7* 
(A biztosító társaság bélyegzője.) 
(Starnpiglie dér Versicherungs-Oesellschaft.) 
oldalról való ellenőrzése. Az egyik mód a népmozgalmi statisztika, 
mely hónapról-hónapra beszámol a halálozás statisztikai lapjain az 
orvos vagy halottkém által megállapított halálokokról s igy az ipari 
munkában baleset folytán történt halálozásokról is. Sokkal fonto 
sabb és egyetemesebb ellenőrzési eszközül szolgál azonban a beteg- 
segélyző pénztáraknak és a balesetbiztosító társaságoknak baleset 
bejelentése. Az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján létesült vagy 
átalakult betegsegélyző pénztárak, melyek valamelyikének kötelé 
kébe tartozik minden 8 korona napi bérnél vagy 2400 korona évi 
fizetésnél nem nagyobb javadalmazással biró ipari alkalmazott, 
minden tagjaikat ért balesetről egy portómentes levelező-lapot 
tartoznak a statisztikai hivatalhoz beterjeszteni,' a mely levelező 
lapon ki van tüntetve a baleset által elszerencsétlenült munkás 
neve, a vállalat, a melynél az dolgozott, a baleset napja, az ápolásnak 
előrelátható tartama, végül az, hogy a megsérült házilag vagy kórház 
ban ápoltatik-e. Ugyanígy levelezőlapon tesznek jelentést a baleset- 
biztositó-társaságok minden náluk biztosított munkásnak balesetéről. 
Ez a kétféle bejelentés — a mely, mint annak szövegéből is 
kitűnik, statisztikai anyagul alig szolgálhat, legfeljebb ellenőrzésül — 
összehasoniittatik minden hónapban a munkaadók által az ipar- 
felügyelőhöz beterjesztett s az iparfelügyelőtől a statisztikai hivatal 
hoz juttatott bejelentésekkel; a hol a betegsegélyző-pénztári vagy 
biztositótársasági bejelentésnek megfelelő lapot a munkaadó bejelen 
tései közt nem lehet feltalálni, ott a munkaadótól pótlólag szerzi 
be a statisztikai hivatal a baleseti jelentést. Az ellenőrzésnek ez a 
módja — a mely a magyar tűzkárstatisztikában már régóta nagy siker 
rel van alkalmazásban — megfordítva a betegsegélyző-pénztárakkal 
és biztosító-társaságokkal szemben is használható. A munkaadó bal 
eseti bejelentésén ugyanis egy kérdés annak a betegsegélyző-pénz 
tárnak nevét tudakolja, a melynek a sérült tagja volt, egy másik 
kérdés pedig annak a biztosító-társaságnak a nevét, a melynél a 
sérült biztosítva volt; ha tehát a munkaadó terjeszti be jelentését 
oly balesetről, a melyet a betegsegélyző-pénztár vagy biztosító 
társaság mulasztott el bejelenteni, ez utóbbiak is kérdőre vonhatók 
a bejelentés kimaradásáért. Az ellenőrzésnek ezen kölcsönössége 
mellett a baleseteknek csak igen kis százaléka kerüli el a statisz 
tikai számbavételt s az ellenőrzés érezhető volta az adatszolgálta 
tásra való hajlandóságot is növeli. 
A munkaadók balesetbejelentési lapja egyúttal úgy alakítta 
tott át, hogy az szükség esetén még a helyszínén is ellenőrizhető 
legyen. A munkaadók ugyanis balesetjelentéseiket központilag elő 
állított, folyószámozott szelvényes füzet lapjain állítják ki, minden 
egyes lap visszamaradó szelvényére rávezetvén a baleset fontosabb 
adatait, hogy ezek alapján esetleg a helyszíni nyomozás megindít 
ható legyen. A bejelentésilap kérdései szabatosabb fogalmazást 
nyertek, a baleset körülményeit és módját illetőleg pedig több új 
kérdés került a lapra. 
E tervezetnek kérdőívei, — az országgyűlés által elfogadott 
alakjukban — a következők voltak : 
teln dér Todesfall-Statistik über die durch den Arzt oder Leichen- 
beschauer konstatirten Todesursachen und so auch über die in dér 
gewerblichen Arbeit zufolge eines Unfalles eingetretenen Todesfalle 
allmonatlich Rechenschaft gibt. Als viel wichtigeres und univer- 
saleres Kontrollmittel dient aber die Unfallmeldung dér Kranken- 
kassen und Unfallversicherungs-Gesellschaften. Die auf Grund des 
G.-A. XIV: 1891 gegründeten oder umgeformten Krankenkassen, in 
dérén Verband jeder gewerblich Angestellte gehört, welcher nicht 
mehr als 8 Kronen Taglohn oder 2400 Kronen Jahresgehalt bezieht, 
habén über jeden Un fali, dér ihre Mitglieder betroffen, eine portofreie 
Postkarte an das statistische Amt einzusenden, auf welcher Karte 
anzugeben ist: dér Name des durch den Unfall verunglückten 
Arbeiters, das Unternehmen, bei dem er gearbeitet hat, dér Tag 
des Unfalls, die voraussichtliche Dauer dér Pflege, schliesslich ob 
dér Verletzte háuslich oder ira Spital gepflegt wird. Auf einer eben 
solchen Karte erstatten auch die Unfallversicherungs-Gesellschaften 
Meldung über den Unfall eines jeden bei ihnen versicherten 
Arbeiters. 
