127* 
egyesületi pénztáraknál, a hol a jobban díjazott kereskedelmi alkal 
mazottak képezik a tagok egy részét, az egy munkásra eső heti bér 
összege 13*92 korona, az évi keresményé pedig 724 korona. Itt 
1896-ról 1897-re találunk csak csökkenést, hihetőleg az 1896-ban 
az ezredéves országos kiállítás alkalmára megélénkült, s aztán 
ismét a rendes fejlődésének útjára tért kereskedelmi élet kifolyásaként. 
A fönt kimutatott 442 millió koronányi munkabérből 415*94 
millió korona fizettetett ki az anyaországban és 26*36 millió korona 
Horvát-Szlavonországokban. Ez utóbbinak ipartestületi pénztáránál 
az összeállítás minimális munkabéreket tüntet föl: egy munkás heti 
keresményéül 1895-ben 1*bo koronát, 1896-ban 2'ao koronát, 1897-ben 
5*42 koronát és 1898-ban 4*40 koronát. E valószínűtlen számok csak 
a tagdíjhátralékok magassága folytán állhatták elő; ámbár Horvát- 
Szlavonországokban a korábbi évek is mind alacsonyabb munka 
béreket tüntetnek föl az anyaországiaknál, jelesül a gyári pénztá 
raknál 8, 7 és 9 koronát egy munkás átlagos heti keresményéül, 
a mely átlag csak 1898-ban emelkedik hirtelen szökkenéssel 14*71 
koronára. 
A munkabér-viszonyoknak törvényhatóságonkint való alakulá 
sáról érdemes kiemelni a következő részleteket: Adataink szerint 
egyedül Budapesten több ipari munkabér fizettetik ki, mint a magyar 
korona országainak többi részében együttvéve : Budapesten 243*os 
millió korona kerül évenkint kifizetésre, 4*67 millió korona minden 
héten. Le kellene azonban ebből számítani az államvasuti beteg- 
segélyző pénztár vidéken lakó tagjainak munkabérét; e levonás után 
is legalább az anyaországban fizetett munkabérek fele Budapestről 
telik ki. 
Budapest után sorrendben az országnak következő tiz tör 
vényhatóságában fizettetik legtöbb munkabér : 1. Pozsony városban 
(évi 12*03 millió korona), 2. Fiúméban (9*91 m. korona), 3. Zágráb 
ban (9*34 m. korona), 4. Temesvárod (6*ib m. korona). 5. Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (5*oi korona), 6. Kassán (4*75 m. 
korona), 7. Aradon (4*74 m. korona), 8. Nagyváradon (4*47 m. ko 
rona), 9. Szegeden (4*38 m. korona) és 10. Sopron vármegyében 
(4*17 millió korona). 
Legkevesebb munkabér pedig a következő tiz törvényható 
ságban került kifizetésre: 1. Fejér vármegye (89 ezer korona), 
2. Lika-Krbava vármegye (158 ezer korona), 3. Kolozs vármegye 
(226 ezer korona), 4. Szilágy vármegye (349 ezer korona), 5, Cson- 
grád vármegye (376 ezer korona), 6. Alsó-Fehér vármegye (384 
ezer korona), 7. Abauj-Torda vármegye (397 ezer korona), 8. Csík 
vármegye (429 ezer korona), 9. Udvarhely vármegye (430 ezer 
korona) és végül 10. Turócz vármegye (456 ezer korona). Fae 
lembe kell azonban vennünk itt is azokat az eltolódásokat, a me 
lyeket a betegsegélyző pénztáraknak más törvényhatóságban tartott 
székhelye okoz; igy például Fejér vármegyében csak a moóri 
ipartestület pénztára szerepel, mig a vármegyében lakó összes többi 
ipari munkások a székesfejérvári kerületi pénztárhoz tartoznak, s 
igy munkabérük is ott mutattatik ki; hasonlóképen a legtöbb munka 
bért fizető városoknál is a bér egy része nem a városban, hanem 
a szomszéd megyei törvényhatóságban teljesített munkáért jár, s 
tényleg ebben a szomszéd megyei törvényhatóságban fizettetett is ki. 
