko vu jest
jednou z nejdûlezitéjsich zivnosti ve
Virtembersku nejen co do poétu za-
mëstnanÿch v ni dëlnikâv ale i co do
vÿse ulozeného v ni kapitâlu. Hlavni
sidla tohoto prûmyslového odvètvi jsou
pro zbozí zlaté a stfibrné Gmünd a
Stuttgart, pro zbozí stfibrné Heilbronn
a Gmünd. Roku 1861 zaméstnáno v tomto
prûmyslu 34 továren s 1500 délniky a
po femeslnicku 311 mistrû s 375 po-
mocniky.
Jesté duleÈitéjsi nez prúmysl v ko-
vech drabÿch iest ale zdèlávání kovú
obecnÿch. Zbozí z litiny zelezné vy-
rábéjí král. buté, v I. uvedené, a mimo
to znaénÿ poõet sléváren soukromÿch.
— Vÿroba zboÈi nozifskébo, majic hlavni
sidlo své V Balinkàcb, Freudenstadtu,
Heilbronnu, Kirchheimu, Reutlinkàch,
étuttgartu a Tuttlinkàch, jest dávno jiz
V plném rozvoji. — Továrny na vyrá-
béní kos nacbázejí se ve Friedricbsthálu
a V Neuenbürku a tésí se, pozívajíce
povésti svétové, rozsáhlému odbytu svych
vÿrobkû. — Zbozí médéné a plechové,
lakované i nelakované, vyrábí se ve vel-
kém mnozství v Esslinkách, Goppinkách,
V Ludwigsburku, Biberacbu a Ellwan-
genu a vyvází se na trhy evropské i
zámofské. — Zbozí mosazné vyrábéji
slévárny na méd a mosaz na místech
rozliõnfcb, jmenovité v Ulmu, étutt
gartu, Ludwigsburku, Reutlinkách a
V Kannstatu, kdez jsou také znamenité
závody na lití zvonú. — Ozdobní zboíí