Diese Doppelmeldungen — welche, wie auch aus ihrem Texte 
hervorgeht, kaum als statistisches Matéria!, höchstens als Kontrolle 
dienen können, — werden allmonatlich mit den seitens dér Arbeitgeber 
dem Gewerbeinspektor vorgelegten und vöm Gewerbeinspektor an 
das statistische Amt gesendeten Meldungen verglichen; wo sich 
dann unter den Meldungen des Arbeitgebers kein dér Meldung dér 
Krankenkasse oder dér Versicherungsgesellschaft entsprechendes 
Blatt findet, wird die Unfallmeldung durch das statistische Amt vöm 
Arbeitgeber nachtráglich beschafft. Dieser Modus dér Kontrolle, — 
welcher in dér ungarischen Brandschaden-Statistik seit 1896 mit 
grossem Erfolg angewendet wird, — kann umgekehrt auch den 
Krankenkassen und den Versicherungsgesellschaften gegenüber 
gebraucht werden. In dér Unfallmeldung des Arbeitgebers erkundet 
námlich eine Frage den Namen dér Krankenkasse, dérén Mitglied 
dér Verletzte war, eine andere Frage aber den Namen derjenigen 
Versicherungsgesellschaft, bei welcher dér Verletzte versichert war; 
wenn alsó dér Arbeitgeber über einen solchen Unfall Meldung 
erstattet, welchen die Krankenkasse oder die Versicherungsgesell 
schaft anzumelden verabsáumt hat, können auch die letzteren 
wegen Ausbleibens dér Meldunjf zűr Rechenschaft gezogen werden.' 
Bei dér Wechselseitigkeit dér Kontrolle entzieht sich nur ein 
sehr geringes Perzent dér Unfalle dér statistischen Berechnung ; 
und dér Umstand, dass- sich die Kontrolié fühlbar macht, steigert 
auch die Neigung zűr Datenlieferung. 
Dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber wurde gleichzeitig so 
umgestaltet, dass er im Nothfalle auch an Őrt und Stelle kon 
trollirt werden könne- Die Arbeitgeber stellen námlich ihre Unfall- 
meldungen auf Grund von in dér Zentrale angefertigten, mit laufenden 
Zahlen versehenen Koupon-Heften aus, wobei sie auf dem zurück- 
bleibenden Koupon jedes einzelnen Blattes die wichtigeren Daten 
des Unfalles vormerken, dass auf Grund derselben eventuell die 
Untersuchung an Őrt und Stelle vorgenommen werden könne. 
Die Fragen des Meldezettels habén eine prázisere Fassung 
erhalten, bezüglich dér Umstánde und dér Art und Weise des 
Unfalles aber sind im Zettel mehrere neue Fragen angebracht 
worden. 
Die Fragebogen dieses Entvvurfes waren — in ihrer vöm 
Reichstage genehmigten Form — die folgenden: 
I. Betegsegélyző-pénztárak balesetjelentése. 
szám. 
I. Unfallmeldung dér Krankenkassen. 
Zahl 
A 
hó 
A nevezett munkás | házilag 
Ápolása előreláthatólag 
gyárában 
vállalatnál 
nevű munkást 
napján baleset érte. 
alkalmazott 
i... év 
kórházban ápoltatik. 
hetet fog igénybe venni. 
A betegsegélyző pénztár neve (bélyegzője). 
Dér des angestellte 
Arbeiter Namens ist arn ten 
i8g von élném Unfall betroffen worden. 
Dér genannte Arbeiter wird ™„ c >,wr ...Spitale gepflegt. 
Seine Genesung wird voraussichtlich —:—;— : ......Wochen in Anspruch 
nehmen. 
Name dér Krankenkasse (Starnpiglie.) 
II. Biztosító-társaságok balesetjelentése. 
Az alulírott társulatnál biztosított 
nevű S gyárában. 
vállalatnál 
alkalmazott munkást i év havának 
napján baleset érte. 
A társaság a sérültnek fizetett. 
II. Unfallmeldung dér Versicherungs-Gesellschaften. 
Dér bei dér gefértig ten Oesellschaft versicherte Arbeiter Namens 
_ y _ / / y in dér Fabrik 
angestellt bei der Unternehm ung 
ist am ten 189 von einem 
Unfall betroffen worden. 
Die Oesellschaft hat dem Verletzten - gezahlt.