Részben más törvényhatóságok lépnek előtérbe, ha az egy 
tagnak fizetett munkabér maximális és minimális összegeit tekint 
jük. Az országos átlagot — egy munkásnak 12*96 koronányi munka 
bérét — igen kevés törvényhatóság haladja túl; igaz, hogy éppen 
ezek között vannak a legnagyobb munkás-létszámmal dolgozó ipa 
ros városok; a legtöbb törvényhatóságban — különösen a vár - 
megyeiekben, és itt is kiváltképen az alföldi jellegűekben — egy 
munkás heti keresménye a 10 koronán is alul marad. 
Azoknak a törvényhatóságoknak a sorát, a melyekben adataink 
szerint az ipari munkásnak átlagosan legtöbb keresete van. Árva 
vármegye nyitja meg, egy munkásra eső 19*87 korona heti keres 
ménynyel. Azután következik: 2. Fiume (18*96 korona hetibér), 
3. Pozsony (16*88 korona); 4. Budapest (16*79 korona); 5. Zágráb 
(15*87 korona); 6. Eszék (14*92 korona); 7. Zimony (14*26 korona); 
8. Selmeczbánya (13*85 korona); 9. Szeréin vármegye (13*62 ko 
rona); 10. Besztercze-Naszód vármegye (13*io korona heti munka- 
der Zahl 600 Kronen. Bei den Bezirkskassen nimmt dér als dér 
Lohn eines Arbeiters (beziehungsweise eines Mitgliedes) berech- 
nete Betrag seit 1895 standig von Jahr zu Jahr zu. Bei den 
Privatvereinskassen, wo die besser entlohnten kommerziellen An- 
gestellten einen Theil dér Arbeiter bilden, betrágt dér auf einen 
Arbeiter entfallende Wochenlohn 13*92 Kronen, dér Jahreserwerb 
aber 724 Kronen. Hier findet sich nur von 1896 auf 1897 eine 
Veránderung, vermuthlich als Folge des 1896 aus Anlass dér 
Millenniums-Landesausstellung in Schwung gerathenen und dann 
wieder auf den Weg dér regelmássigen Entwickelung zurück- 
gekehrten kommerziellen Lebens. 
Von den oben ausgevviesenen 442 MillionenKronen Arbeitslohn 
wurden 415*94 Millionen Kronen im Mutterlande und 26*35 Millionen 
Kronen in Kroatien-Slavonien ausgezahlt. Bei dér Gewerbekorpora- 
tionskasse in letzterem zeigt die Zusammenstellung minhnale Arbeits- 
löhne : als Wochenenverb eines Arbeiters 1895 l*«o Kronen, 1896 2*29 
Kronen, 1897 5*42 Kronen und 1898 4*40 Kronen. Diese unwahr- 
scheinlichen Zahlen konnten nur durch die hohen Rückstánde dér 
Mitgliederbeitrage hervorgerufen werden; obwohl in Kroatien- 
Slavonien auch allé früheren Jahre niedrigere Arbeitslöhne auf- 
weisen, als das Mutterland, namentlich bei den Fabrikskassen 8, 
7 und 9 Kronen, als den durchschnittlichen Wochenenverb eines 
Arbeiters, welcher Durchschnitt sich nur 1898 mit einem plötz- 
lichen Sprunge auf 14*71 Kronen steigert. 
Ueber die Gestaltung dér Arbeitslohn-Verháltnisse nach 
Munizipien verdienen folgende Details hervorgehoben zu werden. Laut 
unseren Daten sind in Budapest alléin mehr gewerbliche Arbeits 
löhne ausgezahlt worden, als im übrigen Theile dér Lánder dér 
ungarischen Krone zusammengenommen; in Budapest gelangen 
jáhrlich 243*08 Millionen Kronen zűr Auszahlung, allwöchentlich 
4*67 Millionen Kronen. Hievon müsste aber dér Arbeitslohn dér in 
dér Provinz wohnenden Arbeiter dér Krankenkassen dér Staats- 
bahnen in Abzug gebracht werden; auch nach diesem Abzug 
wird die Hálfte wenigstens dér im Mutterlande gezahlten Arbeits 
löhne in Budapest ausgefolgt, 
Nach Budapest wurden dér Reihe nach in folgenden zehn 
Munizipien des Landes die meisten Arbeitslöhne gezahlt: 1. Stadt 
Pozsony (jáhrlich 12*os Millionen Kronen), 2. Fiume (9*ai M. Kronen), 
3. Zágráb (9*su M. Kronen), 4. Temesvár (6*ib M. Kronen), 5. Ko 
mitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun (5*oi M. Kronen), 6. Kassa (4*76 M. 
Kronen), 7. Arad (4*74 M. Kronen), 8. Nagyvárad (4*47 M. Kronen), 
9. Szeged (4*se M. Kronen), 10. Komitat Sopron (4*17 M. Kronen.) 
Die wenigsten Arbeitslöhne aber gelangten in folgenden zehn 
Munizipien zűr Auszahlung: 1. Komitat Fejér (89 tausend Kronen), 
2. Komitat Lika-Krbava (158 tausend Kronen), 3. Komitat Kolozs 
(226 tausend Kronen), 4. Komitat Szilágy (349 tausend Kronen), 
5. Komitat Csongrád (376 tausend Kronen), 6. Komitat Alsó-Fehér 
(384 tausend Kronen), 7. Komitat Abauj-Torna (397 tausend 
Kronen), 8. Komitat Csik (429 tausend Kronen), 9. Komitat Udvar 
hely (430 tausend Kronen) und 10. Komitat Turócz (456 tausend 
Kronen). Es sind aber auch hier diejenigen Verschiebungen 
zu berücksichtigen, welche dadurch verursacht werden, dass 
Krankenkassen in einem anderen Munizipium ihren Sitz habén; so 
ist z. B. im Komitat Fejér nur die Gewerbekorporations-Kasse 
von Moór angegeben, wáhrend die sámmtlichen übrigen, im Komitat 
wohnenden Industriearbeiter zűr Székesfehérvárer Bezirkskasse ge- 
hörten und so auch ihr Arbeitslohn dórt ausgewiesen wird; áhn- 
lich wird auch bei den den meisten Arbeitslohn zahlenden Stádten 
ein Theil des Lohnes für solche Arbeit in Verdienung gebracht, 
welche nicht in dér Stadt, sondern in dem benachbarten Komitats- 
munizipium geleistet worden ist und wofür thatsáchlich auch in 
diesem benachbarten Komitatsmunizipiüm gezahlt wurde. 
Zum Theil treten andere Munizipien in den Vordergrund, 
wenn wir die Maximai- und Minimalbetráge des an einen Arbeiter 
gezahlten Arbeitslohnes in Betracht ziehen. Nur sehr wenige Muni 
zipien übersteigen den Landesdurchschnitt — 12.96 Kronen Arbeits 
lohn eines Arbeiters, — aber gerade unter diesen befinden sich 
die mit dem grössten Arbeiterstand arbeitenden Industriestádte; in 
den meisten Munizipien — besonders in den Kőrakatén und unter 
diesen vornehmlich in den mit zűr Tiefebene gehörendem Karakter — 
bleibt dér Wochenverdienst eines Arbeiters unter 10 Kronen. 
An dér Spitze derjenigen Munizipien, wo die Industriearbeiter 
laut unserer Daten durchschnittlich den grössten Verdienst habén, 
steht das Komitat Árva, wo ein Arbeiter wöchentlich 19*87 Kronen 
Wochenverdienst aufweist. Darauf folgen : 2. Fiume (18*96 Kronen 
Wochenlohn); 3. Pozsony (16*ss Kronen); 4. Budapest (16*70 
Kronen); 5. Zágráb (15*87 Kronen); 6. Eszék (14*92 Kronen); 
7. Zimony (14*26 Kronen); 8. Selmeczbánya (13*85 Kronen);